Lassan éledni kezd a Kis-Küküllő élővilága, de a veszély még nem hárult el: egy újabb szennyezés már beláthatatlan károkat okozna. A természetvédők szerint a kezdeti képhez viszonyítva kevésbé riasztó a mostani, de nem dőlhetünk hátra.

Védett halak, kagylók, gerinctelenek tűntek el a parajdi bányakatasztrófa során a Kis-Küküllőbe ömlő sós víz miatt – mondta el megkeresésünkre Szakács László ökológus. A szakember szerint a szennyezés kezdetétől fogva egyértelmű volt, hogy „nagyfokú pusztulás” történt. „A kollégámmal együtt már a kezdetektől a helyszínen voltunk, és azt tapasztaltuk, hogy nagyon komoly pusztulás történt. Főként halaknál, de más élőlény is érintett volt” – fogalmazott.

A kisebb termetű, természetvédelmi szempontból védett halfajok – mint a szivárványos ökle, a küllőfajok (hamvas, homoki küllő) és más, halászati szempontból nem értékes, de ökológiailag fontos fajok – különösen megszenvedték a hirtelen érkezett sós vizet. A halak nagy tömegben próbáltak a mellékpatakok torkolatába húzódni, ott tömörültek a kisebb vízhozamú, édesebb vizű szakaszokon. Ingolákat is láttak közöttük.

A halak mellett az aljzaton élő gerinctelen fauna is szinte teljesen eltűnt a szennyezést követő hetekben.

A helyiek elhullott hódot is mutattak a szakembereknek. Bár a hód nem halevő, vízhez kötött életmódja miatt a magas sótartalmú víz rá is hatással lehetett.

Kapcsolódó

Ökológiai katasztrófa a Kis-Küküllőn – pusztul a halpopuláció (VIDEÓ)

Ökológiai katasztrófához vezetett a Kis-Küküllőbe beáramlott sósvíz, a szennyezés tömeges halpusztulást okozott. 

természeti katasztrófa ökológiai katasztrófa Kis-Küküllő mente halpusztulás parajdi katasztrófa

A hirtelen jött katasztrófa idején spontán mentőakciók indultak. Szakács László elmondta, hogy gyerekek bevonásával, rögtönzött eszközökkel – vödrökkel, tálakkal – próbálták a még élő halakat a mellékpatakokba áttelepíteni, ahol nagyobb esélyük volt a túlélésre.

Natura 2000-es területen történt a szennyezés

A Kis-Küküllő érintett szakasza végig Natura 2000-es védett területen halad – hívta fel a figyelmet az ökológus. „A folyó a megyehatártól egészen Dicsőszentmártonig védett területen megy. Erdőszentgyörgyig a folyó melletti részek is, onnan lefelé kifejezetten a Kis-Küküllő hal- és kagylófaunájának védelmét szolgálja” – magyarázta.

Szakács László közölte, a legsúlyosabb károk a folyó felső szakaszán keletkeztek. Erdőszentgyörgy környékén azonban enyhült a helyzet: a Bözödi-víztározóból édesvizet engedtek a Kis-Küküllőbe, hogy hígítsák a sót. „Ez jelentős mértékben enyhített a körülményeken. Az Erdőszentgyörgytől lefelé tartó szakaszon mérséklődött a pusztítás ereje. Tömeges halpusztulást nem láttak, élő halcsoportosulásokat sem – de ez nem jelenti, hogy nem volt hal a vízben” – tette hozzá.

A júniusi katasztrófa után hónapokkal a Kis-Küküllő élővilága részben regenerálódni látszik. „Most már egyes fajok visszatértek, a halaknál is az utóbbi időben fogtunk paducot, márnát, domolykót, fiatalabb–idősebb küllőket a Küküllőből” – sorolta.

Kapcsolódó

Az eltűnő sokféleség: a Kis-Küküllő kipusztult halfaunája

A Korond-patakba, majd onnan a Kis-Küküllőbe sós víz sajnos várható következményekkel járt: nagy valószínűséggel kipusztult a halfauna.

ökológiai katasztrófa halpusztulás Kis-Küküllő mente

Halászati tilalom ugyan nem lépett életbe, de szerinte jelenleg nem indokolt a horgászat: „Nem is igazán vannak halászati szempontból értékes fajok, de amúgy sem javasolt a halászat, hogy a fajok vissza tudjanak térni, regenerálódni.”

A legnagyobb gond, hogy a szennyezés forrása – a hatalmas mennyiségű sós víz – továbbra is megvan. Szakács László hangsúlyozta: „Óriási mennyiségű sós víz van még fent, és ha megint történik egy szennyezés, annak már sokkal nehezebb lesz a következményeit kiheverni. Most még volt honnan visszatelepedni, mellékpatakokból, menedékhelyekről, de egy újabb szennyezés ezeket akár végzetesen is károsíthatja.”

A természet jól reagált – de a kockázat megmaradt

Meglepő módon a part menti növényzet nem szenvedett látványos károsodást. Az uniós szinten prioritást élvező fák és bokrok nem pusztultak el. „Nem történt élőhelyszintű károsodás a növényzetben. Figyeltük rendszeresen, de se a bokrok, se a fák nem károsodtak, talajvízszintű szennyezést sem tudtunk dokumentálni” – mondta.

A természet „meglehetősen jól reagált”, de ez nem ok a hátradőlésre: „A probléma az, hogy nincs elhárítva a szennyezési forrás. Egy újabb, nagyobb szennyezést már sokkal nehezebben tudna elviselni a térség. Felborulhat az egyensúly, olyan fajok válhatnak dominánssá, amelyek jobban tűrik a sót – ennek a pontos menetét azonban nem tudjuk előre.”

Átfogó ökológiai felmérésre lenne szükség

A jelenlegi helyzetértékelés nagyrészt terepi megfigyeléseken alapul. A szakember szerint ez nem elég; szakszerű, átfogó tudományos vizsgálatokra van szükség. A Kis-Küküllő élővilágáról utoljára 2013–2014 körül készült teljes körű felmérés, a Natura 2000-es menedzsmentterv kidolgozásakor. Azóta csak pontszerű, részleges vizsgálatok zajlottak.