Három hónappal a természeti katasztrófa után még mindig bizonytalan a Kis-Küküllő menti települések vízellátásának jövője. A környezetvédelmi minisztérium nem értékelte ki az előterjesztett javaslatokat, a vízszolgáltató szerint a szaktárca nem veszi komolyan a helyzet súlyosságát.

Immár három hónapja emberi fogyasztásra alkalmatlan a vezetékes víz több Kis-Küküllő menti településen. A parajdi sóbányánál bekövetkezett természeti katasztrófa nyomán nőtt meg a folyó sótartalma, és bár a sókoncentráció már stabilizálódott, az továbbra sem felel meg a szabványoknak. Emiatt továbbra is a katasztrófavédelem és az Aquaserv vízszolgáltató munkatársai szállítják az érintett településekre az ivóvizet, ahol a lakók a köztereken kihelyezett tartályokból viszik haza.

Mint már írtuk, sótalanító berendezést vásárolnak és telepítenek. Az erre vonatkozó közbeszerzési eljárás győztesével optimista forgatókönyv szerint szeptember 11-én írhatják alá szerződést, de Barabási Antal Szabolcs, Maros megye prefektusa szerint a sótalanítás csak átmeneti megoldás. A legfontosabb az lenne, ha a vízüzemek minél gyorsabban leválnának a Kis-Küküllőről, és helyette a Bözödi-tóból nyernék a nyersvizet. Az erre vonatkozó javaslatot a vízügyi szakemberek is alátámasztották, az erről készült dokumentációt pedig már több mint egy hónapja elküldték a környezetvédelmi minisztériumhoz. Választ viszont azóta sem kaptak rá.

Kapcsolódó

Kilencven nap telt el! – Továbbra sincs felelőse a parajdi katasztrófának

A Parajdon keletkezett kárnak nincs gazdája, csak elszenvedői - de ők százával vannak. 

bányakatasztrófa Parajd sóbánya felelősségre vonás

Hogy miért nem? Vélhetően azért, mert még mindig nem fejeződött be a javaslatok kiértékelése. Legalábbis a környezetvédelmi minisztérium a Maszol írásos megkeresésére küldött válaszából az derül ki, hogy még mindig nem döntöttek a „hogyan továbbról.” A levélben azt írják, hogy a Dicsőszentmárton (Târnăveni), Gyulakuta (Fântânele) és Küküllőszéplak (Suplac) települések vízellátását célzó közép- és hosszútávú intézkedések műszaki megoldásainak kielemzése még véglegesítés alatt áll. Ezt a vízügyi hatóság (ANAR) felügyeli. A javaslatokat nyilvánosságra hozzák majd, és a „lehető legjobb döntést hozzá meg ahhoz, hogy megbízható forrást biztosítsanak a térség lakosságának vízellátásához”. Hozzátették viszont azt is, hogy hosszú távon nem tartják biztonságosnak, hogy a nyersvizet egyetlen forrásból nyerjék, ezért inkább több alternatív, egymás kiegészítő forrást ajánlanak megoldásként ahhoz, hogy tartós és megbízható legyen a vízellátó rendszer.

Megkeresésünkre az Aquaserv vezérigazgatója, Sipos Levente elmondta, a környezetvédelmi minisztérium Maszolnak szánt válaszából mindössze annyit tudnak leszűrni, hogy a bőven eltelt  30 napos határidő óta sem történt semmi érdemleges.

Az, hogy hatvan nap után semmilyen hivatalos értesítést nem kaptak arról, hogy milyen döntés született, számukra csak azt jelenti, hogy a minisztérium nem veszi komolyan a helyzet súlyosságát.