A parajdi katasztrófa után a lignit adhat új reményt a termőföldeknek
A parajdi bányakatasztrófa következtében a Kis-Küküllő mentén a sóval szennyezett, az elszikesedés veszélyének kitett termőtalajt a lignit segítségével rehabilitálnák a magyarországi MVM Zrt. segítségével és a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének (SZGE) koordinálásával. A részletekről Ragulszky Gábort, az MVM Mátra Energia Zrt. vezérigazgatói tanácsadóját, mezőgazdasági referenst kérdeztük.
– Miért fontos a lignit a mezőgazdaság számára?
– A lignitet sokan csak energiahordozóként ismerik, hiszen erőműveink kazánjaiban ma is alapvető szerepet játszik az áramtermelésben. Ugyanakkor ez az ásvány egy komplex, természetadta anyag, amely a talajaink számára is kincset ér. Nem csodaszer, de képes helyreállítani az egyensúlyt: javítja a talaj szerkezetét, növeli a szervesanyag-tartalmat, és segíti a mikrobiológiai életet. Azt szoktam mondani, a lignit egy komplementer termék: egyszerre több problémára kínál természetes választ. Régen is alkalmazták a mezőgazdaságban, most pedig újra visszatérhet.
– Hogyan segíthet a lignit a parajdi bányakatasztrófa után?
– A magas sókoncentráció mellett a növénytermesztés gyakorlatilag lehetetlen. A lignit képes a só jelentős részét immobilizálni, azaz a növények számára felvehetetlenné tenni. Nem tűnik el teljesen, de a káros hatása mérséklődik. Magyarországi méréseink szerint már két-három nap alatt a talaj sótartalmának akár 50 százalékát képes megkötni. Magyarországi méréseink szerint a lignit már két–három nap alatt képes a talaj sótartalmának akár 50 százalékát is megkötni. Fontos ugyanakkor, hogy a jövőben elkerüljük a sós vízzel történő öntözést, mert az újra sófelhalmozódáshoz vezet. A lignit szűrőként is alkalmazható, hasonlóan az aktív szénhez, így az öntözővizet is megtisztíthatja.
– Miért tartották fontosnak a segítségnyújtást?
– Bányászként is átérezzük, mit jelent egy ilyen tragédia. A bányászat és a mezőgazdaság egyaránt nemzeti érték, mindkettő jövőjét felelősen kell kezelnünk. Magyarországon a talajaink állapota sok helyen romlik, és úgy gondoljuk, hogy a lignittel segíthetünk ezen – miközben a bányászatnak is új jövőt biztosíthatunk. A lignit energetikai felhasználása uniós környezetvédelmi szabályozások miatt visszaszorul, de más szerepben hosszú távon is értéket teremthet. Magyarországnak 400 évre elegendő készlete van, és a bányák több ezer embernek adnak munkát. Ha a kibányászott anyagot a mezőgazdaság szolgálatába állítjuk, akkor egyszerre óvjuk a földjeinket és tartjuk életben a bányászatot.
– A gyakorlatban hogyan zajlik a program?
– A program már most elindult, de gyakorlati megvalósítása több lépésből áll. A kitermelés és az őrlés nem jelent problémát, hiszen a mezőgazdaság számára a megfelelő frakcióméret rendelkezésre áll. A fő feladat az, hogy a lignitet a helyszínre juttassuk, és a kijuttatást a mezőgazdasági szakmai szempontoknak megfelelően megszervezzük. Ezt a helyi szakemberekkel közösen fogjuk megoldani, így válik a felajánlott segítség kézzelfoghatóvá. Első lépésként Maros megyében tíz hektáron indítunk kísérletet, ahol zöldségtermesztés folyik. Ha beválik, fokozatosan kiterjeszthetjük a programot.
– Mit nyerhetnek a gazdák a lignit alkalmazásával?
– Egyrészt csökkentheti a termelési költségeit, mert a lignit tartalmazza mindazokat a mikroelemeket és szerves anyagokat, amelyeket egyébként külön-külön kellene megvásárolnia. Másrészt környezetbarát módon javíthatja a talaj szerkezetét és tápanyag-hasznosulását. Állattenyésztésben is hasznos: megköti az ammóniát, a kén-dioxidot és a nitrogén-oxidokat, így csökkenti a bűzterhelést és a légzőszervi problémákat. Az ammónia pedig tápanyagként visszakerülhet a talajba. Egy intenzív sertéstelepen például a jobb takarmányhasznosulás révén napokkal hamarabb elérhető a vágási súly – ez óriási gazdasági előnyt jelenthet.
Közös erővel a termőföldért
„A parajdi sóbánya tragédiáját követően sok jó szándékú ember és szervezet mozdult meg” – hívta fel a figyelmet Becze István. A Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke megkeresésünkre elmondta: „az MVM Mátra Energia Zrt. olyan technológiát és tapasztalatot hozott, amellyel korábban a vörösiszap-katasztrófa után is sikerrel állítottak helyre termőterületeket Magyarországon. Ezért örömmel fogadtuk a segítséget. Első körben Maros megyében tíz hektáron – ahol zöldségtermesztés zajlik – kezdjük a kísérleteket, és ha eredményes lesz, szélesebb körű együttműködésre is sor kerülhet”.
Megtudtuk, hogy jelenleg még folyik a konkrét parcellák kijelölése, de a cél, hogy jövő tavasszal már ültessenek is azokon a helyeken. Így jövő őszre láthatók is lesznek az első eredmények. A talajfeljavítási programot az MVM Mátra Energia Zrt., a Sapientia EMTE, a BIOPOL, valamint erdélyi kutatóintézetek szakértői közösen valósítják meg. Mindez része a Székelyföldi Agrárszolidaritási Programnak, amelynek együttműködési dokumentumát az idei Tusványoson írta alá dr. Nagy István magyar agrárminiszter; Jakab István, a MAGOSZ elnöke, a Magyar Országgyűlés alelnöke; Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke; dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora; dr. Tonk Márton, a Sapientia EMTE rektora; Horváth Vivien, a NAK Magyarok Kenyere Közhasznú Kft. ügyvezetője és Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének (SZGE) elnöke.
A lignit felhasználásának módjáról Becze István kifejtette: a szakemberek több lehetőséget is vizsgálnak, ugyanis a lignitet ki lehet szórni a talajra, de használható szűrőként is az öntözővíz megtisztítására, de hogy pontosan melyik módszer válik majd be leginkább, az a kísérleti szakaszban derül majd ki.
CSAK SAJÁT
