Sótalanítás – A Kis-Küküllő mentén még mindig nem iható a csapvíz
A nyár eleji parajdi ökológiai katasztrófa, majd a Korond-patakot elvezető gát átszakadása után a Kis-Küküllő olyannyira sóssá vált, hogy más települések mellett Dicsőszentmárton lakossága máig nem jut iható csapvízhez. A helyzet megoldására, a kormány támogatásával, sótalanító berendezéseket vásárolnak – ez az egyetlen módja annak, hogy a szolgáltató mielőbb ivóvizet állíthasson elő.
A közbeszerzési eljárás elkezdődött, a cégeknek 15 nap áll rendelkezésükre az ajánlatok benyújtására – jelentette be Sorin Megheșan, Dicsőszentmárton polgármestere. Hasonló a helyzet Küküllőszéplak és Gyulakuta esetében is – mondta el a Maszol megkeresésére a regionális ivóvíz-szolgáltató vállalat igazgatója, Sipos Levente. Hozzátette: reményei szerint a határidő lejártával az ajánlatok elbírálása 5 nap alatt lezajlik, és kihirdethetik a győztest. A folyamatot lassíthatja, ha valamelyik cég óvást nyújt be, ugyanis a törvény 45 napos határidőt ír elő az óvások elbírálására.
A legoptimistább forgatókönyv szerint szeptember 11-én megköthetik a szerződést a nyertes céggel, majd megkezdődhetnek a munkálatok – mondta Sipos Levente.
A regionális ivóvízszolgáltató vezérigazgatója közölte: a dicsőszentmártoni vízüzembe kerülő berendezést a város önkormányzata szerzi be, míg a Küküllőszéplakot és Gyulakutát ellátó víztisztító állomásokhoz szükséges sótalanító felszerelés beszerzését az Aquaserv bonyolítja le.
Kapcsolódó
Sipos Levente szerint a történtek után a Kis-Küküllő már soha nem lesz ideális nyersanyag ivóvíz előállítására. A folyó sótartalma jelenleg is 300–500 mg/liter között ingadozik, így esélytelen, hogy az ebből származó csapvíz emberi fogyasztásra alkalmas legyen. Továbbra is több mint 40 ezer ember kap palackozott vagy tartálykocsiból származó ivóvizet a Kis-Küküllő mentén.
Az Aquaserv vezérigazgatója korábban elmondta: a sótalanító berendezések képesek teljesen átszűrni a vizet. Hasonló rendszert Romániában nem alkalmaznak ivóvíz előállítására – ezeket a technológiákat jellemzően ipari létesítményekben használják – tette hozzá.
A vízszolgáltató egyébként javasolta egy olyan hálózat kiépítését, amely a Bözödi-tóból származó vizet szállítaná a gyulakuti vízüzembe, hogy hosszú távon biztonságos legyen a környék ivóvízellátása. A javaslatot a környezetvédelmi minisztériumnak kellett elbírálnia, és ugyan a határidő már lejárt, a Maros megyei hatóságok mindmáig nem kaptak választ – közölte Sipos Levente.
CSAK SAJÁT