Az Országos Vészhelyzeti Bizottság (CNSU) szombati döntése értelmében megkezdik a Kis-Küküllő vizének sótalanítását. Arra a legjobb megoldást a környezetvédelmi minisztériumnak kell megtalálnia egy héten belül, míg a költségeket a Cseke Attila vezette fejlesztési tárca vállalta magára.

Mindezt az RMDSZ kezdeményezte, a szombati közleményükben idézett Cseke Attila szerint ugyanis a Maros megyeiek joggal várják el tőlük, hogy kormányzati eszközökkel védjék őket.

„Különösen ott, ahol a vízellátással gondok vannak. Segítünk, ahogy csak tudunk – senkit nem hagyunk magára, sem a parajdiákat, sem a Maros megyeieket!” – mondta a fejlesztési miniszter.

Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes kiemelte, hogy azt kérték Ilie Bolojan kormányfőtől, hogy a héten döntés szülessen. „Örülünk, hogy az első lépés megtörtént – most pedig azon dolgozunk, hogy gyorsan és hatékonyan el is induljanak a munkálatok” – fogalmazott, támogatásáról biztosítva a katasztrófa sújtotta térség lakóit.

Kapcsolódó

Parajdi katasztrófa: Újabb Maros megyei községben hirdettek veszélyhelyzetet

Újabb Maros megyei községben, Küküllőszéplakon is veszélyhelyzetet hirdettek a hatóságok a Kis-Küküllőnek a parajdi bányakatasztrófa nyomán megnövekedett sótartalma miatt – közölte szerdán a Maros megyei vészhelyzeti bizottság.  

ökológiai katasztrófa parajdi katasztrófa ivóvíz vízellátás Maros megye

A közlemény szerint a sóval szennyezett víz miatti gondokat több lépésben oldják meg. Először a környezetvédelmi minisztériumnak kell megtalálnia azt a technológiát, amivel a dicsőszentmártoni, gyulakutai és küküllőszéplaki víztisztítók újra tiszta nyers vizet kaphatnak. Ezután a megyei vészhelyzeti bizottság felméri, mennyi pénz kell a munkához, a fejlesztési minisztérium pedig 5 napon belül kormányhatározatot készít, hogy elindulhasson a finanszírozás.

Hosszabb távon pedig új vízellátási lehetőségeket keresnek, hogy a Maros megyei települések ne legyenek többé kiszolgáltatva a Korond vizének.

Mint ahogyan beszámoltunk róla, miután a parajdi sóbányát elárasztotta a Korond-patak, a Kis-Küküllő folyó sókoncentrációja példátlanul megnőtt. Ez jelentős ökológiai katasztrófát okozott, ugyanakkor emberek százai maradtak ivóvíz nélkül.