A Kis-Küküllő sótartalmának riasztó emelkedése miatt, az ivóvíz-ellátás biztosítása mellett a Maros Megyei Katasztrófavédelmi Bizottság aktív és koordináló szerepet vállalt a rövid, közép- és hosszú távú megoldások azonosításában és előmozdításában – közölte vasárnap a Maros megyei prefektúra. Egyrészt a szennyezett víz tisztítását lehetővé tevő berendezéseket szereznek be, és nyersvíz-vezeték is épülne a tervek szerint. 

A Kis-Küküllő folyó sótartalmának riasztó emelkedése miatt „a megyei hatóságok nem csupán a sürgősségi vízosztásra korlátozzák intézkedéseiket”, épp ellenkezőleg: „a Maros Megyei Katasztrófavédelmi Bizottság aktív és koordináló szerepet vállalt a rövid, közép- és hosszú távú megoldások azonosításában és előmozdításában” – áll a Maros megyei prefektúra közleményében.

A közleményben ismertetik a jóváhagyott rövid és középtávú megoldásokat, valamint a lakosság folyamatos segítésének módját: 

„1. Rövid távú megoldás – sürgősségi beruházás: Pénzügyi támogatást kértek az Országos Katasztrófavédelmi Bizottságtól fordított ozmózis berendezések beszerzésére. Ezek a modern rendszerek lehetővé teszik a szennyezett víz gyors kezelését, valamint a sók és egyéb szennyeződések eltávolítását.

2. Középtávú megoldás – tartós infrastruktúra: Javaslat született egy nyersvíz-vezeték kiépítésére a bözödi víztározóból, amely több víztisztító állomást látna el a térségben (Gyulakuta, Küküllőszéplak, Dicsőszentmárton), és a jövőben más, a Kis-Küküllő mentén fekvő településeket is kiszolgálhatna.

3. Folyamatos lakossági támogatás: Továbbra is zajlik a lakosság ivóvízzel való ellátása ciszternák és palackozott víz biztosítása révén az összes érintett településen – ez az egyik legfontosabb intézkedés a közegészségügy védelmében” – sorolják a közleményben. 

Barabási Antal-Szabolcs, Maros megye prefektusa, a Megyei Katasztrófavédelmi Bizottság elnöke szerint a megyei hatóságok „teljes mozgósításban, felelősségteljesen cselekszenek”.

„Tisztában vagyunk vele, hogy ez példátlan válsághelyzet a térségben – amely nemcsak a vízellátást, hanem emberek ezreinek mindennapi életét is érinti. Éppen ezért határozottan, lépésről lépésre és transzparens módon cselekszünk. Országos intézményi és pénzügyi támogatást kértünk, felgyorsítottuk a műszaki megoldások feltérképezését, és minden döntésünket valós adatokra, szakértelemre és intézményközi konzultációra alapozzuk” – idézi a közlemény Barabási Antal-Szabolcsot, Maros megye prefektusát, a Megyei Katasztrófavédelmi Bizottság elnökét.

Mint írtuk, a parajdi bányát ért katasztrófa nyomán a Korond-patakba és onnan a Kis-Küküllőbe került magas sótartalom miatt több település vezetékes ivóvíz nélkül maradt a folyó mentén, ugyanakkor – egy független szakemberekből álló csoport megállapítása szerint – nagy valószínűséggel kipusztult a halfauna és ezzel párhuzamosan a makrogerinctelen közösség is elpusztult. 

Kapcsolódó

Rég nem tapasztalt szintre esett vissza a Korond-patak sókoncentrációja Parajdon

Nem történt kirívó esemény az elmúlt 24 órában a parajdi sóbánya beomlott tárnái közelében. A korábban bevezetett árvízvédelmi intézkedések és a kitelepítések továbbra is érvényben maradnak a veszélyzónában.

Parajd sóbánya parajdi katasztrófa Parajd Petres Sándor