A Gyulakután működő, a helyi lakosságot ellátó vízüzemnél jelenleg tesztelik a sótalanító berendezést. Küküllőszéplakon két hét múlva, Dicsőszentmártonban pedig a hónap végén üzemelik be a rendszert. A dicsőszentmártoni polgármester szerint főzésre most is akalmas a víz.

Nem kell továbbá a köztéri tartályokból hordani a vizet a gyulakutiaknak, öt hónap után iható lesz a csapvíz a Maros megyei településen. A Kis-Küküllő mentén – hivatalosan – emberi fogyasztásra nem alkalmas a vezetékes víz ugyanis a parajdi bányakatasztrófa által érintett folyó sótartalma továbbra is a megengedett érték fölött van. 

Mint ismert, kezdetben olyan mértékben megnövekedett a víz sótartalma, hogy kipusztult a folyó élővilága, és a Maros megyei lakosok számára hónapokig köztéren kihelyezett tartályokból biztosították a vizet. Mára a folyóvíz sótartalma 300 mg/l körüli értékre csökkent, azonban a jogszabályok szerint a víz csak akkor nyilvánítható emberi fogyasztásra alkalmasnak, ha nem haladja meg a 250 mg/l értéket – magyarázta a Maszolnak Dicsőszentmárton polgármestere.

A Kis-Küküllő menti településeken lévő három vízüzemnél folyamatban van az állami finanszírozással beszerzett sótalanító berendezések üzembe helyezése. Sipos Levente, az Aquaserv vízszolgáltató vezérigazgatója a Maszolnak elmondta, hogy jelenleg tesztelik a gyulakuti vízüzemnél felszerelt berendezést, és terveik szerint hétfőn üzembe is helyezik azt.

Küküllőszéplakon objektív okokból késik a beüzemelés. A vezérigazgató szerint hozzávetőleg két hét múlva lesz üzemképes a rendszer.

Dicsőszentmártonban is folyamatban vannak a munkálatok

A víztisztító állomásnál előkészítették a terepet, és a sótalanító felszerelés is konténerekbe kerül. Várhatóan jövő szerdán szállítják a helyszínre. Ezt követően csatlakoztatják a rendszerre, és hónap végéig elkezdik a teszteléseket – mondta el a Maszol megkeresésére a település polgármestere.

Kapcsolódó

Meghosszabbították a szükségállapotot a Kis-Küküllő menti településeken

November közepére ígérik a sótalanító berendezések beüzemelését.

ivóvíz Kis-Küküllő mente Maros megye

Sorin Megheşan hangsúlyozta, hogy a vezetékes víz most is fogyasztható; csupán az Európai Unióban – így Romániában is – érvényes szabályozások miatt mondják a hatóságok, hogy emberi fogyasztásra nem alkalmas.

A Kis-Küküllőből nyert víz sótartalma 300 mg/l körüli értéken áll, azonban a hazai jogszabályok szerint a víz csak akkor nyilvánítható emberi fogyasztásra alkalmasnak, ha nem haladja meg a 250 mg/l összetételt. Más országokban – például az Amerikai Egyesült Államokban – a megengedett érték 580 mg/l – tette hozzá a városvezető.

Elmondta, hogy a vízüzem jelenleg is tisztítja a nyers vizet, és beüzemelés után a sótalanító berendezések csak akkor fognak bekapcsolni, ha a nyersvíz sótartalma a törvényben szabályozott érték fölé emelkedik.

Kapcsolódó

Ivóvízválság Maros-megyében – Átfogó terv készült a Kis-Küküllő sótalanítására

A környzetvédelmi miniszter szerint ez megoldja a problémát.

parajdi katasztrófa Maros megye Kis-Küküllő mente ivóvíz

Mint arról írtunk, a Maros megyei hatóságok szerint a víz sótalanítása csak átmeneti megoldást jelent, mivel hosszú távon a Kis-Küküllő vizére támaszkodni nem biztonságos. Barabási Antal Szabolcs prefektus korábban elmondta, a legfontosabb az, hogy a vízüzemek mielőbb leváljanak a Kis-Küküllőről, és helyette más forrásból – egyik javaslat szerint a Bözödi-tóból – kapják a nyersvizet. A vízügyi szakemberek által készített dokumentációt már hónapokkal ezelőtt elküldték a környezetvédelmi minisztériumnak, de választ azóta sem kaptak.

A Maszol megkeresésére a minisztérium sajtóosztálya közölte: a Dicsőszentmárton, Gyulakuta és Küküllőszéplak vízellátását célzó közép- és hosszú távú intézkedések műszaki megoldásainak elemzése még véglegesítés alatt áll, ezt a folyamatot a vízügyi hatóság (ANAR) felügyeli.

Hozzátették, hogy hosszú távon nem tartják biztonságosnak, ha a nyersvizet egyetlen forrásból nyerik, ezért több alternatív, egymást kiegészítő vízforrást javasolnak a tartós és megbízható ellátás érdekében.

Az Aquaserv igazgatója, Sipos Levente akkor megjegyezte: a minisztérium válaszából mindössze annyit lehet leszűrni, hogy a  nem veszik komolyan a helyzet súlyosságát.