Szűk egy hónap leforgása alatt a szemünk láttára következett be a parajdi sóbánya történetének legsúlyosabb tragédiája. A külvilág számára egy szűkszavú bejelentéssel kezdődött, viszont az utóbbi hetek eseményei rávilágítottak, hogy a természet ereje mellett évtizedes hatósági mulasztások és – figyelmen kívül hagyott – vészjósló előjelek voltak. Ezek együttesen vezettek oda, hogy ma a turizmusból élő közösségek megélhetése, a térség ökológiai biztonsága és a híres gyógyászati komplexum jövője egyaránt veszélyben van. 

Az alábbiakban időrendi sorrendben mutatjuk be a történteket, mert szerintünk annyira sok hír látott napvilágot az elmúlt időszakban, hogy nehéz átlátni a helyzetet, hacsak valaki nem vette a fáradságot és olvasott el minden híradást, amelyek a kölönböző médiafelületeken megjelentek. 

Május 6-ánszűkszavú értesítésben közölte a parajdi sóbánya vezetősége, hogy: átmenetileg lezárták a látogatók előtt a létesítmény. Később kiderült az ok is: vízszivárgás. 

A bánya vezetősége a Maszol megkeresésére nem szolgált részletekkel, a Hargita Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség (ISU) azonban közleményben tájékoztatta a sajtót, hogy a heves esőzések nyomán lezúduló nagy mennyiségű víz okozott szivárgást a parajdi sóbányában. Emiatt kellett bezárniuk a létesítményt a látogatók előtt. Az eset során a gyergyószentmiklósi tűzoltóság szakemberei avatkoztak be egy esetkocsival és egy szivattyúval. Az átlagember számára ez megoldható probléma. A sajtó számára is csak azért bírt nagyobb jelentőséggel a tájékoztatás, mert összefüggött a bánya ideiglenes bezárásával. 

Helyi szintű veszélyhelyzet

Május 8-án a parajdi vészhelyzeti bizottság (CLSU) 15 napra helyi szintű veszélyhelyzetet hirdetett a parajdi sóbányában történt vízszivárgások miatt. A bányavállalat vezetősége sem telefonos, sem írásos megkeresésünkre nem válaszol. A kitartó esőzés miatt a Hargita megyei katasztrófavédők segítséget kérnek, így Maros megyei egységeket is oda vezényelnek.

A Maros Regionális Vízügyi hatóság aznap Facebook-bejegyzésben közli, hogy már május hatodikán kérte segítségüket a sóbánya vezetősége, így a három – Maros, Olt, Körös – regionális igazgatóság és az országos vízügy szakemberei munkagépekkel dolgoznak a szivárgás forrásának a megszüntetésén.  Május kilencedikén az Országos Sóipari Társaság (Salrom) bejelentette, hogy a turisták és a dolgozók biztonsága érdekében leállították a termelést a parajdi sóbányában. 

Több védőmunkálatot is elrendeltek, de a Korond-patakából szivárgó víz ellenőrizhetetlenné vált. Öt nagy teljesítményű szivattyúval próbálják mérsékelni a vízszivárgást a parajdi sóbányánál, a Hargita megyei készenléti felügyelőségnek a Kovászna, a Neamţ és a Brassó megyei katasztrófavédelmi felügyelőség kölcsönzött felszerelést. 

A hatóságok sürgősségi eljárással kibocsátottak minden engedélyt, amelyek lehetővé teszik, hogy mielőbb elkezdjék az építkezést az érintett területen, amelynek eredményeként megakadályozzák, hogy a Korond-pataka elöntse a bányát, feltehetően megerősítik a patakmedert.  

Május 10-én a sóbánya megmentése érdekében a vízügyi hatóságok elárasztják az alsósófalvi rétet. A víz eltereléséhez homokzsákokat kell pakolniuk, ezért önkéntesek segítségét kérik! Több mint 150-en dolgoznak a Korond-patak elterelésén. 

Május 11-én a Nyágrus László parajdi polgármester bejelenti, hogy betonozással akadályoznák meg a víz beszivárgását. A település vezetője szerint ez lehet az egyetlen hatékony megoldás a jelenlegi helyzetre, ugyanis a Korond-patakból származó víz egyre nagyobb mennyiségben áramlik a bányába, veszélyeztetve annak működését és szerkezetét. 

Május 12-én is több mint 130-an – katonai tűzoltók, a vízügyi igazgatóság és a sóbánya alkalmazottai, valamint önkéntesek – dolgoznak a parajdi sóbányánál az immár egy hete tartó vízszivárgások megállításán. A Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség közleménye szerint már nyolc nagy kapacitású szivattyút működtetnek a Korond patak medrének szabályozása érdekében. A Maros Vízügyi Igazgatóság Facebook-oldalán számolt be arról, az elmúlt napokhoz képest jelentősen csökkent a bányába beáramló víz szintje, de folytatódik a munka.

Magas szintű egyeztetések: elsőként Kelemen Hunor üzen

Május 12-én, hétfőn még úgy tűnik, mérséklődött a probléma. Kelemen Hunor szövetségi elnök közölte, az RMDSZ ott van a helyszínen: egyeztetnek, segítenek, szerveznek.  „Folyamatos kapcsolatban vagyunk az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal, valamint az Országos Vízügyi Hatósággal is – mindenki teszi a dolgát, felelősen és együttműködve” – közölte a szövetségi elnök. „Jó hír: a víz 80 százalékát sikerült elterelni. A Salrom kiadta az építkezési parancsot a mederszabályozási munkálatokat végző cégnek. A vízügyi vezérigazgató szerda reggelre hívta össze a szakembereket, hogy előkészítsék a hosszú távú megoldást. A bánya megerősítéséről szóló szerződés már alá van írva, a munkálatok hamarosan megkezdődnek” – tette hozzá Kelemen Hunor. 

A sóipari vállalat keddi tájékoztatása szerint sikerült csökkenteniük a szivárgást. Elkezdődött a betonozás az érintett területek biztonságossá tételéért, illetve azért, hogy a Korond-patak esetleges újabb vízhozam-növekedése esetén tudják ellenőrzés alatt tartani a helyzetet. Emellett további védelmi megoldásként egy elkerülő csatorna építése is folyamatban van. A parajdi sóbánya továbbra sem fogad látogatókat és a sókitermelés is szünetel.

Felkészültek az újabb esőzésekre

Befejeződtek azok a vízelvezetési munkálatok, amelyek célja megvédeni a parajdi sóbányát az esetleges nagyobb esőzések okozta újabb vízbeszivárgástól. A helyszínen egy új vízlevezető ágat is kialakítottak, amit csütörtökön kora délután ki is próbáltak – közölte a település polgármestere, Nyágrus László. Mint mondta, a vízügyi szakemberek fóliával bélelték ki az új medret, és betömték azokat a lyukakat is, ahol korábban a bányába beszivárgott a víz. A munkát folytatják, egy újabb vízelvezető ág is készül, hogy biztosan felkészüljenek az esetleges nagy mennyiségű csapadékra, de a fóliás megoldást kipróbálták, működik.

A Maros Vízügyi Igazgatóság is arról tájékoztatott, a Korond-patak vízszintje csökkent, a szivattyúkat egyelőre leállították, de a szakemberek készenlétben maradnak.

Később a Hargita Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség (ISU) is bejelentette, visszaállt a Korond-patak megszokott vízhozama, ezért a leállították a helyszínen működő nagy teljesítményű szivattyúkat.

Korai optimizmus

Az időjárás azonban gyorsan áthúzta a számításokat. Egy újabb felhőszakadás miatt a patak vízszintje ismét megemelkedett, újra kellett indítani a szivattyúkat.

Május 17-én heves esőzésekre vonatkozó figyelmeztetést bocsátott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat. Annak értelmében Hargita megyében keddig csapadékra és szélre figyelmeztető sárga jelzésű riasztás lépett érvénybe, az előrejelzések szerint négyzetméterenként 40 liter csapadékra is számítani lehet. 

A parajdi sóbánya vezetőségének kérésére a katonai tűzoltók újra működésbe állították az Alsósófalván, a Korond-patak egyik mellékpatakának medrében elhelyezett nagy kapacitású motoros szivattyút. 

A Parajdi vészhelyzeti bizottság meghosszabbította a helyi szintű veszélyhelyzetet. Sürgősségi munkálatokkal próbálják megakadályozni a további vízbeszivárgást, minden elérhető eszközt és erőforrást mozgósítanak. A Hargita Megyei Prefektusi Hivatal biztosította a helyi és a szomszédos települések lakóit, hogy folyamatos tájékoztatást nyújtanak.„Tilos a belépés az érintett területre, még a parajdi sószurdok sem látogatható. Szükség esetén a veszélyeztetett háztartásokat is segíteni fogják” – közölték.

A felszíni munkálatokról folyamatosan kommunikálnak az illetékes hatóságok, azt azonban nem tudni, hogy mi történik a bányában. Az intézmény visszafogottan vagy egyáltalán nem kommunikál. Megjelennek az álhírek, de a turizmuson már észrevehetők a jelek. Elmaradnak a településre látogató turisták. A hatóságok keresik a megoldást a helyzet orvoslására 

A felszínen a katasztrófavédők és a vízügy szakemberei továbbra ia küzdenek a parajdi sóbánya vízbeszivárgása ellen. A Hargita megyei katasztrófavédelem (ISU) az utóbbi évek leghosszabb munkálatait irányítja Parajdon – tájékoztatnak. 

Feladja a harcot a Korond-patak medrének szigetelésére használt geotextilia

A heves esőzések árvizet okoznak a térségben. Többek között elmosta a víz Korondon a Sórét utcai póthidat, Lezárták a 13C jelzésű országutat Nyikómalomfalvánál és egyre nagyobb a veszély a bányánál. Megrongálódott a vízelvezetést szolgáló geotextília, így nagy mennyiségű víz ömlik be a mélybe – közölte Hargita Megye Tanácsának sajtószolgálata.

A szakemberek figyelmeztetnek, hogy mintegy százszorosa zúdult le a Korond-patakon a szokásos vízhozamnak, emiatt újra nagy erővel tört be a víz a parajdi sóbányába. A bánya üzemeltetői a létesítmény Telegdy-bányarészét igyekeznek megóvni, miközben a kezelőrészleg és a látogatóközpont berendezéseit ki kell menekíteni. Nyágrus László közölte, a felszíni munkálatokat is fel kellett függeszteniük. A hatalmas vízmennyiség miatt a patak medrében semmilyen védekező munkát nem tudnak folytatni.

„Elvesztettük a csatát a természettel”

Május 27-énelhangzik az a mondat, amitől mindenki tartott. Petres Sándor Hargita megyei prefektus a parajdi sóbányában kialakult helyzetre utalva kijelentette: a természettel vívott harc elveszett. A Korond-patak becsült vízhozama a reggeli órákban több mint százszorosa volt a normálisnak.

„Erre legalábbis az elmúlt 30 évben nem volt példa. Az ár által szállított hordalék pedig szinte helyrehozhatatlanul megrongálta az elmúlt hetekben végzett helyreállítási munkálatokat. A víz olyan sebességgel kezdett visszaáramlani a bányába, amelyet jelenleg nem lehet megfékezni” – mondta akkor a prefektus.

Ugyanaznap éjszaka az utolsó civil is elhagyja a bánya területét. A turisztikai szinten kalandparkot működtető vállalkozó Facebook-bejegyzésben búcsúztatja vállalkozását. 

Helyszíni riportunkban a lakosokkal beszélgettünk, róluk ugyanis mindaddig nem szólt a fáma. Mint az várható volt, felzaklatta a parajdiakat a sóbányát ért katasztrófa, sokan saját egzisztenciájuk mellett a település, a környék, sőt a teljes Sóvidék jövőjét, sorsát féltik. Mindeközben zavart kelt a bányát üzemeltető Országos Sóipari Társaság (Salrom) hiányos kommunikációja.  

Kelemen Hunor és a megyei tanács, illetve a prefektus is arról biztosította őket, hogy senkit nem hagynak magukra. Gyorssegélyt ígérnek a bányászoknak és családjaiknak, valamint a turizmusból élőknek. A szövetségi elnök bejelenti, hogy az RMDSZ kezdeményezésére megkezdődtek a parajdiak megsegítését célzó tárgyalások Bukarestben. Ezzel egy időben segítségét ajánlja fel a magyar kormány is. 

Közben egyre súlyosabb a helyzet a parajdi sóbányában, a Maszol a probléma gyökerét próbálta felgöngyölíteni. Egy, a neve elhallgatását kérő szakemberrel készült exkluzív interjúnkból kiderült, hogy 2007 és 2009 között elektrometriai mérésekre alapuló részletes tanulmány készült, amelyben kimutatták: több ponton is fennáll a vízbeszivárgás veszélye. A vizsgálatok során feltárták, hogy hol vannak olyan üregek és repedések, ahol víz juthat a sótesthez – ez a só oldódásával instabilitást, később beomlást okozhat. 

Elveszett az utolsó remény

Május 29-én feltelt vízzel a parajdi sóbánya látogató- és kezelőközpontja. Nyágrus László, Parajd polgármestere elmondta: a kirándulók által közkedvelt létesítmény turisztikai részlege teljesen víz alá került. 

Minden erőfeszítés ellenére nem sikerült megmenteni a parajdi sóbánya egyetlen épen maradt részét, a Telegdy-részleget. Csütörtökön késő délelőtt fel kellett adni a védekezést, miután a víz utat talált az 1991-ben megnyitott tárnákba. Lezárták a sóbánya bejáratát.

A tragédia bekövetkezte előtt néhány nappal kézzel írott, névtelen levelet hozott a posta kolozsvári szerkesztőségünkbe. A levélhez – amelyet változtatás nélkül közöltünk – semmilyen magyarázatot nem fűzött feladója, azonban a benne foglaltakat elolvasva úgy éreztük, nincs is szükség semmilyen magyarázatra. A szerző még akkor fogalmazta meg a levelet, amikor nem alakult ki a jelenlegi, katasztrófával felérő helyzet, tehát még láttak reményt arra, hogy sikerült megakadályozni, hogy a Korond-patak teljesen elárassza a bányát.

A Salrom továbbra sem kommunikál 

A rendelkezésre álló információink szerint világosan látszik, hogy tellett volna a parajdi tragédia megelőzésére. Az elmúlt két évtizedben az Országos Sóipari Vállalat folyamatosan nyereséges volt, az utóbbi néhány évben valósággal dőlt a pénz a céghez. A 2005 és 2023 közötti időszakban a cég több mint 700 millió lej (kb. 145 millió euró) nyereséget termelt, aminek a javát az utóbbi években. 2023-ban a vállalat minden idők legnagyobb, 482,2 millió lejes árbevételét érte el, amihez rekord értékű, 130,5 millió lejes profit társult.

A lakosok utcára vonultak, követelték a bánya vezetőségétől, hogy adjon magyarázatot. Sebestyén József az intézmény székhelyének udvaráról – a kapu mögül – állt szóba az emberekkel, majd kérésükre bejelentette, hogy lemond a fejlesztési igazgatói tisztségéről. 

A megfelelő kommunikáció hiánya miatt egyre nagyobb a feszültség Parajdon. Antal Lóránt RMDSZ-es politikus lakossági fórumon áll szóba a helyiekkel. Szerinte érthető a felháborodás, senki nem hallgatja meg őket. 

Pénteken a teljesen víz alá került parajdi sóbánya szimbolikus búcsúztatására gyűltek össze a helyiek, miközben a bányavállalat vezetősége az alkalmazottakkal tárgyalt. A búcsúztatás végül elmaradt, míg a megbeszélések nyomán nem körvonalazódott megnyugtató megoldás. 

Sárdobálás, felelősségkeresés, mentési kísérletek

A Salrom és a vízügy egymásra mutogat. Az állami vállalat szerint a vízügyi hatóságok feladata lett volna elvégezni a tragédia megelőzéséhez szükséges munkálatokat. „Hangsúlyozzuk, hogy a Salrom egy sókitermelésre szakosodott vállalat, nem foglalkozik folyóvizek szabályozásával. Ráadásul a Salrom nem tulajdonosa a Korond-patak medréhez tartozó területnek, s nincs hatásköre, hogy ott munkálatokat végezzen” – állt a Constantin Dan Dobrea vezérigazgató nevében kiküldött közleményben. 

Válaszul az országos vízügyi hatóság közölte: a terület a Salrom kizárólagos tulajdona, ezért az ő felelősségük a munkálatok elvégzése. „A román vízügy a Maros vízügyi hatóság által nem végezhet beruházást vagy intézkedéseket egy olyan bányatelepen, amely nem az ő tulajdona” – húzták alá. Hozzátették viszont, hogy tavaly tavasz óta folyamatosan részt vettek a parajdi sóbányánál kialakult „rendkívül összetett helyzet” kezelésében

Székelyföldre hívta az államfőt és az ügyvivő kormányfőt Kelemen Hunor

A politikum a lakosság biztonságára, a támogatási lehetőségekre és a felelősök azonosítására fekteti a hangsúlyt. Továbbra sem tudja senki, hogy mi történik valójában a parajdi sóbánya mélyén.

Szombaton Parajdra érkezik Nicușor Dan államfő, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter, Bogdan-Gruia Ivan gazdasági miniszter, Cseke Attila fejlesztési tárcavezető és a Salrom vezérigazgatója.

A gazdasági miniszter bejelentette, év végéig megkapják béreiket a Parajdi sóbánya alkalmazottai, de arra is keresik a megoldást, hogy milyen módon támogassák azokat a panzió- és szállodatulajdonosokat, akiket súlyosan érint a turizmus visszaesése.

A Salrom vezérigazgatója, Constantin Dan Dobrea közölte, a bányába befolyt patakvíz továbbra is oldja a sót. A vállalat mentőcsoportjának néhány tagja bement a bányába és vízmintát vett azért, hogy meg tudják állapítani, mi a pontos helyzet. Constantin Dan Dobrea elmondta, felvették a kapcsolatot a Babeș–Bolyai Tudományegyetem szakembereivel és az Európai Sótermelők Szövetségével, amelynek a vállalat is tagja. Június 3-án érkeznek a szakemberek. Valamennyi európai sótermelő ország támogatásáról biztosította a Salrom vezetőségét, és ígéretet tettek arra, hogy nagyteljesítményű szivattyúkkal segítik a Parajdi sóbányába befolyt víz eltávolítását. A szivattyúzáson kívül egy másik nagy probléma is adódik, mégpedig a sós víz elvezetése, ugyanis az a magas sótartalom miatt veszélyes.

Nicușor Dan: Nem biztos, hogy a teljes bánya menthető

A helyszínre érkező államfő volt az első, aki közölte, szakemberekre hagyatkozik annak a megállapításában, hogy egyáltalán menthető-e a teljes bánya vagy csak a turisztikai rész. Bejelentette, hogy kérte az ügyvivő miniszterelnököt, hogy az ellenőrző bizottság kezdje meg a felelősök azonosítását, ugyanakkor bejelentette, a katasztrófavédelem már dolgozik egy bypass-rendszer kiépítésén, hogy elvezessék a Korond-patak vizét. Ezt követően nagyteljesítményű szivattyúk segítségével, kezdik eltávolítani a vizet a bányából. Szakértőket vonnak be. 

Cătălin Predoiu ügyvezető miniszterelnök szombaton be is jelentette, hogy elrendelte a Miniszterelnöki Ellenőrzési Testület kiküldését a parajdi sóbányához, hogy gyorsan és alaposan feltárják az áradások következtében kialakult helyzet okait és felelőseit.

Rosszabb a helyzet, mint gondolták

A Maszolnak nyilatkozó szakember már korábban jelezte, hogy beszakadhat a Dózsa-bánya. A teljes beszakadás ugyan nem következett be, dejúnius elsején süllyedést tapasztaltak a Dózsa-bánya fölött, ezért elővigyázatosságból evakuálnak lakosokat a parajdi sóbánya környékén. Előbb 10 majd 45 házból telepítették ki a lakókat.

RoAlert figyelmeztetést küldtek a katasztrófavédők vasárnap, hétfőn pedig a Wellness központ jelentette be, átmenetileg bezárja kapuit. „Bár a Wellness Központunk nem tartozik a közvetlen veszélyzónába, de a Parajdon történő katasztrófa megelőző intézkedések részeként mi is zárva tartunk június 13-ig” – állt a központ hétfői tájékoztatásában.

Bár a hétfő reggeli órákban még nagy volt a forgalom a parajdi sóbánya beomlásoktól veszélyeztett környékén, délutánra szigorítottak az intézkedéseken és megtiltották a közlekedést a hatóságok. Az otthonuk elhagyására felkért lakosok ismerősöknél, panziókban töltötték a vasárnap éjszakát, sokan hazalátogattak „szétnézni”, vagy éppen kertészkedni – tudtuk meg parajdi látogatásunkkor. 

Hazai és nemzetközi támogatások 

Hétfőn 300 millió lej értékben hagytak jóvá költségvetési hitelt a Salrom sóvállalat és a parajdi sóbányában turisztikai, rekreációs és gyógyászati tevékenységeket végző cégek azonnali támogatására, jelentette be Tánczos Barna. Az összeg a sóvállalat azonnali beavatkozó intézkedéseire, és azoknak a vállalkozásoknak a támogatására fordítható, amelyek a sóbányában turisztikai, rekreációs és gyógykezelési tevékenységet folytattak. Emellett jóváhagytak egy állami támogatási programot is azon parajdi cégek számára, amelyek székhellyel vagy telephellyel rendelkeznek a térségben, a turizmus és vendéglátás területén.

Szakmai, anyagi és a turizmus fellendítéséhez szükséges támogatásról biztosította a helyieket hétfőn Parajdon Nacsa Lőrinc, Magyarország nemzetpolitikáért felelős államtitkára. Elmondta, Magyarország részt vállal a Hargita Megye Tanácsa által indított turisztikai kampányban ugyanakkor közölte, magyarországi vízügyi szakemberek már jártak a helyszínen, és ha a román hatóságok igényt tartanak rá, további szakmai segítség is érkezik. 

Konkrét lépések

Mircea Fechet környezetvédelmi tárcavezető bejelentette, a minisztérium tervezetet dolgozott ki egy ideiglenes víztározó létrehozásáról a Korond-patak felső szakaszán. 

A Hargita Megyei Prefektusi Hivatal közölte, hogy a parajdi sóbányánál kialakult veszélyhelyzet kezelésében érintett intézményekkel tartott operatív értekezleten meghatározták azt a műszaki megoldást, amely alapján sürgősséggel elvégzik a Korond-patak befogására és elvezetésére irányuló munkálatokat.

A baj nem áll meg Hargita megye határánál

Június 2-án éjfélkor a Maros megyei hatóságok tájékoztattak, hogy több Maros megyei településen ihatatlanná vált a csapvíz. A parajdi bányakatasztrófa következtében a Kis-Küküllő sótartalma megemelkedett, a folyó mintegy 39 000 embert lát el ivóvízzel. Dicsőszentmárton, Csüdőtelke, Bábahalma, Őrhegy, Szászbogács község: Szászbogács, Magyarsáros, Ádámos község: Adámos, Küküllődombó, Magyarkirályfalva, Vámosgálfalva község: Vámosgálfalva, Szőkefalva, Küküllőpócsfalva és Gyulakuta község: Gyulakuta, Havadtő, Kelementelke érintett.

A hatóságok ellenőrzött módon a Bözödújfalusi-víztározóból hígítják a Kis-Küküllő vizének sókoncentrációját.  A belügyminisztérium engedélyével azonnali vészhelyzetet hirdettek június 2-án 23 órától, harminc napra.