Elfogadta a parlament azt a törvénytervezetet, amely jelentősen szigorítja a kiskorúakkal szembeni bántalmazás miatt kiszabható büntetéseket, ezzel is erősítve a gyermekek védelmét. A jogszabály szerint azok a szülők vagy gondviselők, akik veszélyeztetik a gyermek testi, lelki vagy értelmi fejlődését, hosszabb idejű szabadságvesztéssel sújthatók. 

Máté András ügyvéd a Maszol megkeresésére elmondta: „A törvény a kiszabható büntetést súlyosbította. Eddig három és hét év közötti szabadságvesztés volt kiszabható, most pedig öt és tíz év közötti büntetésről beszélünk. Ha a bántalmazást kábítószer vagy más tudatmódosító szer hatása alatt követik el, akkor ez súlyosbító körülménynek számít, és akár tizenkét évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható” – magyarázta.

Máté András szerint a gyermek testi, lelki vagy értelmi fejlődésének veszélyeztetése nemcsak a fizikai bántalmazást foglalja magában, hanem minden olyan magatartást, amely károsan befolyásolja a gyermek fejlődését. A lelki sérülések, a megalázás vagy a verbális agresszió is súlyos következményekkel járhat.

Kapcsolódó

Szigorúbb büntetés jár kiskorúak bántalmazásáért

Elfogadta a parlament azt a törvénytervezetet, amely jelentősen szigorítja a kiskorúakkal szembeni bántalmazás miatt kiszabható büntetéseket, ezzel is erősítve a gyermekek védelmét.

törvénymódosítás kiskorú bántalmazása RMDSZ

Az ügyvéd arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyermekbántalmazás áldozatainak nemcsak jogi védelemre, hanem megfelelő támogatásra is szükségük van. Mint mondta, az állam kötelessége biztosítani a szükséges segítséget, amely nem feltétlenül orvosi kezelést jelent, hanem pszichológiai felmérést és az annak nyomán szükségessé váló terápiát is.

A lelki bántalmazás bizonyítása sok esetben nehezebb, mint a fizikai erőszaké, ezért kulcsszerep jut a szakembereknek. „Az ügyvédi tapasztalatom szerint ilyen esetekben a pszichológus szerepe kulcsfontosságú. Ő segíti a gyermeket és a sértettet, meghatározza a szükséges terápiát, valamint azt is, hogy mit kell tenni ahhoz, hogy a sértett – amennyire lehetséges – fel tudja dolgozni az őt ért bántalmazást” – fogalmazott Máté András.

Nyilvántartásba kerülnek az elkövetők

A most elfogadott módosítás egy már létező szabályozással együtt fejti ki hatását. Az ügyvéd emlékeztetett: a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények miatt elítélt személyek külön nyilvántartásba kerülnek, ami később a munkavállalásukat is befolyásolhatja. „Miután a vádlottat elítélték, nyilvántartásba veszik mint kiskorú ellen elkövetett bűncselekmény elkövetőjét” – mondta.

Máté András szerint a nyilvántartás adatait a jövőbeni munkáltatók is kikérhetik, ezért bizonyos foglalkozásokat – például pedagógusi vagy tanári munkaköröket – többé nem tölthetnek be az érintettek.

A megelőzés legalább olyan fontos, mint a büntetés

Az ügyvéd szerint a gyermekek védelmében a megelőzésnek is kiemelt szerepe van. Különösen fontosnak tartja, hogy a szülők figyelemmel kövessék, kikkel kerül kapcsolatba a gyermek az interneten, a közösségi oldalakon vagy az üzenetküldő alkalmazásokon keresztül.

„Sokat számít a gyermek életkora is. Oda kell figyelni arra, hogy az interneten, kommunikációs platformokon keresztül kikkel kerül kapcsolatba, ki az illető, és milyen szándékkal közeledik hozzá” – fogalmazott.

Ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy nem minden veszélyforrás az online térből érkezik. Az elmúlt években olyan esetek is történtek, amikor a gyermekeket olyan személyek bántalmazták, akikkel korábban semmilyen kapcsolatban nem álltak.

Máté András szerint fontos, hogy a gyerekek tudják, hogyan reagáljanak veszélyhelyzetben. Azt tanácsolja, hogy kérjenek segítséget a közelben lévő felnőttektől, illetve szükség esetén azonnal hívják a 112-es segélyhívó számot.

Kapcsolódó

Okosabb 112: a hallássérültek és beszédben akadályozottak is fel tudják hívni

A Különleges Távközlési Szolgálat (STS) bejelentette a hallássérült és beszédben akadályozott személyeknek szánt Apel 112 mobilalkalmazás elindítását a Next Generation 112 rendszerében.

akadálymentesség 112-es segélyhívó szám hallássérült fogyatékkal élők

„Azt szeretném, hogy mindenkinél legyen telefon, és ha tudja, azonnal hívja az 112-t vagy éppen a mellette lévő nagykorútól kérjen segítséget” – hangsúlyozta.

A pofon sem tekinthető nevelési eszköznek

Máté András szerint a gyermekekbántalmazás továbbra is hatalmas probléma, még akkor is, ha az ilyen ügyek jelentős része nem kerül a nyilvánosság elé. „Ha jól belegondolunk, az elmúlt időszakban is történtek hasonló esetek. Vannak, akik még mindig úgy gondolják, hogy egy gyereket pofonnal lehet nevelni, pedig ez is jogi következményeket vonhat maga után. Emellett ott vannak a súlyosabb esetek, a kiskorúak ellen elkövetett szexuális bűncselekmények is” – nyilatkozta.

Hozzátette, hogy az ilyen ügyek jelentős része nem kerül a nyilvánosság elé, mivel a kiskorú sértettek védelme érdekében az eljárások sok esetben nem nyilvánosak. „A per lefolytatása is titkosított, tehát nem lehet a bíróságon kifüggesztett tárgyalási listákból látni, hogy miről szól az ügy. A kiskorú sértett joga, hogy az eljárás ne legyen nyilvános” – magyarázta.

Az ügyvéd arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyermekekkel szembeni erőszak nem kizárólag a családban fordulhat elő. Iskolákban is történhetnek olyan esetek, amikor a gyermekeket megalázó vagy agresszív bánásmód éri. „Nemrég a híradóban láttam, milyen hangnemben beszélt egy pedagógus az óvodásokkal egy másik megyében” – tette hozzá.

Kapcsolódó

Terrorizálta a gyermekeket egy óvónő, plüssmaciba rejtett hangfelvevő buktatta le

Rendőrségi nyomozás indult egy óvodában, ahol több gyermek nem akart többé óvodába menni, mert félt az óvónőtől.

gyermekbántalmazás óvónő gyermek bántalmazás rendőrségi feljelentés

Máté András szerint az ilyen magatartásnak is lehetnek jogi következményei. Mint fogalmazott, a gyermekekkel szembeni verbális bántalmazást komolyan kell venni, és az elkövető bizonyos esetekben ugyanúgy bekerülhet a kiskorúak ellen elkövetett bűncselekmények nyilvántartásába. „Ez a személy többet nem lehet pedagógus” – közölte.

„Bízom benne, hogy visszatartó ereje lesz a törvénynek. Ha az emberek tudják, hogy a jogsértő magatartásukért súlyosabb, letöltendő szabadságvesztés járhat, az hatással lehet a viselkedésükre” – fogalmazott. Az ügyvéd megjegyezte: a büntetések emelésének is vannak határai, hiszen a jogalkotónak ügyelnie kell arra, hogy megmaradjon az arány az elkövetett bűncselekmény és a kiszabható szankció között.