Nehéz pontosan megállapítani, mi áll az utóbbi időszakban Nicușor Dan és Ilie Bolojan között kiéleződött konfliktus hátterében. Egy elemzésében Sebastian Lăzăroiu szociológus, aki Traian Băsescu államfői mandátumai alatt a Cotroceni-palota egyik bizalmi embere volt, úgy véli: létezik egy magyarázat, amely minden más feltételezést összekapcsol.

A közvélemény és a politikai szereplők egyaránt találgatják, mi vezetett a két politikus közötti éles nézeteltéréshez: az állami vállalatok reformja és az áfaemelés is felmrült. Lăzăroiu szerint a választ tágabb összefüggésben kell keresni, figyelembe véve a főszereplők érdekeit és politikai céljait, idézi a HotNews.

A volt tanácsadó úgy látja, hogy Nicușor Dan elsődleges célja a politikai hatalom megszerzése és egy olyan nagyszabású projekt megvalósítása, amely egy újabb elnöki mandátumhoz segítheti. Ezzel szemben a „rendszer” érdeke szerinte a meglévő privilégiumok és gazdasági előnyök megőrzése, különösen az állami vállalatokon keresztül, valamint a Szociáldemokrata Párt (PSD) támogatása.

Lăzăroiu szerint a PSD hosszú politikai ciklusának végéhez közeledik, és bár továbbra is erős kapcsolatokkal rendelkezik az államigazgatási struktúrákban, választói támogatottsága folyamatosan csökken.

Amerikai projektek állhatnak a háttérben

A szociológus úgy véli, hogy a konfliktus egyik valódi oka az Egyesült Államokhoz kapcsolódó stratégiai beruházások körül keresendő. Külön kiemeli a Doicești térségében tervezett energetikai beruházást, valamint az úgynevezett Vertikális Folyosó (Coridorul Vertical) projektet.

Lăzăroiu szerint mindkét beruházást sokan veszteséges üzletként mutatták be a médiában, hasonlóan a Bechtel autópálya-projektjéhez. Véleménye szerint azonban a Bechtel-ügy sem pusztán gazdasági szempontból értékelhető, hanem egyfajta politikai árként is felfogható, amelyet Románia a NATO-tagságért és az amerikai biztonsági garanciákért fizetett meg.

Szerinte Bolojan elsősorban gazdasági és költségvetési szemszögből vizsgálta ezeket a projekteket, és tartott az esetleges reputációs kockázatoktól is.

Nicușor Dan nagy terve: Moldova egyesítése Romániával?

Lăzăroiu elemzésének központi eleme az a feltételezés, hogy Nicușor Dan hosszabb távú politikai projektje Románia és a Moldovai Köztársaság egyesítése lehet.
A forgatókönyv szerint a mintegy 19 millió lakosú Románia egyesülne a körülbelül 2,5 milliós Moldovával, így az ország lakossága ismét megközelítené a 22 millió főt.

A volt tanácsadó szerint az egyesülés gondolata mélyen gyökerezik a román nemzeti politikai mitológiában, és egy ilyen projekt – akár megvalósul, akár csak intenzív politikai kampánytémává válik – csökkenthetné az AUR és vezetője, George Simion egyik legfontosabb politikai előnyét.

Nemzetközi támogatás nélkül nem működhet

Az esetleges egyesüléshez azonban nem elegendő a román politikai akarat. A projektnek szüksége lenne az Európai Unió támogatására, az Egyesült Államok jóváhagyására, valamint legalább hallgatólagos elfogadásra Oroszország részéről.
Lăzăroiu szerint kérdéses, hogy Brüsszel miként viszonyulna egy olyan megoldáshoz, amelynek eredményeként Moldova gyakorlatilag „hátsó ajtón” keresztül válna az EU és a NATO részévé.

Emellett nyitott kérdés marad a Transznisztria jövője is. A szociológus úgy véli, hogy a régió jelentősége csökkenhet, különösen akkor, ha az orosz–ukrán konfliktus lezárul, és Moszkva stratégiai érdeklődése mérséklődik.

A Trump-adminisztráció lehet a kulcs

Lăzăroiu szerint a legnagyobb akadályt jelenleg nem Európa, hanem az amerikai politika jelenti.
Úgy látja, hogy egy ilyen nagyszabású geopolitikai projekt csak erős nemzetközi garanciák mellett valósulhat meg, és ehhez Washington támogatása elengedhetetlen. A szociológus szerint a jelenlegi amerikai vezetés egyelőre hűvösen és korlátozott érdeklődéssel figyeli a térséget.
A volt tanácsadó ugyanakkor úgy véli, hogy az amerikai üzleti körök, különösen a Donald Trump környezetéhez kötődő gazdasági szereplők érdekeinek összehangolása kedvezőbb hozzáállást eredményezhet Washington részéről.

Elemzése végén Lăzăroiu arra figyelmeztet, hogy a jelenlegi állapotok fenntartása, a lassú reformok és a problémák halogatása szerinte 2028-ra akár egy AUR által vezetett kormány megalakulásához is vezethet.

Véleménye szerint Nicușor Dan abban bízhat, hogy a Moldovával való egyesülés témájának felkarolásával megszerezheti George Simion és a nacionalista tábor szavazóinak egy részét, a „Nagy-Románia” eszméjét állítva politikai stratégiája középpontjába.
Hogy ez a számítás helyesnek bizonyul-e, arra egyelőre nincs válasz – zárja elemzését a volt elnöki tanácsadó.