Sürgősen lépni kell a Dózsa-bánya megmentése érdekében – a Korond-patak útjának azonnali lezárására van szükség, valamint magas teljesítményű gépekkel el kell kezdeni a már bent lévő víz kiszivattyúzását a bányából. A szakértők figyelmeztetnek: ha nem történik gyors és határozott beavatkozás, a József-bánya sorsára juthat a parajdi sóbánya.

A Dózsa-bánya beomlásának veszélye valós, és dominóhatást indíthat el, amely más bányarészeket is magával ránthat, de a közelben lévő házak sincsenek biztonságban – mondta el a Maszolnak dr. Deák György habilitált PhD, az Országos Környezetvédelmi Kutató és Fejlesztő Intézet vezetője. Hangsúlyozta, hogy a fő veszélyforrás a Korond-pataka. A víz útjának lezárása elengedhetetlen – mondta a szakértő, aki szerint már napokkal ezelőtt meg kellett volna kezdeni az elsődleges védekezési munkálatokat.

Dr. Deák György – a parajdi sóbánya állapotának 2007 és 2009 között elvégzett felmérését és az arra vonatkozó tanulmányt készítő csapat tagja – úgy véli, a patak útjának elzárása és elterelése nemcsak lehetséges, hanem sürgősen megoldandó feladat. Egy ideiglenes gát építésével, illetve vízelvezető árkokkal már eddig is csökkenteni lehetett volna a beszivárgás mértékét. 

A döntéshozatal eddigi hiánya a felelősség elhárításából fakad. Mivel a Korond-patak a Maros Vízügyi Társaság (ABA Mureș) hatáskörébe tartozik, a beavatkozás és az ebből eredő károk rendezése az ő feladata lenne. Azonban, mivel eddig senki sem vállalta fel a felelősséget, sem az anyagi fedezetet, az idő előrehaladtával egyre nagyobb károk halmozódtak fel.

A József-bánya intő példa

„Egy sáncot kellett volna ásni már napokkal ezelőtt. Úgy értettem, ott voltak munkagépek, meg lehetett volna oldani. Igen, lehet, hogy elöntött volna valami mást a víz, de az kisebb kárt okozott volna, mint a mostani helyzet. És utána időben el kellett volna kezdeni a többi munkálatot is – a Korond vizét elvezetni. Most, ha eláll az eső, el lehetne kezdeni az elvezetést, és ezzel párhuzamosan a víz kiszivattyúzását is. Azt nyugodtan bele lehet vezetni a Küküllőbe, mert az nem okoz akkora természeti katasztrófát, amiből baj lenne. Egy hosszabb távú megoldás kell, mert a patak vize nem folyhat oda vissza. A konszolidálást el kell végezni – meg kell vizsgálni, mennyire gyengültek meg a pillérek, milyen állapotban van a plansó, főként az akna környékén” – részletezte.

„Ne gondolja senki, hogy minden bánya előbb-utóbb úgyis beomlik. Beomolhat, csak nem mindegy, hogy 200 év múlva vagy most” – tette hozzá.

A szakember hangsúlyozta, a József-bánya példáját kell mindig szem előtt tartani. Ott látszik, mit okoz a víz, és nem szabad hagyni, hogy ez megismétlődjön a Dózsa-bányában. 

„Ez költséges lesz, de muszáj elvégezni. Fel kell menni a Tóhegyre is, és ott is azonosítani azokat a pontokat, ahol befolyt az esővíz, illetve a Korond-patak vize. De ha most elindulunk, akkor még megmenthető a sóbánya. Időbe telik, és folyamatos monitoringot igényel, de fel kell mérni a helyzetet, hogy megelőzzünk egy még nagyobb bajt. Az esőt nem tudjuk megállítani, de a Korond-patak vizének bejutása nagyobb veszély, mint maga az eső.

Kapcsolódó

Kétségbeesés, lemondás, aggodalom az emberek szemében – Parajdon jártunk

A beömlő víznek továbbra sem tudnak megálljt parancsolni, a Korond-patakon kialakult hatalmas víznyelő megközelíthetetlen jelenleg. A bányában mentik, ami menthető. A helyszínen jártunk.

Parajd sóbánya Parajd katasztrófa árvíz

Dr. Deák György ugyanakkor óvatosan fogalmazott, ám úgy látja, ha megtörténne a legrosszabb forgatókönyv és beszakadna a sóbánya, akkor nem valószínű, hogy a közvetlen közelben lévő házak megmenekülnének.

„Most egy jól megszervezett, országos rendszert kellene létrehozni, amely képes a magas kockázatú helyzetek megelőzésére. Ezeket a bányákat nem lehet pótolni – ha elveszítjük őket, az végleges” – fejtette ki.

„Mi, akik ezt a kutatást végeztük, tudunk segíteni – akár monitoring, akár mérnöki megoldások terén. Tudunk javaslatokat tenni, tudjuk követni és kontrollálni a beavatkozásokat, de a kivitelezés nem a mi feladatunk lenne. Komoly csapatot kell összeállítani. A megoldás létezik – csak gyorsan kell cselekedni. Most nem filozofálni kell, hanem pénzt és erőforrást találni. Felelősségvállalást kell kérni. Ha valaki nem akar semmit csinálni, írja alá, hogy ő vállalja a következményeket. De az nem elfogadható, hogy valaki semmit sem tesz, és még csak nem is vállalja a felelősséget. Gyűléseket tartanak, beszélnek, de ha nem történik semmi, annak súlyos következményei lesznek” – nyomatékosította a szakember.