Rendkívül súlyos a helyzet a parajdi sóbányában, mint ismert, nem csupán szivárog, ömlik be a víz a bányába. A probléma nem újkeletű: már 2007 és 2009 között részletes tanulmányban figyelmeztettek a veszélyekre – derült ki egy, a neve elhallgatását kérő szakemberrel folytatott beszélgetésünkből.

A Maszolnak nyilatkozó kutató elmondta, már a 2000-es évek végén elektrometriai méréseket végeztek a sóbánya környezetében, amelyek kimutatták: több ponton is fennáll a vízbeszivárgás veszélye. A vizsgálatok során feltárták, hogy hol vannak olyan üregek és repedések, ahol víz juthat a sótesthez – ez a só oldódásával instabilitást, később beomlást okozhat.

A kutatásokkal párhuzamosan agyagos szigetelési módszert javasoltak egyes szakemberek, amelyet más bányákban, például a Prahova megyei Slănicon is alkalmaztak – mint utólag kiderült, sikertelenül. A kutatók már akkor jelezték, hogy az agyag ideiglenes megoldás, és hosszú távon nem nyújt megbízható védelmet.

Kapcsolódó

A Hargita megyei prefektus a parajdi sóbánya elöntéséről: „elvesztettük a csatát a természettel”

Jelen esetben a természettel vívott harc elveszett, de biztosította a közvéleményt, hogy a térségben élő emberek nincsenek és nem is lesznek egyedül ebben a küzdelemben.

árvíz áradások Parajd sóbánya Hargita Megyei Prefektusi Hivatal

A konkrét javaslatok között szerepelt az is, hogy a Korond-patak vizét el kell terelniük, a kritikus zónákat le kell betonozniuk, az üregeket pedig be kell tömniük, hogy megelőzhető legyen a beszivárgás. A patak elterelése elmaradt, az agyagos módszerrel való szigetelés pedig elégtelennek bizonyult.

Pénzhiány, érdekek?

A szakértő szerint a legfőbb akadály a pénzhiány volt. Noha tudtak a problémáról, a tulajdonos – a Salrom vállalat – nem biztosított elegendő forrást a megelőzésre. A Korond pataka és a meder a Román Vízügyi Társaság fennhatósága alá tartozik, ők is halogatták a megelőzési munkálatok elvégézését.

Felmerültek politikai okok is: egyesek úgy vélik, tudatosan halogatták a beruházásokat, hogy a parajdi bányából származó bevételek ne maradjanak helyben, hanem központi szinten használják fel.

Most mi a teendő?

A jelenlegi helyzet már nem megelőzésről, hanem kármentésről szól. A szakértő szerint az első lépés a Korond-patak vizének elterelése. Ezután geofizikai mérésekre, pontos forrásfeltárásra és monitoringrendszer kiépítésére van szükség.

„Ahol a víz eléri a sót, ott elkerülhetetlen az oldódás. Ha ez megtörténik, akkor már csak betonozással lehet a víz további útját lezárni. De, ha ez nem megfelelően történik, a víz utat talál a beton alatt, és ugyanúgy eléri a sótestet” – figyelmeztetett a szakember.

Van még jövője a parajdi sóbányának?

A válasz: igen – de csak, ha most gyors, szakszerű és hosszú távú megoldás születik. Az optimista forgatókönyv szerint 6-9 hónap alatt helyre lehet állítani a bányát. A valóság viszont akár egy-két évet is jelenthet.

Kapcsolódó

Kétségbeesés, lemondás, aggodalom az emberek szemében – Parajdon jártunk

A beömlő víznek továbbra sem tudnak megálljt parancsolni, a Korond-patakon kialakult hatalmas víznyelő megközelíthetetlen jelenleg. A bányában mentik, ami menthető. A helyszínen jártunk.

Parajd sóbánya Parajd katasztrófa árvíz

A szakértő hangsúlyozta: a hosszú távú beruházás tervezőjének és kivitelezőjének felelősséget kell vállalnia legalább 20 évre, és folyamatos ellenőrzés alatt kell tartaniuk a bányát. Ellenkező esetben újabb problémák merülhetnek fel.