A Versenytanács fölöttébb homályos érvek alapján szabott ki csillagászati összegű bírságot bankokra kartellezésért, ami nem is volt „klasszikus kartell”.

Több mint 3,7 milliárd lej, azaz összesen 710 millió euró pénzbírságot szabott ki a Versenytanács tíz bankra, amiért megsértették a versenyszabályokat a bankközi alapkamat (ROBOR) megállapításakor. Az intézmény június 7-én kiadott közleménye szerint beigazolódott a kartellezés gyanúja, a pénzintézetek összehangolták a ROBOR-t, az ügyfelek megkárosítása révén optimizálva bevételeiket.  

A közlemény kartellezésre vonatkozó állítását egyébként két nap múlva részben épp a versenytanács elnöke cáfolta meg. „Nem egy klasszikus kartellről van szó, nem találkoztak egy este, s eldöntötték, hogy 7 százalék legyen a kamat. Számos kontaktus volt a bankoknak a ROBOR megállapításában részt vevő munkatársai között, s a rendszer, ahogyan alkalmazzák, lehetővé teszi az ráták megtekintését” – nyilatkozta Bogdan Chirițoiu.  

A döntés értelmében a vétkesnek talált pénzintézeteknek a következő bírságokat kell befizetniük: BCR 577 millió lej, BRD 412 millió lej, Transilvania Bank 875 millió lej plusz 85 millió az időközben felvásárolt OTP Bank után, ING Bank kb. 406 millió, Raiffeisen Bank 442 millió, Exim Bank 96 millió , CEC Bank 333 millió, UniCredit 431 millió, Intesa Sanpaolo 28 millió, Libra Internet Bank 45,86 millió lej.

A ROBOR az a kamat, pontosabban az a kamatátlag, amelyen a kereskedelmi bankok egymásnak rövid távú kölcsönt biztosítanak. A hazai bankoknak napról-napra, kevéssel 11 óra előtt, kötelező módon nyilvánosságra kell hozniuk az árajánlataikat, magyarázza Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja. Hozzáteszi, hogy a pénz ára a kamat, tehát a kamat egy árajánlat. A bankok által közzétett kamatokból egy független ügynökség, a szélső értékek eltávolítása után, kiszámítja a számtani középarányost, ez a ROBOR.

A ROBOR alapján számolják ki a bankok az általuk az ügyfeleknek nyújtott hitelek kamatját. A ROBOR a BNR által időről-időre meghatározott jegybanki alapkamat és az infláció függvénye: amikor lassú az infláció és alacsony a jegybanki alapkamat, akkor alacsony a ROBOR is, ellenben a gyors infláció és a magas jegybanki alapkamat nagy ROBOR-t, következésképpen magas hitelkmatot jelent az ügyfelek számára. A jegybanki alapkamat azt mutatja, hogy mennyiért nyújt hitelt a BNR a kereskedelmi bankoknak.

A piaci mechanizmusok hibás értelmezése?

A Versenytanács azt követően indított vizsgálatot, hogy 2022 második negyedévében a bankközi alapkamat meghaladta a 8 százalékot, bár az év elején még csak 2 százalékon állt. A robbanásszerű növekedés közvetlen oka az volt, hogy a gyorsuló infláció miatt a jegybanki alapkamat 6,25 százalékra emelkedett.

Az érintett bankok gyorsan reagáltak a Versenytanács közleményére, egyöntetűen elutasítva az ügyfelek megkárosításának vádját, s leszögezve, hogy bírósághoz fordulnak.

„Vehemensen visszajutasítjuk a jelentés következtetéseit, hangsúlyozzuk ártatlanságunkat, s úgy véljük, a döntés megalapozatlan, semmilyen reális alapja nincs. Túl a pénzügyi vonzaton, el vagyunk szánva, hogy megvédjük a hírnevünket” – közölte a Transilvania Bank.

Az állami tulajdonban levő CEC Bank illetékesei úgy látják, hogy a Versenytanács elmarasztaló döntése „mélységesen indokolatlan, híján van a szilárd jogi alapnak, a piaci mechanizmusok hibás értelmezésén alapszik”.

„Én is várom a hivatalos indoklást” – nyilatkozta a Maszolnak Bálint Csaba, hozzátéve, hogy a hivatalos közleményből nem sok  minden derül ki, általánosságokat tartalmaz. Azt szűrte le belőle, hogy a Versenytanács szerint a problémát nem a ROBOR-ral kapcsolatos szabályozás jelenti, hanem a kereskedelmi bankok kommunikációja, az, hogy látták egymás árajánlatait. Ő ebben nem lát kivetnivalót, mondván, „így működik a piac”.

Megítélése szerint a vizsgált időszakban a ROBOR nagyjából azon a szinten volt, ahol lennie kellett, a jegybanki alapkamattal és az inflációval összhangban mozgott. A jegybanki alapkamathoz mindennegyes kereskedelmi bank hozzáad egy fix kamatmarzsot, ez adja ki a hitelkamatok értékét, magyarázza.

„Érthetőbb lett volna, ha a kamatmarzsra vonatkozik a vizsgálat, mivel a ROBOR le van szabályozva” – mondja a BNR igazgatótanácsi tagja, hozzátéve, valószínűnek tartja, hogy értelmezési kérdésen alapul a Versenytanács álláspontja. Bálint Csaba elhúzódó pereskedésre számít, s úgy véli, az ügynek továbbgyűrűző negatív hatásai lehetnek, bizonytalanságot kelthet a piacon.

Ráharapott a politika

Hasonló véleményt fogalmazott meg korábban a jegybanki kormányzó is. „Ez a téma a ROBOR kapcsán ismét megjelent és felkavarta a román társadalmat, én pedig látom, hogy ez mennyire ártalmas. A fő vádpont az, hogy vannak bizonyos versenyellenes megegyezések, egyfajta kartell a kereskedelmi bankok között, s következésképpen, azt kérdezem: elfelejtik azt a tényt, hogy a pénzpiac indikátoráról van szó? A pénzpiac kizárólag a jegybankból és a kereskedelmi bankokból áll. (…) Veszik a szerencsétlen ROBOR-t, földbe döngölik, kikiáltják Románia nagy ellenségének” – nyilatkozta Mugur Isărescu azt követően, hogy átrágta magát a Versenytanács többszáz oldalas, még nem nyilvános jelentésén.

Ugyanilyen szellemben nyilvánult meg szakember azt követően is, hogy a Versenytanács kiadta a horribilis összegű bírságra vonatkozó közleményt. „A Versenytanács jelentése nem a BNR-re vonatkozik, hanem a monetáris politika alkalmazása számára létfontosságú piacra – Románia pénzpiacára. Ott állapítják meg a ROBOR-t, egy nagyon szigorú szabályzat alapján” – idézi a jegybanki elnököt a cursdeguvernare.ro.

A szakmai szempontból mostanáig fölöttébb homályosnak és vitathatónak tűnő ügy máris nagy populista hullámokat gerjesztett, a politika megpróbálja a saját vitorlájába fogni a szelét. Gheorghe Piperea ügyvéd, az AUR képviselője az Európai Parlamentben, azt állítja, hogy a bankok 1,5-2 millió hitelszerződés esetén tornászták fel 2-3 százalékponttal a kamatok értékét. Bálint Csaba, aki összehasonlíthatatlanul többet ért a témához, mint az AUR politikusa, 1 százalékpont töredékére becsüli azt a kamatrészt, ami az állítólagos kartellezés eredménye lehet.

Alexandru Dimitriu USR-s képviselő már be is nyújtott egy törvénytervezetet, amely megkönnyítené a megkárosított ügyfeleknek a jogtalan kamatok címén fizetett pénz visszaszerzését. Dimitriu szerint a bankok 2 százalékponttal srófolták fel jogtalanul a kamatokat, ami által magánszemélyeknek mintegy 3,26 milliárd lej, cégeknek pedig 2,76 milliárd lej kárt okoztak.

Néhány éve az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) rótt ki egyenként 50 ezer lejes bírságot 19 bankra olyan alapon, hogy az ügyfelek számára hátrányosan állapították meg a hiteltörlesztés és a kamatszámítás szabályait. Valamennyi érintett pénzintézet beperelte az ANPC-t, s kivétel nélkül meg is nyerték a pereket, bár pár esetben az ítélet megfellebbezhető.