Újabb harminc nappal hosszabbította meg a Kis-Küküllő menti településeken érvényben lévő szükségállapotot a Maros Megyei Vészhelyzeti Bizottság, miután a folyó vizének sótartalma továbbra is meghaladja a törvény által szabályozott értéket.

A döntést a Maros Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség kockázatértékelése alapján hozták meg, amely szerint a helyzet még nem stabilizálódott. A rendelkezés október 29-től marad érvényben Dicsőszentmárton, Ádámos, Szászbogács, Vámosgálfalva és Gyulakuta közigazgatási egységeinek területén – tájékoztat a Maros Megyei Prefektusi Hivatal.

Közölték, a hatóságok továbbra is figyelik a Kis-Küküllő vizének minőségét, illetve az állami tartalékokból és vízszállító tartálykocsikból látják el a lakosságot ivóvízzel. Az előírásoknak megfelelően legalább 5 liter ivóvizet biztosítanak személyenként naponta.

November közepére várható a sótalanítók üzembe helyezése

A vízszűrő és sótalanító rendszerek telepítése a tervek szerint halad – mondta el a Maszol megkeresésére Sipos Levente, az Aquaserv vízszolgáltató vállalat vezérigazgatója. Közölte, „Sikerül tartani a határidőt, a Gyulakutánál felszerelt gépeket jelenleg tesztelik, és folyamatban van a küküllőszéplaki berendezések felszerelése is. Várhatóan november 13-a körül helyezzük üzembe” – tette hozzá.

Kapcsolódó

Ötvenezer ember maradt ivóvíz nélkül – Ökológiai katasztrófával fenyeget a vizek megnövekedett sótartalma

Mind a Korond-patakában, mind a Kis-Küküllőben nagyon megnövekedett kloridkoncentrációkat mértek szerdán a környezetvédelmi miniszter szerint. 

Parajd sóbánya Mircea Fechet Kis-Küküllő mente ivóvíz szennyezés

Ez egy ideiglenes megoldás – hangsúlyozta Sipos Levente, mondván: a hosszú távú, végleges megoldásra vonatkozó javaslatukat a környezetvédelmi minisztériumhoz már jóval korábban benyújtották, de választ mindeddig nem kaptak.

Barabási Antal Szabolcs Maros megyei prefektus is több alkalommal hangsúlyozta: a sótalanítás csak átmeneti megoldás. A legfontosabb a Kis-Küküllőről (mint nyersvízforrásról) való leválás, valamint a bözödi víztározóra való rácsatlakozás megvalósítása lenne. Szerinte, ha a Marost használnák alternatív megoldásként, az „túl nagy kompromisszum, mert csak Dicsőszentmártont és néhány községet látná el, három-négy nagyobb település kimaradna” – mondta a prefektus.

Mint hozzátette, a bözödi változatot a vízügyi szakemberek teljes körű vizsgálata is alátámasztotta. Az erről készült dokumentációt elküldték Bukarestbe, a környezetvédelmi minisztériumnak, de hiába várják a választ. 

Kapcsolódó

Ivóvízgondok a Kis-Küküllő mentén – A minisztérium nem veszi komolyan a helyzet súlyosságát

A környezetvédelmi minisztérium nem értékelte ki az előterjesztett javaslatokat, a vízszolgáltató szerint a szaktárca nem veszi komolyan a helyzet súlyosságát.

bányakatasztrófa ivóvíz Kis-Küküllő mente Maros megye vízellátás Környezetvédelmi Minisztérium vízszolgáltatás

Ki foglalkozik a hosszú távú megoldással? 

A Román Vízügyi Ügynökség (ANAR) eddig csak a sótalanító berendezések telepítésére vonatkozó tervet hozta nyilvánosságra és bocsátotta a kormány rendelkezésére, aminek alapján az állam finanszírozta azok megvásárlását.

A hosszú távú megoldásról egyelőre nem árultak el részleteket. Korábban azt közölték a Maszollal , hogy a Dicsőszentmárton, Gyulakuta és Küküllőszéplak vízellátását célzó közép- és hosszú távú intézkedések műszaki megoldásainak kielemzése még véglegesítés alatt áll. 

A környezetvédelmi tárcával folytatott közelmúltbéli levelezésből ugyanakkor az derült ki, hogy a végleges megoldás érdekében „a Maros megyei hatóságok megvalósíthatósági tanulmányon dolgoznak” – ám az nem tisztázott, melyik intézmény végzi ténylegesen a munkát.

A Maros Vízügyi Hatóság (ABA) sajtófelelőse a Maszolnak úgy nyilatkozott, hogy az intézmény nem készít megvalósíthatósági tanulmányokat, tehát nem ők az illetékes hatóság a hosszú távú megoldás kidolgozásában.