Alternatív megoldásokat keresnek Gyulakuta térségének ivóvízellátására

Folyamatos vízhozam- és sótartalom-méréssel, valamint több víztározó megnyitásával próbálják csökkenteni a Korond patak szennyezése nyomán kialakult sókoncentrációt az érintett folyókban – közölte Parajdon Luci Ervin, az Országos Vízügyi Hatóság aligazgatója. Mint elmondta, óránként ellenőrzik a víz minőségét, miközben a bözödi és zetelaki tározókból vizet engednek le, hogy a Kis-Küküllő, a Nagy-Küküllő és a Maros folyó sótartalmát csökkentsék.

Az intézkedés részeként kapcsolatba léptek a Hidroelectrica által üzemeltetett erőművek vezetőivel is, kérve, hogy azok tározóiból is engedjenek vizet a folyókba. Ennek célja a hígítás, amely jelenleg a bözödi tározó esetében másodpercenként 10 köbméter vizet jelent. A hatás így is csupán valamivel több mint 25 százalékos sókoncentráció-csökkenést eredményezett a Kis-Küküllőn. Felmerül ugyanakkor a kérdés: meddig tart ki a bözödi víztározó?

Folyamatos vízhozam- és sótartalom-méréssel, valamint több víztározó megnyitásával próbálják csökkenteni a Korond patak szennyezése nyomán kialakult sókoncentrációt. | Fotó: Román Vízügyi Hatóság

A Maros megyei Gyulakután továbbra is kritikus a helyzet. Az Aquaserv vezérigazgatója, Sipos Levente a Maszolnak nyilatkozva elmondta: hozzávetőleg még egy napig működhet a helyi vízüzem, amelyet már leválasztottak a Kis-Küküllőről. A működéshez a folyómeder és az üzem közötti tározóban lévő vízkészletet használják fel. A lakosság számára valószínűleg Ro-Alert figyelmeztetést adnak ki, amely szerint a Küküllő vizét sem emberi fogyasztásra, sem állattartásra, sem háztartási gépek működtetésére nem szabad használni.

A hatóságok ugyanakkor alternatív megoldásokon is dolgoznak: furatokkal biztosítanák Gyulakuta ivóvízellátását. Luci Ervin szerint már vannak kedvező jelek. Információink szerint ez nem egy pár óra alatt megoldható lehetőség. Előbb geológusoknak kell felmérniük a terepet, és csak ezután kezdődhetnek a konkrét munkálatok – ez pedig optimista becslések szerint is heteket vesz igénybe.

Mint arról beszámoltunk, a jelenlegi válsághelyzet azután alakult ki, hogy a Salrom megbízásából a Korond-patak elterelését végző cég – szakemberekkel való egyeztetés nélkül – megbontotta a vízhozamlassító küszöböt, arra hivatkozva, hogy a munkagépekkel és a dolgozókkal együtt veszélybe került a kivitelezés. Információink szerint a patak elterelésének munkálatait olyan környékbeli gépkezelők hajták végre, akik ismerik a terepet - a Salrom korábban is megbízta hasonló munkákkal - szerintük semmi nem indokolta a szerda délutáni beavatkozást.

A munkagépeket kezelők ismerték a terepet, szerintük semmi nem indokolta a szerdai intézkedést | Fotó: Román Vízügy Hatóság

Újságírói kérdésre válaszolva a vízügyi hatóság aligazgatója elmondta, biológiai vizsgálatokat is végeznek a Korond patak vizében, a bányák bejáratához közeli részeken már láttak elpusztult halakat, de azt nem tudják megmondani, hogy milyen mértékű a kár. Petres Sándor prefektus hozzátette, Ro-Alert figyelmeztetést küldött ki a katasztrófavédelem, amiben arra figyelmeztetik a lakosságot, hogy ne fogyasszák az elpusztult halakat. Mint mondta, ez megelőző intézkedés, nem arról van szó, hogy nagyobb léptékű problémával állnának szemben.

 

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

 

Kapcsolódók

Kimaradt?