Az iskolai bántalmazás korai felismerését és megelőzését célzó programot indít Csíkszereda önkormányzata a következő időszakban a Babeș–Bolyai Tudományegyetem szociológia és szociális munkás képző karával együttműködésben. A város minden tanintézményét bevonó kezdeményezés révén az iskolák alkalmazottjait készítik fel arra, hogyan kezeljék az iskolákban kialakuló konfliktushelyzeteket, és hogyan cselekedjenek összehangoltan az iskolával, a megyei gyermekvédelmi igazgatósággal, a rendőrséggel és az önkormányzattal.

A három pillérre épülő, csütörtökön rajtoló, több éves kifutási idejű, védelmi és megelőzési programot Sógor Enikő alpolgármester és dr. László Éva, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem szociológia és szociális munkás képző karának egyetemi adjunktusa ismertette a sajtóval. A módszertani alapokat dr. László Éva, dr. Róth Mária és dr. Dávid Kacsó Ágnes dolgozta ki.

Mint Sógor Enikő elmondta, Hargita megye székhelye hosszú távú befektetésbe fogott ezzel a kezdeményezéssel, amely tulajdonképpen az iskolai bántalmazásra vonatkozó jogszabályokban előírtaknak ad mögöttes, igazi tartalmat. Hozzátette, a program kidolgozását „kétéves kemény munka és egyeztetés előzte meg”, aminek eredményeként elkészült egy rövid, hét perces kampányfilm is Köllő Ildikó rendezésében, illetve a csíkszeredai iskolák pedagógusai, igazgatói, tanácsadói, pszichológusai, valamint a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóság munkatársai részesülnek személyes képzésben, vagyis mindazok, akik tagjai a törvény által előírt korrupció- és diszkriminációmegelőző bizottságoknak.  

„Konkrétan keressük azokat a személyeket, szakembereket, akik felelősséget vállalnak ilyen esetek megelőzésében, illetve kezelésében. A személyes képzés nyilván túlmegy azon, hogy ezeket a jogi leírásokat, protokollokat kidolgozza, hiszen a lényege, hogy érzékenyítse, segítse a pedagógusokat, szakembereket abban, hogy időben felismerjék az abúzusra utaló jeleket, és olyan eszközöket tudjanak kialakítani, amelyek akár iskolánként is változók lehetnek. Az érintettek választ kapnak arra, miként szabályozzák le azokat a lépéseket, amelyek abban segítik a pedagógust, gyereket, szülőt is, hogy ha valamit észlel, merre induljon, és mi az az eljárás, ami optimális meglátáshoz vezethet” – fogalmazott Sógor Enikő, hozzátéve, különösen fontos, hogy lélektani szempontból is szakszerűen járjanak el ezekben az esetekben.

Mint fentebb említettük, a program első pillére a személyes részvételt megkívánó képzés, amely jelenleg is (csütörtökön és pénteken) zajlik, majd december 4–5-én folytatódik, mindkét alkalomnak a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Háza ad otthont. A második pillért januárban indítják, ez egy online képzés lesz, célja a jogi eligazítás, és ezt kötelezővé teszik az összes csíkszeredai iskola minden dolgozója számára, később pedig, amikor a megfelelő eljárásrendek kialakultak, akkor a rendőrség és az önkormányzat munkatársai is csatlakoznak az online képzéses programhoz. A program harmadik pillére pedig az elsajátított ismeretek gyakorlati alkalmazását foglalja magában.

Dr. László Éva egyetemi adjunktus elmondta, hogy a program kidolgozása során azt vették figyelembe, hogy használhatóvá tegyék a törvény által előírt eljárásrendet. „Segíteni szeretnénk az iskolákat abban, hogy ezt konkrétabban és közösen tudjuk megnézni, levetítve az egyes konkrét esetekre, amelyekkel találkoznak. A gyors és hatékony beavatkozás fontos alkotóeleme a csapatmunka és a különböző intézmények közötti együttműködés, ami segíti a gyerek helyzetének rendezését” – fogalmazott László Éva. Hozzátette, ez nem jelenti azt, hogy el fognak tűnni a bántalmazásos esetek, de az a cél, hogy ezeket minél korábban észleljék, minél gyermekbarátabb módon avatkozzanak be, ahol pedig „nem tudsz javítani, legalább ne árts”.

Kifejtette, hogy ezen a területen is sok a zavar, az egyes törvényerejű határozatok ellentmondanak egymásnak. „Nem tudjuk megmondani az abszolút igazságot, nem tudjuk megmondani azokat a recepteket, amiket sajnos sokszor elvárnak tőlünk. Ez elemző munka, szakértelmet, utánanézést, konzultációt kíván. Nem tudok mást mondani, csak hogy megdolgozunk azért, hogy minél gyerekbarátabban nyúljunk hozzá azokhoz a helyzetekhez, amikor gond van. Megelőzés és szemléletváltás: biztonságos iskoláról beszélünk, iskolai légkörről, nemcsak arról, hogy megnézzük, hol van a baj, hanem azt is, hogy hol vannak az erőforrások” – sorolta a szakember.

Dr. László Éva a Maszol kérdésére válaszolva elmondta, hogy a képzési programhoz nemzetközi tapasztalatok is mintául szolgáltak, elsősorsban az Angliában alkalmazott bántalmazásmegelőzési módszereket vették alapul, de amerikai mintákat is megfigyeltek. „Angliában hosszú ideje jól dokumentálják ezt a folyamatot, annak az előnyeivel és hátrányaival együtt. Vannak továbbá olyan amerikai szervezetek, amelyek kidolgozták saját, elsősorban gyerekbiztonságra vonatkozó politikáikat, ezeket is alapul vettük” – fejtette ki.  

Sógor Enikő végezetül elmondta, hogy a három pilléres program egyelőre csak a magyar tannyelvű iskoláknak készült el, a román iskolák alkalmazottai számára jövő év elején szervezik meg ugyanezt a képzést.