A parajdi sóbánya sorsa nemcsak helyi katasztrófa, hanem figyelmeztetés: ha a kohéziós politika nem veszi figyelembe a régiók sajátos kulturális és gazdasági örökségét, akkor Európa nemcsak gazdasági értékeket, hanem identitást is veszít – hívtak fel a figyelmet hétfői közleményében a Székely Nemzeti Tanács (SZNT).

Mint írták, a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezés szervezői idén június 25-én, Brüsszelben az Európai Parlament Regionális Fejlesztési (REGI) szakbizottsága előtt meghallgatáson vesznek részt. A Székely Nemzeti Tanács polgári kezdeményezése nem egy elvont jogi kezdeményezés, hanem konkrét eseményekre, célokra alkalmazható. Teljes mértékben ráillik a kohéziós politika javítására vonatkozó elképzelés mindazokra az eseményekre, amelyek Parajdon történtek ez év május végén, júniusban – nyomatékosították.

Románia június elején mozgósította az EU vészhelyzeti rendszerét, hogy megakadályozza a parajdi sóbányánál történt katasztrófa kiterjedését még súlyosabb környezeti károsodásokat okozva. „A polgári kezdeményezés szervezőiként, kapcsolódva a parajdi eseményekhez, szeretnénk rávilágítani az EU kohéziós politikájának három vetületére” – mutattak rá a közleményben.

Elsőként kiemelték, a régiók sebezhetősége a kohéziós politika felelőssége is a parajdi sóbánya körüli katasztrófa, az ugyanis nem csupán természeti csapás, hanem egy régió kollektív történelmi és kulturális örökségének veszélyeztetése. „Ez egy szimbolikus és gyakorlati példa arra, mi történik, ha a kohéziós politika nem ismeri fel a helyi értékek és örökségek védelmének fontosságát” – hangsúlyozták a közleményben.

Második pontként a kulturális tájak sérülékenységét és a regionális identitás fontosságát emelték ki. „A Sóvidék, amelynek Parajd egyik legfontosabb része, olyan kulturális táj, ahol a sóhoz kapcsolódó életforma – bányászat, kereskedelem, gyógyturizmus, népi hagyomány – nemcsak gazdasági örökség, hanem identitásalap. Egy ilyen hely elvesztése – fizikai vagy kulturális értelemben – a regionális identitás elvesztéséhez vezethet” – fogalmaztak a közleményben.

Harmadik pontként a jelenlegi kohéziós politikában a rugalmasság hiányát emelték ki. Mint kifejtették: a parajdi események rávilágítanak arra, hogy a jelenlegi uniós kohéziós eszközök nem eléggé rugalmasak ahhoz, hogy az ilyen regionális katasztrófákra gyorsan és hatékonyan reagáljanak. Sürgető szükség van arra, hogy a régiók sajátosságai – beleértve kulturális örökségüket – erősebben érvényesüljenek a kohéziós politikai tervezésben. Ebben a tervezésben kiemelt szerep juthat a helyspecifikus megközelítésnek (place-based approach), amit az EU 2021 után is támogat, de még túl gyenge a gyakorlatban.