Európában példátlan a bírák és ügyészek Romániában érvényes különleges nyugdíjrendszere, annak átalakítása ugyanakkor egyelőre megoldhatatlan feladatnak tűnik. A kormány most újabb törvénytervezettel próbálkozik, a bírák és ügyészek mögött azonban egy jól felépített, akadályokat gördítő rendszer áll.    

Negatívan véleményezte csütörtöki ülésén a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet, amelyet a kormány a parlamentben újabb felelősségvállalással fogadhat el. Az alkotmánybíróság legutóbb október 20-án akadályozta meg az egyik deficitcsökkentő törvénytervezetnek a hatályba lépését, amelynek értelmében a bírók és az ügyészek utolsó nettó bérük alig 70 százalékát kapnák meg nyugdíjként a jelenlegi 100 százalék helyett, és számukra is fokozatosan 65 évre emelkedne a nyugdíjkorhatár a jelenlegi 48-ról.

A taláros testület elutasítása után a kormánykoalíció egy újabb törvénytervezetet dolgozott ki, s küldött véleményezésre az igazságszolgáltatás szakmai fórumaként működő CSM-hez. A Bolojan-kabinetet szorítja az idő: az igazságszolgáltatási nyugdíjreformot ugyanis az uniós kötelezettségvállalásokban megszabott november 28-i határidő lejárta előtt kellene életbe léptetnie. Az új törvénytervezetben a korábbi 10 évről 15-re emelték azt az átmeneti időszakot, amely alatt a bírók és az ügyészek nyugdíjkorhatára is 65 évre emelkedne. 

A CSM alelnöke, Claudiu Sandu korábban azt mondta: a kormány  változtatásai nem felelnek meg a bírói rendszer realitásainak, s nem indokolt az Európai Bizottság által megszabott határidő miatti nyomásgyakorlás. „A politikusok hazudnak, nem veszítünk egyetlen eurót sem a PNRR-ből, a különleges nyugdíjak reformjáról szóló projektet nem lehet nyolc nap alatt jóváhagyni a CSM-ben” – jelentette ki Sandu. Míg a koalíció a nyugdíj összegét a nettó jövedelem 70 százalékában állapítaná meg, a szakmai testület képviselői ennél magasabb arányt javasolnak: a bruttó fizetés 65 százalékát, ami a nettó jövedelem mintegy 85 százalékának felel meg. A bírák a kormány által előírtnál jóval hosszabb átmeneti időszakot kérnek.

Kapcsolódó

Nicuşor Dan: A különnyugdíjak körüli vita háttérbe szorítja az igazságszolgáltatással kapcsolatos komolyabb vitákat

Nicuşor Dan államfő szerint a bírák és ügyészek különnyugdíja körüli vita háttérbe szorítja az igazságszolgáltatási rendszerrel kapcsolatos „sokkal komolyabb” vitákat.

államfő Nicușor Dan különnyugdíj bírák ügyészek

Románia évi mintegy 13 milliárd lejt fordít a speciális nyugdíjakra. Bukarest a nemzeti helyreállítási tervben (PNRR) vállalt kötelezettséget a nyugdíjrendszer reformjára, ennek teljesítése nélkül pedig nem hívhatja le a számára elkülönített uniós pénzforrásokat. Az Európai Bizottságnál az is felmerült, hogy a 2028-tól kezdődő hétéves uniós költségvetés kifizetéseit a tagállamok nyugdíjrendszereinek reformjához köti: amennyiben nem követik az uniós ajánlásokat a tagországok, nem kapnák meg teljes részesedésüket a következő EU-büdzséből. Nem mellékes ugyanakkor, hogy a nyugdíjrendszerek kialakítása nemzeti hatáskörbe tartozik, az EU csak ajánlásokat tehet.

Ahogyan Romániát, úgy más tagállamokat is különféle kritika ért Brüsszel részéről a nyugdíj-kiegészítések, -támogatások, kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségek szabályozása miatt. A Európai Bizottság elsősorban a költségvetési fenntarthatósággal indokolta a bírálatokat. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében kitér arra, hogy számos uniós tagállamban léteznek ún. „special pensions”, vagyis speciális nyugdíjak, amelyeket bizonyos csoportok (példáu állami alkalmazottak, biztonsági erők, nehéz munkakörökben dolgozók) kapnak alacsonyabb nyugdíjkorhatár vagy magasabb juttatások formájában.

Speciális nyugdíjak Európában

Németországban speciális nyugdíj jár a köztisztviselőknek, így a bíráknak, az állami alkalmazottaknak, a rendvédelmi szervek, a honvédség dolgozóinak, a tűzoltóknak, a légiforgalmi szolgálat dolgozóinak. E területek dolgozói külön nyugdíjrendszerben vannak, ahol nem járulékot fizetnek, hanem az állam közvetlen költségvetési forrásból finanszírozza nyugdíjukat. A nyugdíjkorhatár kedvezményesen alacsonyabb lehet számukra, jellemzően 60-65 év között, szemben a normál állami nyugdíj 67 éves korhatárával. A fizikai vagy pszichikai terheléssel járó munkakörökben eltöltött idő több évnek minősül a nyugdíjszámításnál. Idén jelentős reformtervek vannak a kormány napirendjén, köztük egy javaslat a köztisztviselők bevonására a társadalombiztosítási rendszerbe, vagyis járulékfizetőként való szerepvállalásra - áll az elemzésben. 

Lengyelországban a speciális nyugdíjak rendszere jelentős költségvetési terhet jelent, becsléesek szerint akár a GDP 2,6 százalékát is kiteheti. Ezek a nyugdíjak főként a biztonsági erők (rendőrség, katonák, tűzoltók) és az állami szféra bizonyos csoportjai számára érhetők el. Számos szakmai csoport (bányászat, energiaipar, közlekedés, vegyipar, építőipar, egészségügy stb.) számára léteznek úgynevezett „átmeneti nyugdíjak”, melyek révén az állami nyugdíjkorhatár előtt is nyugdíjba vonuljanak. A normál nyugdíjkorhatár Lengyelországban 60 év a nők, 65 év a férfiak számára. Az speciális kedvezményeket élvezők számára a nyugdíj akár 15 év szolgálat után is igényelhető, például a rendvédelmi erők tagjai esetén.  

Az Oeconomus cikke szerint Észtországban speciális nyugdíjazási lehetőség van érvényben a rendőrség, katonai és egyéb közszolgálati dolgozók számára. Luxemburgban két elemből áll a különleges nyugdíjrendszer az állami alkalmazottaknak: a szolgálati évek után fix összeg, illetve a karrier során keresett átlagbér alapján számított arány. Franciaországban a katonák esetében az átlagos nyugdíjkorhatár 45,7 év, 40 év szolgálati idő után a nyugdíj a legutolsó 6 havi bér 75 százaléka. A közlekedési dolgozók az 50-es éveik elején mennek nyugdíjba. A bányászok átlagosan 52-57 éves kor között vonulnak nyugdíjba.