Ilie Bolojan pénteki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet elküldték véleményezésre a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz (CSM), és ha a véleményezés jövő héten megérkezik, akkor a kormány felelősségvállalási eljárással a parlament elé terjeszti a jogszabályjavaslatot.

A kormányfő szerint jó esély van arra, hogy a CSM a maximális 30 napos határidőnél jóval korábban megfogalmazza álláspontját a tervezetről, mert jövő hétre összehívta az ügyészek és a bírák közgyűléseit. A véleményezés birtokában pedig legkésőbb november 28-án, pénteken elindítható a felelősségvállalási eljárás – számolt be az Agerpres.

Bolojan emlékeztetett arra, hogy a kormány új tervezete szerint a korábbi 10 év helyett 15 éves átmeneti időszak alatt nő fokozatosan a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára a jelenlegi 48 évről 65 évre. A jogszabályjavaslat azt is előírja, hogy a bírák és ügyészek nyugdíja nem haladhatja meg az utolsó nettó fizetésük 70 százalékát. Elmondta, hogy az átmeneti időszak meghosszabbítását egy múlt heti találkozón kérték az igazságszolgáltatási rendszer képviselői. A kormány elfogadta a kérésüket, így az új változat szerint a nyugdíjkorhatár 15 éven keresztül évente egy évvel nő, amíg eléri az általános nyugdíjkorhatárt.

Ismeretes viszont, hogy a különnyugdíjak rendezése mérföldkő az Országos Helyreállítási Tervben (PNRR), a határidő pedig november 28-án jár le. Ezzel a kormányfőt is szembesítették pénteki sajtótájékoztatóján az újságírók, mint ahogyan azzal is, hogy bizonytalan az állami energiaipari vállalatok vezetőinek kinevezésével, valamint az állami vállalkozások teljesítményének nyomon követésével megbízott ügynökség (AMEPIP) működőképessé tételével kapcsolatos mérföldkövek teljesítése is.

A miniszterelnök azt válaszolta, hogy reményei szerint mindhárom mérföldkövet sikerül majd határidőre teljesíteni, mert a 800 millió euróra Romániának nagy szüksége van a tervezett beruházások megvalósításához. Elmondta, hogy a siker nem kizárólag a kormányon, hanem más intézményeken, például az alkotmánybíróságon múlik. De azt is elismerte, hogy ha a kormány időben lép, az ország most nem lenne ebben a helyzetben.

„Ez nem mentség (...), de egy dolog, ha a határidők betartása kizárólag tőled függ, és egészen más, ha azok egy bizonyos kontextustól függenek. De az igaz, hogy ha ezeket az eljárásokat azonnal megkezdtük volna, miután megkaptuk az értesítéseket, valószínűleg nem kerültünk volna ebbe a helyzetbe. Az esetleges felelősségeket november 28. után fogjuk megvitatni” – jelentette ki.