Megerősítette csütörtökön a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM), hogy nem sikerült egyezségre jutni a bírói és ügyészi különnyugdíjak kapcsán a Cotroceni-palotában folytatott előző napi tárgyalásokon, pedig – állításuk szerint – a bírák képviselői „nyitottságot mutattak a kérdések megoldása iránt”, számol be az Agerpres.

A testület közleménye szerint az államfő által kezdeményezett egyeztetésen a CSM elnöke és alelnöke, a legfelsőbb bíróság elnöke és a legfőbb ügyész, továbbá a miniszterelnök és a koalíciós pártok vezetői vettek részt. „Bár a CSM képviselői nyitottak voltak a vizsgált problémák rendezése iránt, a megbeszélések nem vezettek egy minden fél által elfogadott megoldáshoz” – fogalmaztak.

Mint kiemelték, a CSM képviselői azt javasolták a tárgyalásokon, hogy a szolgálati nyugdíjak alig 8,35 százalékát kitevő bírói és ügyészi nyugdíjakra is ugyanaz a szabályozás legyen érvényes, mint a többi kategóriájú különnyugdíjra. Szerintük ez azt is biztosítaná, hogy a nettó nyugdíj alacsonyabb legyen a nettó fizetésnél. Azt is hangsúlyozták, hogy a CSM továbbra is „racionálisan” viszonyul a témához, sosem kértek olyan szabályozást, amely a fizetésnél magasabb összegű nyugdíjhoz vezetne. „Egyébként a CSM több ízben is bírálta ezt a helyzetet, amelyet a 2023/282-es törvény már korrigált” – mutattak rá.

A közlemény szerint a tárgyaláson azt is leszögezték, hogy a helyreállítási terv (PNRR) 215-ös mérföldkövének teljesítése nem függ a bírói és ügyészi különnyugdíjakat szabályozó jelenlegi törvény módosításától. Érvelésük értelmében a 2023-ban elfogadott és jelenleg érvényben levő 282-es törvény jelentős változásokat vezetett be a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételei és a nyugdíjuk kiszámítása terén, az EB pedig e törvény alapján úgy értékelte a 2024. október 15-i előzetes jelentésében, hogy Románia teljesítette a helyreállítási terv 215-ös célkitűzését. Az ezzel kapcsolatos tárgyalásokat később újrakezdték ugyan, de nem a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételei miatt, hanem azért, mert az alkotmánybíróság alaptörvénybe ütközőnek ítélte a különnyugdíjak progresszív adóztatását – magyarázták.

A közlemény szerint az egyeztetésen előterjesztették a legfelsőbb bíróság javaslatát is arra vonatkozóan, hogy az állam alapvető intézményei írjanak alá egy megállapodást, amelyben elkötelezik magukat az igazságszolgáltatás elleni politikai támadások megszüntetése, az igazságügyi rendszert érintő „felelősségteljes kommunikáció” és a lojális intézményi együttműködés mellett.

Tájékoztatásában a CSM azt is hangsúlyozta, hogy a javasolt megállapodás nem ír elő többletfinanszírozást az ágazat számára, hanem a korábban elkülönített és a költségvetésbe foglalt pénzügyi források újraelosztását szorgalmazza. 

Kapcsolódó

Csoma: nem méltányos, hogy a bírák és ügyészek szinte a teljes fizetésüket kapják nyugdíjként

A koalíció szerint a méltányos a nettó jövedelem 70-75 százaléka lenne.

bírák ügyészek Csoma Botond bírói nyugdíjak