A környezetvédelmi miniszter, Mircea Fechet kedden Parajdon kijelentette, hogy mintegy 50 ezer, a Korond-patak és a Kis-Küküllő mentén élő embernek nem iható a csapvíz a rendkívül magas sókoncentráció miatt. Mindkét folyóvíz sókoncrntrációja jelentősen növekedett. Ez volt az egyik téma a helyszínen jelen lévő szakemberekkel folytatott megbeszéléseken.

„Beszéltünk a környezeti hatásokról, valamint a víz kloridszintjének monitorozásáról is, mert sajnos ma mind a Korond-patakban, mind a Kis-Küküllőben nagyon megnövekedett kloridkoncentrációkat mértünk. Egyik aggodalmunk az ivóvízellátás az ezen folyóvizek mentén élők számára. Jelenleg körülbelül 50 000 ember nem jut iható vízhez, mivel ezekkel a magas értékkel már nem tudnak megküzdeni a vízkezelő állomások, hogy megfelelő minőségű vizet biztosítsanak” – magyarázta Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter az Agerpres szerint.

Mint korábban írtuk, a tárcavezető már kedd este Parajdra érkezett, és Bogdan Ivan gazdasági miniszterrel, illetve nyolc európai szakértővel a megoldási lehetőségeket elemzik a helyszínen szerdán. Fechet szerint a szakértők hamarosan megérkeznek Parajdra. A miniszter megbeszélést tartott a sóbánya azonnali beavatkozásában érintett intézmények képviselőivel az előző héten a bánya elárasztása miatt kialakult helyzet kezelése kapcsán.

Arra a kérdésre, mikor lesz ismét ivóvíz a folyó mentén élők számára, azt válaszolta, hogy ez nagymértékben függ a Korond-pataka elterelési munkálataitól, amelyek már megkezdődtek és várhatóan július 1-jéig befejeződnek.

Kapcsolódó

Ivóvízszállítmányok érkeztek Maros megyébe az állami tartalékokból

A Kis-Küküllő vize mintegy 39 000 embert lát el csapvízzel, ami jelenleg fogyasztásra alkalmatlan.

Parajd sóbánya ivóvíz

„Az ivóvíz minősége szorosan összefügg a bányából származó kloridkoncentrációkkal. Ha gyorsan sikerül elterelni a patak folyását – az építő cég tájékoztatása szerint a határidő július 1. –, és addigra nem lesznek magas kloridszintek a patak vizében, akkor helyreállhat a vízellátás. Jelenleg a sókoncentráció a bánya kijáratánál valószínűleg meghaladja a 3000 milligramm, vagyis 3 gramm per liter értéket. Azonban bármilyen koncentráció-túllépés, még a munkálatok után is, veszélyezteti az ivóvízellátást, hiszen nem garantálható, hogy nem lesznek heves esőzések, áradások, amelyek akár másodpercenként 60 köbméter vízhozamot eredményezhetnek a Korond-patakán, és ezek az ingadozások ideiglenesen ismét veszélyeztetik az ellátást. Emellett fontos megemlíteni a környezeti hatásokat is: már 1 gramm/liter kloridszintnél elkezdődnek a halpusztulások, 2 gramm/liter felett pedig az egész vízi élővilág elpusztul a folyón – ez pedig igazi ökológiai katasztrófa” – mutatott rá a környezetvédelmi miniszter.

Amikor arról kérdezték, elkerülhető-e ez az ökológiai katasztrófa július 1-jéig, Fechet elmondta, hogy ez a kivitelező gyorsaságán és a terepviszonyokon múlik, amelyek elég nehezek, kiemelte, hogy elsődleges feltétel a munkások biztonsága. A miniszter reméli, hogy nem lesznek időjárási problémák, nem történnek „újabb incidensek a munkálatok végrehajtása során”, és hogy a határidők tarthatók lesznek.

A Korond-patak elterelésével kapcsolatos munkákról elmondta, hogy az ehhez szükséges dokumentumokat aláírták, a kivitelező pedig megkezdte a terepmunkákat.

„Dolgozunk ezen az elkerülő csatornán, hogy megakadályozzuk a víz beszivárgását a sóbányába. Ugyanakkor folyamatban vannak a szigetelési munkák, és a vízüggyel együtt, valamint a helyzet környezeti hatásainak kezelése érdekében sürgősen megkezdjük egy átmeneti tározó tervezését és kivitelezését a folyás felfelé eső szakaszán. Emellett újraindítjuk a tárgyalásokat a Korond-pataka eredeti, valószínűleg évszázadokkal ezelőtti medrébe való visszatereléséről” – mondta a miniszter. Hozzátette, hogy több fronton zajlanak a munkálatok, a szakértők is hamarosan érkeznek.

Kapcsolódó

„Egy élet munkája veszett el” – Mindig azt mondták, még van idő megmenteni a sóbányát

35 éven át dolgozott a sóbányánál, úgy hiszi, még van remény, hogy megmentsék azt, és ez ad egy kis kapaszkodót a mindennapokban. 

Parajd sóbánya Parajd interjú sóbánya turizmus