A romániaiak háromnegyede úgy véli, hogy Románia rossz irányba halad, és csupán 21 százalék gondolja azt, hogy az ország haladási iránya jó – derül ki a CURS közvélemény-kutató cég vasárnap közzétett, decemberben készített közvélemény-kutatásából, írja az Agerpres.

„A felmérés által festett általános képet a bizalmatlanság, a pesszimizmus és a gazdasági nyomás uralja. Az adatok feszült társadalmi légkörre utalnak, amelyben az ország irányával, az intézmények működésével és az életszínvonal alakulásával kapcsolatos negatív percepciók átfedésben vannak és egymást erősítik” – olvasható a CURS közleményében.

A politikai vezetők iránti bizalom összességében alacsony, egyik személyiség sem kapott egyértelmű többségi pozitív értékelést.

„Călin Georgescut a válaszadók 40 százaléka tartja nagyon vagy rendkívül megbízhatónak, de 54 százalék alig vagy egyáltalán nem bízik benne. George Simionban a válaszadók 37 százaléka bízik nagy vagy nagyon nagy mértékben, szemben az 58 százalékos negatív értékeléssel, míg Nicuşor Danban 35 százalék bízik, 60 százalék pedig nem” – derül ki a felmérésből.

Ilie Bolojan és Sorin Grindeanu iránt nagyfokú a bizalmatlanság, 71, illetve 70 százalékos, míg a válaszadók csupán egynegyede mondta, hogy nagyon vagy rendkívül nagy mértékben bízik bennük. Diana Şoşoacă esetében a legmagasabb fokú a bizalmatlanság, elérve a 80 százalékot, és csupán 16 százalék bízik benne.

Ugyanakkor Ciprian Ciucu, Dominic Fritz és Anamaria Gavrilă a válaszadók körülbelül 22 százaléka számára ismeretlen.

Az intézmények közül a biztonsággal és stabilitással kapcsolatosak élvezik a legjobb megítélést a romániaiak körében: a hadsereget a válaszadók 81 százaléka, az egyházat 76 százaléka, a tűzoltóságot pedig 65 százaléka értékeli pozitívan. Az Európai Unió is többségében kedvező megítélésnek örvend, a válaszadók 55 százaléka jó vagy nagyon jó véleményt fogalmazott meg róla.

Ezzel ellentétben a politikai és igazságszolgáltatási intézményekről túlnyomórészt negatív véleménnyel vannak a romániaiak. A válaszadók csupán 24 százaléka vélekedik pozitívan az igazságszolgáltatásról, 25 százalékuk a parlamentről, 26 százalékuk pedig a kormányról és az alkotmánybíróságról.

A televíziós csatornák imázsa is megromlott, a válaszadók 62 százaléka rossz vagy nagyon rossz véleményt fogalmazott meg róluk. Ezek az eredmények a polgárok és a kormányzásért felelősnek tartott intézmények közötti mély szakadékra utalnak.

Amennyiben a következő vasárnap tartanák a választásokat, a román választópolgárok 35 százaléka a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR), 22 százalék a Szociáldemokrata Pártra (PSD), 19 százalék pedig a Nemzeti Liberális Pártra (PNL) szavazna. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) a szavazatok 9 százalékát, az RMDSZ és az SOS Románia egyaránt 5 százalékát szerezné meg – derül ki a felmérésből.

A közvélemény megosztott Ilie Bolojan kormányának gazdasági intézkedéseivel kapcsolatban. Tízből négy válaszadó (41 százalék) úgy véli, hogy ezek közül néhány intézkedést meg kellett hozni, másokat viszont nem, ami részleges és árnyalt támogatottságot jelez. Ugyanakkor 26 százalék úgy véli, hogy a döntések indokoltak és szükségesek voltak, míg ugyanennyien, 26 százalék indokolatlannak és feleslegesnek tartják őket.

Az idézett forrás szerint a lakosság nagy része közvetlenül érzi a gazdasági intézkedések hatását. Így a válaszadók 56 százaléka szerint a rájuk és családjukra gyakorolt hatás nagyon nagy, további 26 százalék szerint pedig nagy.

Így tízből nyolc romániai jelentős hatást érzékel, ami megmagyarázza a felmérés egyéb eredményeiben kiemelt magas szintű elégedetlenséget és gazdasági bizonytalanságot.

Az elmúlt 12 hónapban a személyes pénzügyi helyzetre vonatkozóan a negatív megítélés dominál: a válaszadók 35 százaléka szerint helyzetük bizonyos mértékben, 23 százalékuk szerint pedig jelentősen romlott, ami azt jelenti, hogy 58 százalékuk pénzügyi visszaesést tapasztalt az elmúlt évben. Ugyanakkor 30 százalékuk szerint a helyzetük változatlan maradt, de nem elégedettek, ami azt jelzi, hogy a stagnálást inkább nyomásként és pangásként érzékelik, mint stabilitásként.

Kapcsolódó

Politikai törésvonal: teljesen másként szavaznak a diplomások és az alacsony végzettségűek

A csak alapfokú végzettséggel rendelkezők több mint fele, valamint a középfokú végzettségűek 41%-a az AUR-ra szavazna.

felmérés INSCOP szavazás végzettség AUR

Az árak alakulásával kapcsolatban a lakosság várakozásai túlnyomórészt negatívak. A válaszadók több mint fele, nevezetesen 51 százalék jelentős áremelkedéssel számol a következő évben, míg további 33 százalék mérsékelt emelkedésre számít. Csak 9 százalék véli úgy, hogy az árak változatlanok maradnak, 2 százalék pedig árcsökkenésre számít. Mindez a rövid távú gazdasági stabilitás iránti bizalom hiányát jelzi.