Az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint 2024-ben Románia lakosságának több mint 94 százaléka saját tulajdonú lakásban élt, ami a legmagasabb arány az Európai Unióban.

Uniós szinten 2024-ben a lakosság több mint kétharmada, 68 százaléka élt saját tulajdonú lakásban, ami enyhe csökkenést jelent a 2013-as 69 százalékhoz képest. Romániában ugyanakkor a saját tulajdonú lakásban élők aránya 95,6 százalékról 94,3 százalékra mérséklődött.

Összehasonlításképpen: 2020-ban Románia lakosságának több mint 96 százaléka élt saját tulajdonú lakásban. Magas lakástulajdonosi arányt regisztráltak még Szlovákiában (93 százalék) és Magyarországon (92 százalék) is.

Az Eurostat kiemeli, hogy a legtöbb tagállamban – Németország kivételével – többen élnek saját tulajdonú lakásban, mint bérleményben. Németországban a lakosság 53 százaléka, Ausztriában a 46 százaléka, Dániában a 39 százaléka bérelt lakásban él – szemlézte az Agerpres a jelentést.

Az adatok szerint 2024-ben az EU lakosságának valamivel több mint fele, 51 százaléka élt családi házban, míg 48 százaléka társasházi lakásban (további 1 százalék lakóhajón vagy lakókocsiban). A családi ház a tagállamok kétharmadában a legelterjedtebb lakhatási forma: Írországban a lakosság 90 százaléka él ilyen ingatlanban, ezt Hollandia és Belgium (egyaránt 77 százalék), valamint Horvátország (76 százalék) követi. A lakásban élők aránya Spanyolországban a legmagasabb (65 százalék), majd Lettország (64 százalék) és Málta (63 százalék) következik.

Az EU-ban a lakások átlagos mérete – az egy főre jutó szobák száma alapján – 2024-ben 1,7 szoba/fő volt 2024-ben. A legmagasabb értéket Máltán mérték (2,2 szoba/fő), majd Belgium, Luxemburg és Hollandia következett (2,1 szoba/fő). A legalacsonyabb mutatót Szlovákiában és Romániában jegyezték (1,1 szoba/fő).

A lakhatás minőségét az úgynevezett zsúfoltsági ráta is jelzi. Tavalyelőtt a legmagasabb zsúfoltsági arány Romániában volt (41 százalék), ezt Lettország (39 százalék) és Bulgária (34 százalék) követi, míg a legalacsonyabb értékeket Cipruson (2 százalék) és Máltán mérték. Uniós szinten a lakosság 17 százaléka élt zsúfolt lakáskörülmények között, ami csökkenést jelent a 2010-es 19 százalékhoz képest.