Minden tizedik európai polgár kénytelen volt spórolni az élelmiszereken és alapvető szükségleteken az elmúlt évben, derül ki a Re/Max Europe ingatlanügynökség által összeállított New Housing Trend Report 2024 című jelentésből.

A több ezer résztvevő bevonásával készült fogyasztói felmérés szerint a lakhatási költségek az elmúlt 12 hónapban átlagosan 54 százalékkal emelkedtek Európában. Az európaiak több mint egyharmada (37 százalék) azt mondta, hogy fedezni tudta ugyan a lakhatási költségeket, de nem maradt semmi pénze. Közel egyötödük (19 százalék) elismerte, hogy nehezen tudott megélni a fizetéséből a hónap végéig.
Az európai családok átlagosan jövedelmük 38 százalékát költik albérlet- vagy lakástörlesztésre és közüzemi számlákra, a legmagasabb arányokat Szlovéniában (43 százalék) és Portugáliában (42 százalék) mérték. Az arány Svájcban a legalacsonyabb (30 százalék), idézi a felmérést a G4Media. 
A növekvő lakhatási költségek fedezése érdekében a felmérésben résztvevők 80 százaléka mondta, hogy elkezdte csökkenteni kiadásait. A megkérdezettek mintegy 41 százaléka döntött úgy, hogy a szociális tevékenységeken spórol, 40 százalékuk pedig a nyaralásokra és luxuscikkekre fordított kiadásokat csökkentette.

A felmérésben részt vevők mintegy 16%-a mondta, hogy csökkentette az élelmiszerekre fordított kiadásait, a legmagasabb arányban (26%) Ausztriában és Finnországban.
Eközben az európaiak 15%-a mondta, hogy kénytelen volt valamilyen hitelt felvenni a lakhatási költségek fedezésére. Ez a tendencia Törökországban (32%), Bulgáriában (22%) és Romániában (20%) a legmarkánsabb.

A hitelfelvevők mintegy harmada hitelkártyával finanszírozta a lakhatási költségeket, míg valamivel kisebb arányban (27%) családtagokhoz és barátokhoz fordultak kölcsönért. A megkérdezettek negyede vett igénybe folyószámlahitelt, míg valamivel kevesebben (23 százalék) fedezetlen bankhitelt választottak a lakhatási költségek fedezésére.

A lakhatási költségek miatti aggodalmak ellenére a lakhatással kapcsolatos elégedettségi arányok Európa számos részén továbbra is magasak.
Hollandia és Románia a legelégedettebb a lakhatási helyzettel, a megkérdezettek 84 százaléka mondta, hogy elégedett. Ezekben az országokban a tulajdonosi arány viszonylag magas, és a rendelkezésre álló lakások minősége jó, ami magyarázatot adhat erre az eredményre.