Az egyre nehezebben elviselhető nyári forróság miatt növekszik a tavaszi és az őszi tengerparti vakációk népszerűsége. Ezzel párhuzamosan Észak-Európa egyre inkább lehetséges alternatívájává válik a Mediterráneumnak.

Az utóbbi években nyaranta egymást érték a hírek a Dél-Európát sújtó hőhullámokról, Andalúziában, Dél-Olaszországban, Görögországban és Törökországban helyenként 40 Celsius-fok fölé kúszott a hőmérő higanyszála, több alkalommal százával – ezrével kellett elmenekíteni a turistákat az egyre gyakrabban pusztító erdőtüzek miatt.

Kapásból két ismerős jut eszembe, akinek tönkretette a nyaralását a kánikula: az egyik csak délután 6 óra után mert kimozdulni a ciprusi szállásáról az embertelen hőség miatt, a másik ugyanolyan fehéren jött haza Görögországból, ahogy elment, mert a napon úgy érezte magát, mint egy felizzított kemencében, amely leégeti róla a bőrt.

„A klímaválság már itt van. A Földközi-tenger medencéjében még nagyobb katasztrófák formájában fog megnyilvánulni” – jelentette ki Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök, azt követően, hogy a hatóságok elrendelték Athén fő idegenforgalmi látványosságának, az Akropolisznak az ideiglenes lezárását, mivel a hőmérséklet 45 fokra emelkedett.

Gilberto Pichetto Fratin olasz környezetvédelmi miniszter szerint a növekvő hőmérsékletek miatt egyre több turista fogja a tavaszi vagy az őszi utazást választani a nyári, illetve hűvösebb célpontokat a forró déliek helyett. Az olasz politikus nem a távoli jövőről beszélt, egy máris érzékelhető folyamatot írt le.  

Van már vagy tíz éve annak, hogy először megtapasztaltam, európai tengerparton nyaralni nem csak a nyári hónapokban lehet. Szeptember második felében vígan fürödtem a Tirrén-tengerben, melynek vize kellemesen langyos volt, turistákból pedig sokkal kevesebb, mint főszezonban. Két évvel ezelőtt október 1-jén még úsztam az Adriában, ráadásul nem nagyon délen, hanem a montenegrói Bar városánál. Árnyékban 25-26 fok lehetett, a víz hőmérsékletét 22 fokra becsültem, a strandon idősebb helybélieken kívül senki sem volt, egyszóval elképzelni sem tudok ideálisabb körülményeket tengerparti kikapcsolódáshoz.

Firenzében februárban jártam, Rómában úgyszintén. Azon túl, hogy a hűvös időjárás ellen sokkal jobban lehet védekezni, mint a kánikulával szemben, az ilyen időzítésnek van még egy előnye: a Trevi-kútnál csak pár tucat turista van, nem pedig többszáz, mint szezonban, az Uffiziben pedig nem kell közelharcot vívni más látogatókkal azért, hogy az ember viszonylag közelről és nyugodtan megszemlélhesse Botticelli Vénuszát vagy Caravaggio Medúzáját.

Nem mindenki melegkedvelő

Egyre több ügyfél kezd rájönni, hogy a mediterrán térség az őszi hónapok is kellemes környezet, mondja Jakab Zsombor, a World Travel Shop vezérigazgatója. „Főleg azok számára jó választás ez, akik nem melegkedvelők, nem annyira fürödni, inkább kirándulni szeretnek vagy kulturális látnivalókat megnézni. A korábbi évekhez képest a májusi, illetve a szeptemberi-októberi foglalások száma 15-20 százalékkal emelkedett” – nyilatkozta a marosvásárhelyi idegenforgalmi szakember. Hozzáteszi, hogy a szezonon kívüli nyaralás főleg a gyerekek nélkül utazók és a hőséget nehezebben viselő idősebbek körében egyre népszerűbb. Mivel Európában az átlaghőmérséklet minden bizonnyal továbbra is nőni fog, úgy véli, hogy tartós trendről van szó.

Hasonló tapasztalatai vannak Cristian Venternek, a nagyváradi Omega Travel igazgatójának. Náluk is mintegy 20 százalékkal nőtt az utóbbi években az elő- és utószezonban Dél-Európába utazók száma. Azt mondja, korábban húsvétkor nagyon gyenge volt a Dél-Európába irányuló forgalom, idén azonban meglepően sokan mentek Ciprusra.

Bánffy Miklós, a kolozsvári Natura Travel igazgatója nem tapasztal számottevő növekedést a tavaszi és kora őszi dél-európai utazások tekintetében. Meglátása szerint ennek a fő oka az, hogy a gyerekes családok kénytelenek az iskolai vakációhoz igazítani a programjukat, de elég sokan vannak azok is, akiknek kötelező módon nyáron kell kivenniük a szabadságukat. Ebben sok igazság van, ugyanakkor tény, hogy a kánikulai hónapokon kívül is van vakáció, például október utolsó hetében.

Antalyában és más dél-törökországi üdülőhelyeken évente százezres nagyságrendben nyaralnak romániaiak. Október utolsó teljes hétvégéjére Antalyában 23 C fokos csúcshőmérsékletet és 24 fokos tengert jósol a meteorológia, a szálláshelyek pedig jóval olcsóbbak, mint a szezonban. Ugyanabban a periódusban Szicíliában 21, Cipruson pedig 24 fok várható, ideálisnak mondható, 22-24 fokos vízhőmérséklettel.

Ha valaki megszokásból ragaszkodik a júliusi – augusztusi nyaraláshoz, vagy objektív okok miatt nincs más választása, akkor is elkerülheti, hogy folyamatosan verejtékben úszva, a hőguta határán egyensúlyozva, más turisták tömegében töltse a szabadságát. Amint arra Pichetto Fratin utalt, az alternatíva nem csupán időbeni, hanem térbeli is lehet.

Tagadhatatlan, hogy a mediterrán strandok fantasztikusak, azonban a kontinensen nem csak Görögország, Olaszország, Horvátország és Spanyolország partjait mossa tenger. A Kárpát-medencétől nagyjából ugyanakkora távolságra terül el a Balti-tenger, s míg Dél-Európa számára a globális felmelegedés felér egy természeti csapással, addig az északi vidékek, bár károkat ott is okoz, akár profitálhatnak belőle.

Dél helyett észak?

Az Euronews tavaly számolt be róla, hogy az idegenforgalmi szakemberek trendfordulót észlelnek a kontinens nyári turizmusában: egyre népszerűbbek a skandináv vakációk. A déli tengerpartoknak ugyanakkor nem kizárólag a Skandináv-félsziget lehet az alternatívája. Lengyelországnak, Lettországnak és Észtországnak is van tengerpartja, s bár valószínű, hogy Jurmala sosem lesz népszerűbb, mint Taormina, s Gdansk strandjai sem fogják egyhamar elszippantani a látogatókat az Amalfi-partról, ezt a régiót csak az intézheti el egy kézlegyintéssel, aki még nem járt ott.

A balti régió nyugodt, turistákkal nem agyonzsúfolt tengerparttal, csodás épített örökséggel rendelkező izgalmas városokkal, színvonalas szolgáltatásokkal és a romániaiaknál olcsóbb árakkal várják a látogatókat. Azok pedig érkeznek, egyre nagyobb számban.

A légitársaságok már reagáltak a változó trendre. Egy évtizeddel ezelőtt még nagyon korlátozott lehetőségek álltak azok rendelkezésére, akik a skandináv és a balti régióba akartak utazni. Jelenleg már három észak-európai ország négy városába lehet repülni Kolozsvárról, jövőre pedig ötre nő a számuk, Bukarestből és Budapestről pedig a Baltikumba is indulnak közvetlen járatok. 

Egy 2019-es tanulmány szerint az évszázad közepén a mediterrán tengerpartokon afrikai hőség fog uralkodni, Madrid klímája olyan lesz, mint amilyen jelenleg a marokkói Marrákesé, London éghajlata Barcelonáéra, Stockholmé pedig a mostani budapestire fog hasonlítani.

Az évszázad közepe elérhető közelségben van, a higanyszál pedig megállíthatatlanul emelkedik. Tetszik, nem tetszik, előbb-utóbb kénytelenek leszünk hátrébb lapozni a naptárban, amikor az éves nagy nyaralást tervezzük, s elkezdhetünk barátkozni a gondolattal, hogy talán a balti riviéra is jó hely lehet, nem csak Paralia Katerini.