Az Erdélystat a tavalyi tizenkét város után idén immár tizennégy, jelentős magyar lakossággal rendelkező erdélyi város megélhetési költségindexét készítette el. A 2022-es rangsorban – a tavalyi évhez hasonlóan – az első három város továbbra is Kolozsvár, Brassó és Temesvár, azonban a költségindexük jobban közelít Kolozsváréhoz – számol be közleményében legújabb felmérési eredményeiről az Erdélystat.

Az eredmények szerint Brassó 5,3, Temesvár pedig 5,9 százalékkal bizonyult olcsóbb városnak, mint Kolozsvár. Ugyanakkor 2022 tavaszán a székelyföldi városok között Sepsiszentgyörgyön voltak a legmagasabbak a megélhetési költségek. A legolcsóbb város Gyergyószentmiklós, ahol 26,1 százalékkal alacsonyabb a megélhetés Kolozsvárhoz viszonyítva.

A költségindexről és az adatok értelmezhetőségéről

Az Erdélystat közleményéből megtudhatjuk, hogy a statisztikában hagyománya van annak, hogy különféle módokon összehasonlítják az egyes városok megélhetési költségeit, így próbálva számszerűsíteni azt, vajon mennyivel is olcsóbb vagy drágább az élet az egyes településeken. Sok más hasonló index mellett talán a legismertebb ilyen összehasonlítás az Economist Intelligence Unit (EIU) 173 világváros árait rendszeresen összevető WCOL indexe.

Az Erdélystat hasonló módszertannal készítette el saját, a legjelentősebb erdélyi magyarlakta városok megélhetési költségeit összevető indexét. Az egyes városok megélhetési költségeinek megállapításához összeállított „fogyasztói kosárban” összesen 43 termék és szolgáltatás súlyozott árát vették figyelembe a burgonya piaci árától a szemétszállítási díjon át az edzőtermi bérletig. A referenciaváros Kolozsvár, vagyis a többi város értékeit mindig a kolozsvári 100 pontos értékhez viszonyították.

 Az adatok értelmezésénél fontos figyelembe venni, hogy egy város árszínvonala nem feltétlenül tükrözi az átlagos életszínvonalat. Például Brassó megélhetési indexe 94,7 pont, ez azt jelenti, hogy ha Kolozsváron valakinek a megélhetéshez napi száz lejre lenne szüksége, akkor Brassóban ugyanezeket a termékeket és szolgáltatásokat 94,7 lejért tudná megvásárolni, tehát Brassó „árelőnye” 5,3 százalék. Ugyanakkor valószínű, hogy Kolozsváron az átlagbérek is magasabbak, mint Brassóban, így lehetséges az, hogy a kolozsvári átlagos életszínvonal – a város viszonylagos drágasága ellenére – meghaladja a brassóit – jegyzik meg tájékoztató anyagukban.

Felhívják a figyelmet: az, hogy egy város viszonylag drága, nem jelenti azt sem, hogy minden termékcsoport esetében az. Például Brassóban a legolcsóbb a taxiszolgáltatások ára a megfigyelt városok közül. Vannak olyan termékek is, amelyek hatósági árasak vagy szinte egységes az áruk az országban településtől függetlenül.

Városok rangsora

A tavalyi évhez hasonlóan a tizennégy jelentős magyar lakossággal rendelkező város közül a legdrágább Kolozsvár. 2021-ben Kolozsvár a hat fogyasztói kosárból négy esetében a legdrágábbnak bizonyult, azonban idén csupán a városon belüli utazási költségek (tömegközlekedés, parkolás, taxi) és a kultúrafogyasztási kiadások költségesebbek a többi településhez viszonyítva.

Kifejtik továbbá, hogy Brassóban a lakhatási költségek magasak, ezek még a kolozsvári árszínvonalat is enyhén meghaladták 2022 tavaszán, és alapvetően ennek köszönhető a második helyezés. A kulturális szolgáltatások, illetve a vendéglátóipari élelmiszerek is viszonylag drágák, viszont más területeken a középmezőnyben helyezkedik el a város. Érdekes például, hogy jelenleg Brassóban a legolcsóbb a taxiszolgáltatások ára a vizsgált tizennégy város közül. A tavalyi évhez viszonyítva egyértelműen csökkent a különbség Brassó és Kolozsvár költségindexe között: a tavalyi 7,5 százalékos eltérés 5,3 százalékra csökkent.

A harmadik legdrágább város Temesvár, itt 5,9 százalékkal olcsóbb a megélhetés Kolozsvárhoz viszonyítva. A megfigyelt városok közül Temesváron a második legdrágábbak a sportolási és közlekedési szolgáltatások, és a piaci-bolti élelmiszerkosár árszínvonala is meghaladja a kolozsváriét. A lakhatás kevésbé drága, Temesvárt megelőzi Kolozsvár, Brassó és Sepsiszentgyörgy is ezen a területen. 2021-hez viszonyítva csökkent a különbség Temesvár és Kolozsvár költségindexe között is: a tavalyi 8 százalékos eltérés 5,9 százalékra csökkent.

A székelyföldi városok közül Sepsiszentgyörgyön a legdrágább az élet, ahol az árindex elmaradása csupán 12,1 százalék Kolozsvárhoz képest, így a negyedik helyezett a rangsorban. Itt a legköltségesebb az általános piaci élelmiszerek beszerzése, illetve relatív drága a lakhatás is. A többi területen viszonylag olcsó Sepsiszentgyörgy, a házhoz rendelhető élelmiszerek, az utazás és a kultúrafogyasztás árainak tekintetében a rangsor második felében található.

Zilah idén került a vizsgált települések közé, a tavalyi listán még nem szerepelt. A városban 12,9 százalékkal alacsonyabb a megélhetési költségindex, mint Kolozsváron. A megfigyelt városok közül itt a legmagasabb a sportolási szolgáltatások költsége, például az edzőterem havi bérlete átlagosan Zilahon a legmagasabb. A második legdrágább az általános piaci élelmiszerek beszerzése, viszont a lakhatás, a házhoz rendelhető kész élelmiszerek, az utazás és kultúrafogyasztás területén közepes árszínvonalú.

Szatmárnémetiben átlagosan 15,4 százalékkal olcsóbbak az árak Kolozsvárhoz viszonyítva, így a hatodik a rangsorunkban. Itt a második legkedvezőbb az általános piaci élelmiszerek beszerzése, azonban a városon belüli utazási és kultúrakiadások viszonylag drágák. Más területeken a középmezőnyben helyezkedik el a város.

Csíkszereda szinte Szatmárnémetivel holtversenyben a hetedik. Átlagosan 15,5 százalékkal olcsóbb, mint Kolozsvár. Itt viszonylag magasak a lakhatás, a városon belüli utazás és a kulturális szolgáltatások költségei. Ugyanakkor Csíkszeredában a vendéglátóipari élelmiszerek, illetve a piaci-bolti élelmiszerárak és a sportolási szolgáltatások költségei alacsonyak.

Aradon 16,1 százalékkal alacsonyabb a megélhetési költségindex, mint Kolozsváron. A lakhatási kiadások, a piaci élelmiszerek, illetve a kulturális szolgáltatások viszonylag olcsók. Másfelől Aradon a leginkább költségesek – Kolozsvárt is megelőzve – a házhoz szállított ételek és italok árai, és szintén magasak a sportolási szolgáltatások költségei.

Nagyváradon 16,2 százalékkal alacsonyabb a megélhetés Kolozsvárhoz viszonyítva. Nagyváradon a lakhatási költségek, ezen belül is az albérletárak csökkenésének következtében a tavalyi ötödik helyhez képest idén a kilencedik a rangsorunkban. A tizennégy város közül itt a második legalacsonyabb a lakhatási költség (Gyergyószentmiklós után), viszont Kolozsvár után itt a legmagasabb a kultúrára fordított kiadások árszínvonala. Szintén drágák az utazási költségek, viszont a sportolási, a piaci és vendéglátóipari élelmiszerárak kedvezőbbek. A tavalyi évhez viszonyítva nőtt a különbség Nagyvárad és Kolozsvár költségindexe között, vagyis a tavalyi 13,5 százalékos különbség 16,2 százalékra emelkedett.

Marosvásárhely a tizedik a tizennégy város közül, itt átlagosan 17,7 százalékkal alacsonyabbak a megélhetési kiadások Kolozsvárhoz viszonyítva. A vendéglátóipari élelmiszerek ára közepes színvonalú, ennél a kulturális szolgáltatások és a lakhatási kiadások kiemelkedőbbek, más területeken olcsónak számít a város. Érdekesség, hogy az általános piaci-bolti élelmiszerekből összeállított bevásárlókosár ára Marosvásárhelyen volt a legalacsonyabb a megfigyelt városok közül. A tavalyi évhez viszonyítva Marosvásárhely és Kolozsvár költségindexe között csökkent a különbség: a tavalyi 19,4 százalékos eltérés 17,7 százalékra apadt.

A negyedik legolcsóbb város Székelyudvarhely, ezzel megelőzve Nagybányát a tavalyi rangsorban. Székelyudvarhelyen átlagosan 19,1 százalékkal alacsonyabb a megélhetés Kolozsvárhoz viszonyítva. Bár a lakhatási és utazási költségek, illetve a piaci élelmiszerek szempontjából a középmezőnybe sorolható, a relatív olcsó vendéglátóipari élelmiszerárak, a mérsékelt sportolási és kulturális költségek jelentősen csökkentik a megélhetési indexet.

Nagybánya a harmadik legolcsóbb város a rangsorban, itt átlagosan 20,4 százalékkal alacsonyabbak az árak Kolozsvárhoz viszonyítva. A lakhatási kiadások szempontjából ötödik, az utazási költségek, a sport és a kultúra árszínvonalát tekintve a harmadik legolcsóbb, az élelmiszerárak viszont magasabbak.

A második legolcsóbb város Kézdivásárhely, ahol átlagosan 22,5 százalékkal alacsonyabb a megélhetés Kolozsvárhoz viszonyítva. Kézdivásárhelyen az általános piaci-bolti élelmiszer kifejezetten drága, az átlagárak meghaladják még a kolozsvárit is. Ugyanakkor mindezt ellensúlyozza, hogy a vendéglátóipari egységekben fogyasztott kész élelmiszer, az utazás költségei Kézdivásárhelyen a legkedvezőbbek. Itt a második legolcsóbbak a kultúra költségei (Gyergyószentmiklós után), illetve a lakhatási kiadások is kedvezők.

A legolcsóbbnak az újonnan a listára került Gyergyószentmiklós bizonyult, itt 26,1 százalékkal alacsonyabbak a megélhetési költségek Kolozsvárhoz viszonyítva. A vizsgált városok közül itt a második legolcsóbb az utazási költség, és a legkedvezőbb a lakhatás, a sport és a kultúra árszínvonala.