Júniusban Hargitában és Kovásznában már 10 százaléknál nagyobb mértékben haladta meg a mobilitás a járvány előtti szintet, Kolozsban és Temesben még jóval alatta volt.

Erdélyben, s különösen a Székelyföldön jól alakult a gazdasági mobilitás az elmúlt időszakban, derül ki az Erdélystat legújabb tanulmányából. A gazdasági mobilitás egy olyan mutató, amit négy Google mobilitásindikátor átlagából képeznek. Az adatokat a felhasználók okostelefonjai közvetítik, azt mutatva, milyen intenzitású volt a mozgás egy adott időszakban a munkahelyeken, a tömegközlekedési állomásokon, az élelmiszerboltokban/patikákban, valamint szabadidős helyszíneken (éttermek, kávézók, mozik, bevásárlóközpontok stb.).

Az idei év januárjában a járvány előtti állapothoz képest országos szinten 29,1%-kal, míg Erdélyben 27,3%-kal volt kisebb a gazdasági mobilitás, ez volt a 2021-es év eddigi mélypontja. Ezt követően növekvő tendenciát láthatunk: februárban Erdélyben és Romániában is a gazdasági mobilitás csökkenése már csak 20% körül volt. Márciusban már a széles lakosság számára is elérhetővé vált az oltásra való regisztráció, viszont oltóanyag hiányában még csak keveseket lehetett beoltani. Ennek megfelelően a gazdasági mobilitás csupán enyhén növekedett, Erdélyben 16%-kal, Romániában pedig 17,5%-kal maradt el az alapállapothoz mérten.

Májusban már sokkal kisebbek voltak a mínuszok: országos viszonylatban 7,5, Erdélyben 5,2 százalékos volt a visszaesés. Ez a május 15-től érvénybe lépett lazításoknak is köszönhető, valamint annak, hogy májusban az egy hónapos szünidőt követően az iskolákba visszatért a személyes jelentéttel történő tanítás.

Júniusban Erdélyben már 1,5 százalékkal sikerült meghaladni a járvány előtti szintet, míg országosan volt még egy 1,1 százalékos elmaradás. 2020 júniusához képest Romániában átlagban 16,3 százalékkal nőtt a gazdasági mobilitás, Erdélyben pedig 16,7 százalékkal.

Erdélyen belül Székelyföld gazdasági mobilitása alakult a legkedvezőbben, a másik végletet pedig Közép-Erdély jelentette. Székelyföldön a járvány egyik hulláma sem tombolt olyan erőteljesen, egyrészt ezzel magyarázható az, hogy az emberek mobilitása kisebb mértékben esett vissza. A régió jelentősebb városai közül csak Sepsiszentgyörgy került át sárga besorolásba huzamosabb ideig, Székelyudvarhely csak néhány napig, míg Kézdivásárhely, Csíkszereda és Gyergyószentmiklós végig a zöld kategóriába tartoztak. Gazdasági szempontból az otthoni munkavégzést lehetővé tevő ágazatok súlya is kisebb, mint a többi régióban, ez is hozzájárult ahhoz, hogy a mobilitás itt nem csökkent olyan jelentős mértékben.

Ez megyei bontásban is tükröződik. Júniusban Kovásznában 15,6, Hargitában pedig 10,3 százalékkal volt nagyobb a gazdasági mobilitás, mint a járvány előtt. Hasonlóan magas, 14,2 százalékos növekedést egyetlen másik megye, Krassó-Szörény tudott még felmutatni. A leginkább Kolozs és Temes maradt el a referencia szinttől, 8,9,, illetve 8,6 százalékkal. Ehhez nagyban hozzájárult, hogy Temesvár és Kolozsvár fontos egyetemi központok, a felsőoktatásban pedig még nem tértek a jelenléti képzéshez.

(Nyitókép: Erdélystat)