Az erdélyi iskolákban kevésbé zsúfoltak az osztálytermek, tornatermek és sportpályák, és nagyobb mértékben ellátottak számítástechnikai eszközökkel, mint az ország többi régiójának iskolái – mutat rá az Erdélystat friss elemzése.

Az Országos Statisztikai Intézet iskolai infrastruktúrára vonatkozó adatai alapján az erdélyi iskolákban átlagosan 19 diákra jut egy osztályterem, 211 diákra egy testnevelésóra tartására alkalmas helyiség, illetve 8 diákra jut egy számítógép. A mért mutatók közül a számítógépes ellátottság jelzi a leginkább az iskolai infrastruktúra fejlettségét. E tekintetben az erdélyi régiók közül Székelyföld van a legkedvezőbb helyzetben: itt átlagosan 7 diákra jut egy számítógép.

Az erdélyi magyar tannyelvű képzést (is) nyújtó oktatási helyszínek infrastrukturális ellátottságával részletesebben foglalkozott az Erdélystat 2019-ben elvégzett Tanügyi Barométer felmérése. A magyarul (is) oktató iskolákban az osztályteremmel, tornateremmel, illetve a számítógéppel való ellátottság is az erdélyi átlagnál kedvezőbb. Ezekben az intézményekben 17,7 diák jut egy osztályteremre, szemben a 18,8-as erdélyi átlaggal. A tornatermek/sportpályák esetében a magyar tannyelvű oktatási helyszíneken 166 diák használ egy tornatermet, míg az erdélyi átlag 211. Emellett az is megállapítható, hogy jellemzően a nagyobb iskolákban és településeken több diák használ egy osztálytermet és számítógépet.

Számítógépes ellátottságban az erdélyi magyar tannyelvű képzést (is) nyújtó oktatási helyszíneken átlagosan 12 diák jut egy számítógépre. A székelyföldi megyék számottevően jobb helyzetben vannak (10 diák/számítógép) Erdély többi régiójánál, hiszen a szórvány régiókban, például a Bánságban (13,8) vagy Észak-Erdélyben (13,5) az átlagnál jóval több diák jut egy iskolai számítógépre.

A magyarul (is) oktató iskolák számítástechnikai infrastruktúrájáról az is elmondható, hogy az oktatási helyszínek közel 10 százaléka nem rendelkezett internet-hozzáféréssel a 2018/2019-es tanévben, ami elsősorban a falusi (11,8 százalék) és kisvárosi (4,8 százalék) iskolákban a legszámottevőbb. Ez az összes erdélyi magyarul tanuló diák 1,4, ugyanakkor a falusi iskolákba járó diákok 3,5 százalékát érinti.

Az iskolai infrastruktúrára vonatkozóan a legpontosabb képet a Tanügyi Barométer osztályok felszereltségére (digitális, számítástechnikai eszközök, projektor, nyomtató stb.) vonatkozó adatai nyújtják. Az eredmények bemutatásához az Erdélystat elemzői létrehoztak egy iskolai infrastruktúra indexet, ami megmutatja, hogy milyen az erdélyi iskolák magyar osztályainak oktatásban használható segéd-, illetve digitális eszközökkel való ellátottsága.

Ez alapján jól kirajzolódik a falusi és kisvárosi iskolák elmaradottsága, miközben a húszezer lakosnál nagyobb településeken a magyar osztályok felszereltsége jóval átlag fölötti. Az iskola mérete alapján is egyértelműen az látszik, hogy a nagyobb iskolák osztálytermei jóval felszereltebbek. Az oktatási szintek szerint alapvetően a líceumi és/vagy posztlíceumi képzést nyújtó iskolákban kimagasló a magyar osztályok által használt termek felszereltsége, jelentős lemaradás a szakoktatásban valószínűsíthető. Regionális összehasonlításban megállapítható a partiumi régió magyar osztályainak felszereltségbeli hátránya Erdély többi régiójához képest.

A kizárólag magyar, illetve a vegyes iskolák magyar és nem magyar tannyelvű osztályai közötti összevetés Erdély-szinten nem mutat számottevő különbségeket, az erdélyi magyar diákok oktatásának infrastrukturális feltételei összességében nem rosszabbak, mint a vegyes iskolák nem magyar tagozatos osztályaiban. Mi több, bizonyos régiókban (például Kolozsvár vonzáskörzetében vagy Partiumban) a magyar osztályok felszereltsége mutatkozik kedvezőbbnek a vegyes iskolák nem magyar osztályainál.