Erdély egészét tekintve az átoltottság és a magyarok településen belüli aránya között enyhén pozitív az összefüggés – derül ki az Erdélystat koronavírus elleni átoltottságot vizsgáló elemzéséből. Az erdélyi statisztikai szolgálat kutatói hozzáteszik: ez annak ellenére van így, hogy a Székelyföldön a romániai átlagnál lényegesen kevesebben oltatták be magukat.

Romániában 2020. december 27-én adták be az első koronavírus elleni oltást, 2021. május 25-ig a vakcina első dózisával beoltottak száma elérte a 4 119 230 főt. Az immunizálási kampány csúcspontja április 21-ére tehető, azóta folyamatosan csökken az oltási hajlandóság. Május végéig a felnőtt korú lakosság mintegy 26 százaléka oltatta be magát Covid ellen. Erdélyben valamivel magasabb az átoltottság, a régión belül kiemelkedő Közép- és Dél-Erdély oltási aránya, ami meghaladja a 30 százalékot, Észak-Erdélyben és a Székelyföldön átlag alatti a beoltottak aránya.

Az átoltottsági arány magasabb a nagyvárosokban, például míg Bukarestben az átoltottság már 40 százalék, addig a 20 ezer fő alatti kisvárosokban 24 százalék, a városi vonzáskörzeteken kívül eső 3500 fő alatti községekben pedig kevesebb mint 12 százalék.

A korosztályokat tekintve a 60–69 éves korcsoportban volt a legmagasabb (34 százalékos) az oltási hajlandóság az év 21. hetében, és nagyjából hasonló a 70–79 évesek, illetve az 50–59 évesek körében (33, illetve 32 százalék). A 25–49-es korosztály mintegy egynegyede, a 18–24 éveseknek pedig 22 százaléka volt beoltva május végéig. A legalacsonyabb oltottsági arány a nagyon idős, 80 év feletti populációban volt, mintegy 18 százalékos.

Az Erdélystat elemzői komplexebb statisztikai módszerekkel is megvizsgálták, hogy a lakosság átoltottságát milyen tényezők befolyásolják a leginkább. Ebből kiderül, hogy Erdélyben 2021. május 25-ig magasabb átoltottsági rátát azokon a településeken értek el, amelyek gazdaságilag aktívabbak – nagyobb a vállalkozássűrűség és magasabb a foglalkoztatottak aránya a munkanélküliekhez képest.

A járvány egészségügyi hatásainak közvetlen megtapasztalása szintén ösztönzőleg hatott az oltás felvételére: nagyobb arányban oltakoztak azokon a településeken, ahol magasabb fertőzöttséget regisztráltak. Többen oltatták be magukat azokon a településeken is, ahol oltóközpontok működnek. Ez annak a jele, hogy a járvány elleni védekezésben továbbra is fontos szempont, hogy az oltás minél egyszerűbben elérhető, hozzáférhető legyen.

A magasabb iskolázottsági szint általában nagyobb tájékozottsággal és földrajzi mobilitással jár együtt, ez magyarázza a pozitív kapcsolatot a beoltottak száma és az oktatásban eltöltött évek között.

Több oltóanyag fogyott azokon a településeken is, ahol elöregedettebb a népesség. Ez részben magyarázható azzal, hogy a korral együtt nőnek az egészségügyi kockázatok, ezzel együtt pedig a veszélyérzet is, másrészt pedig azzal, hogy éppen ebből a megfontolásból először az idősebbek számára vált elérhetővé az oltás.

Végül pedig magasabb arányban vették fel az oltást a városokban és általában a nagyobb településeken. Az erdélyi városok közül Borszéken, Kolozsváron, Nagyszebenben, Szamosújváron, Marosvásárhelyen, Désen, Gyulafehérváron, Temesváron és Brassóban volt magas, 30 százalék feletti az Erdélystat által számolt átoltottsági ráta május 25-én.

A teljes elemzés az Erdélystat.ro honlapon olvasható.