Ma már kijelenthető, hogy Romániában kifulladt az oltási kampány, egyre kevesebben látogatnak el az oltási központokba, és a különböző immunizálási lehetőségek, mint az oltási maratonok vagy az autós oltópontok megnyitása sem hozta meg a kellő sikert országos szinten. Uniós viszonylatban az ország az utolsó helyeken kullog, ami az átoltottsági arányt illeti. Szakemberek egybehangzó véleménye szerint elkerülhetetlen, hogy ősszel a negyedik fertőzési hullámmal nézzen szembe a romániai egészségügy. Az alacsony oltottsági arány következménye pedig az lehet, hogy a koronavírus indiai variánsának terjedése újra térdre kényszeríti az egészségügyi rendszert. A Maszol Dr. Fejér Szilárd kémikus-kutató és Dr. Lorenzovici László egészségügyi közgazdász, egyetemi oktató segítségével annak próbált utánajárni, hogy milyen esélyekkel nézünk majd szembe – a nyári fellélegzést követően – az – esetleges – őszi fertőzési hullámmal. Arra is kerestük a választ, hogy miként lehetne új lendületet adni az oltási kampánynak.

Dr. Fejér Szilárd kémikus-kutató szerint a csökkenő oltási hajlandóságnak „nem lesz jó vége, de remélhetőleg csak ősszel szembesülünk ezzel”. Valószínű, hogy a negyedik hullámot az a vírusvariáns okozza majd, amely Indiában a katasztrofális járványhullámot előidézte. Ezt a szakemberek abból következtetik, hogy Angliában az elmúlt egy hónapban ismét emelkedtek az esetszámok, főleg az iskolába járó gyermekek körében, így ott ők az indiai variáns fő terjesztői.

Mint mondta, az Indiából elterjedt B.1.617.2-vel jelölt variánsról már megállapították, hogy negyven százalékkal fertőzőbb, mint az év elején terjedő brit variáns, ami pedig ötven százalékkal volt fertőzőbb, mint az eredeti vuhani vírus. „Ezek a variánsok főleg azért tudták felütni a fejüket, mert nagyon rövid idő alatt nagyon sok ember megfertőződött, a vírusnak pedig volt rá ideje, hogy olyan változatot fejlesszen ki, amely előnyére válik a terjedés szempontjából. Tudomásom szerint a tünetek is másak, tehát kevesebb már a köhögés, de több náthához hasonlító tünetet produkál, és inkább a fiataloknál jelentkezik” – mutatott rá a laboratóriumot vezető kutató.

„Ha valaki megkapta mindkét oltásdózist, akkor maximális a védelme az indiai variáns ellen is. Ha valaki csak egy dózist kapott, akkor már gyengébb a védelem, körülbelül a harminc százaléka az eredeti vuhani vírushoz képest” – részletezte, hozzátéve, hogy Indiában jelenleg is a B.1.617.2-vel jelzett vírus és alvariánsai terjednek, még mindig nagy az esetszám, de leszállóágban van a terjedése.

Minden járványnak szükségszerűen van felszálló- és leszállóága, az utóbbi több tényezőtől függ – fejtette ki. De általában, ha nem kontrollálják a járványt, az adott fertőzési láncolatok lassan ugyan, de megszűnnek, mert már nincs, akit megfertőzzön a vírus. Ha azonban olyan variáns jelenik meg, amely az új fertőzési láncolatok által például iskolákban könnyebben terjed, az ismét térdre kényszerítheti az egészségügyi rendszert. „És itt pontosan arról van szó, hogy nem kellene engednünk még egy, a tavaszihoz hasonló hullám felívelését, amely rendkívüli módon leterhelte a romániai egészségügyet” – hívta fel a figyelmünket a kutató.

Mire elég a jelenlegi oltottsági arány?

Az aktuális átoltottsági aránynak annyi előnye már mindenképpen van, hogy az intézményesített helyeken, ahol mindenkit immunizáltak, már nem alakulhat ki fertőzési góc, ilyen helyszínek például az idősotthonok. A probléma azonban az, hogy akik nem oltatták be magukat, és azt gondolják, hogy most már fellélegeznek, mert elmúlt a veszély, ismét ki lesznek téve az újabb hullámnak, ráadásul az indiai variánst könnyebben elkaphatják.

Fejér Szilárd véleménye szerint a nyáron még elég időnk lenne ahhoz, hogy kialakítsuk a megfelelő védelmet, csak akarni kellene. A 12 évesnél idősebb gyermekek is biztonságban megkaphatják már a vakcinát. „Sajnos az oltási hajlandóság nem ideális, márpedig a gyermekeknél még erősebb az immunválasz, annak ellenére is, hogy ők kisebb dózist kapnak, mint a felnőttek. Most lenne idő, hogy a nyár alatt elérjenek adott átoltottsági szintet a gyermekek körében is, hogy ne legyen gond az iskolákban. De reálisan nézve ennek kevés az esélye” – jegyezte meg.

Hozzátette, hogy jelenleg az Pfizer-BioNTech vakcinája az egyetlen, amellyel a 16 évesnél fiatalabb korosztályt is beoltják. Kínában pedig nem rég engedélyezték a Sinovak oltóanyagának beadását egészen kis gyermekek körében is. Az EU-ban a Pfizer jár legelöl a kisgyermekek oltásának kikísérletezésében, így várhatóan őszre már a hat hónapnál idősebb gyermekekre vonatkozóan is lesznek hatásossági és biztonságossági adatok.

„Az a probléma, hogy a lakosság teljes körű, megfelelő taníttatásával lehetne ezen javítani, de az több évtizedes projekt lenne, hiszen alapvető ismeretek hiányoznak. Még azoknál is, akik esetleg elvégeznek egy egyetemet, jóval nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a gyakorlati tudásra, hogy egyáltalán hogyan működnek az oltások. Ha idejében megtanítanák mindezt, nem hinnének el mindenféle álhírt. Az egészséges, szkeptikus, tényeken alapuló gondolkodást kellene elősegíteni körükben” – vélte Fejér Szilárd.

Ez nem verseny, de a cél, hogy ne terjedjen a vírus

Lorenzovici László egészségügyi közgazdász, egyetemi oktató szerint is aggasztó, hogy a romániai lakosságot rendkívül kis arányban immunizálták eddig, ráadásul nagyon el vagyunk maradva más országokhoz képest, ez pedig a mostani csökkenő sebességgel be sem hozható. „És a céltól is el vagyunk maradva. Ez nem verseny, csupán egy cél, hogy a vírus ne tudjon továbbterjedni. Márpedig ilyen átoltottsági arány mellett, ha visszatér a vírus, akkor tud terjedni” – erősítette meg a szakember, aki szerint az emberek hamar elfelejtették, hogy milyen káros hatással volt rájuk az első három hullám.

Angliában négy hete újra nő a fertőzésszám, és ez egyértelműen az új indiai variánsnak köszönhető, amely a be nem oltott személyeket fertőzi meg. Ott annak idején korcsoportos megközelítéssel indították az oltási kampányt, tízévenként osztották be a beoltható korcsoportokat, de a fiatalokig már nem jutottak el. Ennek következtében, mivel az idősek be vannak oltva, nem nőtt az elhalálozások száma. Viszont Romániában nem lehet erre számítani, ugyanis nálunk az idősek körében 30-35 százalék körül mozog az átoltottsági arány – fejtette ki az egészségügyi közgazdász.

 „Őszintén – és lehet, hogy egyesek számára bántó ez – de úgy gondolom, hogy a romániai állampolgárok nem vigyáztak az időseikre. És ebben az erdélyi magyarok még rosszabbul állnak. Sajnos nagyon sok esetről tudok, és napi szinten hallok újabbakról, hogy a fiatalok és a középkorúak győzték meg a szülőket és nagyszülőket, hogy ne oltassák be magukat. Ez – meglátásom szerint – egyenértékű a halálba való gyaloglással. Ahogy a világháborúban a hadifoglyokat erőltetett menetben addig gyalogoltatták, amíg végkimerülésben, kiéhezve és legyengülve meghaltak” – érvelt a szakember. Hangsúlyozta, hogy ez a romániai értelmiségi és vezetői réteg kudarca, mert ők nem jártak kellőképpen elől jó példával.

„Gyakorlatilag az elmúlt hat hétben bárki, aki meghalt és nem volt beoltva, azt meg lehetett volna menteni. Ez ezután is érvényes lesz, és mulasztásként is tekinthető. Minden elveszett életért kár. Ne felejtsük el, hogy mindenki, aki meghalt, valakitől elkapta a vírust. Kitől kapta el? Valakitől, aki nem halt meg. És akkor mindenki, aki miatt valaki más meghalt, felelős” – fogalmazott Lorenzovici László.

A szakértő szerint rendkívül fontos a személyes felelősség tudatosítása a szeretteinek egészsége érdekében. Ezenkívül az értelmiségiek, művészek szerepe is felértékelődik, „akiknek a társadalom megbecsülését nemcsak békeidőben kell elvárniuk, hanem válság idején pozitív véleményformálóknak kell lenniük”. Lorenzovici László szerint ugyanakkor az is aggasztó, hogy a közoktatásban sincs igazi kiállás, ez igaz mind a középiskolák, mint pedig a felsőoktatási intézmények oktatóira, vezetőire.

Példát vehetnénk Magyarországtól

A Seychelle-szigeteken és Izraelben kiemelkedően jól működött az oltási kampány. Azonban Lorenzovici László magyarázata szerint a Seychelle-szigeteknek túl kicsi a lakossága ahhoz, hogy releváns legyen, másrészt pedig ott főleg turizmusból élnek, így létfontosságú kérdés volt, hogy az idegenforgalom újrainduljon, ennek pedig az volt a kulcsa, hogy a lakosság beoltassa magát. „Vendéglátóként nem kockáztathatják, hogy az igazi vendégszeretet nevében nem vigyáznak a turistákra. A székelyföldi faluturizmusnak is így kellene működnie” – jegyezte meg az egyetemi oktató.

Izrael szintén eltérő helyzetben van. Az országban évek óta katonai konfliktus áll fenn, így nem engedhetik meg a magunknak, hogy a vírus elterelje a figyelmüket a számukra fontosabb problémákról. „Beteg hadsereg nem tud védekezni. Ugyanakkor az izraeli lényegesen fegyelmezettebb társadalom” – hangsúlyozta.

Lorenzovici László szerint a romániai oltási kampány sikerét vagy inkább sikertelenségét érdemesebb a magyarországival összehasonlítani, mert a két ország gazdasági jellege közelebb áll egymáshoz.

„Románia elveszítette a rajtot, ellenben Magyarország nagyon jól rajtolt. Amikor a járvány még dühöngött mindenhol, Magyarország jól lépett több szinten, és itt kiemelem a háziorvosi rendelőkben történő oltást, amelyet Románia elmulasztott, csak nagyon későn mozdult előre ezen a téren. Magyarországon már eleve három típusú oltást igényelhettek a betegek a háziorvosoknál, Romániában az AstraZeneca lett volna erre a legalkalmasabb, mert könnyebben tárolható. Hogyha időben beindult volna az oltás a háziorvosi rendelőkben, még mielőtt kitört az AstraZeneca-tömeghisztéria, amiben a médiának is nagy szerepe volt, akkor most jobban állnánk. Magyarországon kevesen dőltek be ennek a hisztériának” – mutatott rá a szakember.

Hozzátette, hogy szomszédunk is követett el hibákat a járványkezelés szempontjából, hiszen az elhalálozások lakosságarányos számát tekintve az első helyeken szerepelnek a világon, de az oltáskampányukat jól menedzselték.

Felhívta a figyelmet, nem rég volt az első olyan nap, amikor Romániában több Johnson&Johnson-vakcinát adtak be az országban, mint Pfizerből az első dózist, ami azt is jelenti, hogy ha csökkentett gőzerővel is, de beindult az oltás a háziorvosi rendelőkben is.

Meglátása szerint az erdélyi magyarság szempontjából hátárny, hogy többségük vidéken él, és nekik főleg a háziorvosi rendelőkön keresztül lett volna lehetőségük időben beoltatni magukat. „Románia több tévedést is elkövetett, például azzal, hogy nem végzett korkontrollt, és a hátsó listán fiatalokat is beengedett, akiket elért volna később is beoltani. De ez nem változtat az eddigi hozzáálláson, viszont most még lehet ezért tenni” – jegyezte meg.