Érdekes tanulmány és annak alapján pedig izgalmas digitális térkép készült Romániáról: szakemberek azt vizsgálták meg, hogy az ország melyik térségében él a legtöbb szépkorú, hol a legmagasabb az átlagéletkor és arra is kitértek, hogy mi áll emögött. Kiderült, hogy az elszigeteltebb régiókban és a viszonylag fejletlen megyékben magasabb az idősek arány. A felmérés szerint az országban 337 ezer személy töltötte be a 85. életévét, ők az ország lakosságának 1,94 százalékát teszik ki. Ezzel szemben a 90 évesnél idősebbek aránya mindössze 0,5 százalék.

Elindult a Hosszú élet Térképe Romániában címet viselő projekt: akadémikusok, orvosok, a hosszú élet szakértői és különböző területek szakemberei elemezték ki a hosszú élet jelenségét Romániában – számolt be a Punctul.

A Román Akadémia ennek kapcsán szervezett konferenciát, amelyen hangsúlyozták a kutatási eredmények nemzeti stratégiákba való integrálásának fontosságát. Victor Voicu, a Román Akadémia Orvostudományi Szekciójának elnöke kiemelte, hogy a hosszú élet a genetika és a környezet közötti egyensúly eredménye, az életmódra pedig jelentős hangsúlyt kell fektetni, amelyet jól megtervezett közpolitikai intézkedésekkel is lehet befolyásolni.

Moldvában vannak a lehetséges kék zónák

A Hosszú élet Térképe Romániában kutatási projekt a romániai idősek életének minőségi elemzésére is összpontosít, de érdekes adatokat ismerhetünk meg regionális eloszlásukról is. Az eseményen bemutatták a hartalongevitatii.ro interaktív platformot is, amely értékes információkat kínál, például arra vonatkozóan, hogy az országban mely településeken élnek a legnagyobb arányban idősek, mindegyik megyéből közölték a top három települést.

Minőségi szempontból a kutatás a hosszú élethez hozzájáruló genetikai, szocio-antropológiai és életmódbeli tényezők azonosítására összpontosít, így körvonalazva egy „kék zóna” (olyan térség, ahol az átlagosnál egészségesebbek és hosszabb életűek az emberek) profilját Romániában. Az elemzett népességmintát a dombvidéki vagy hegyvidéki területekről vették, azok köréből, akik 1928 és 1944 között születtek. Ezen közösségek – elszigetelve a nagy ipari városközpontoktól – életmódját a mezőgazdasági munka, a saját erőforrásokra alapozott táplálkozás és a folyamatos fizikai aktivitás jellemzi. Érdekesség, hogy körükben nem jellemző a függőségek kialakulása.

Dr. Nicole Thomas, akinek irányítása alatt végezték a genetikai teszteket, bemutatta huszonegy 85 és 95 év közötti személy életelemzésének összefoglalóját: „A tanulmányban részt vevő idősek vizsgálati értékei normális paraméterek között mozognak, és nem találtuk náluk öregedéssel összefüggő betegségek jeleit.”

Kapcsolódó

Drámai a népességcsökkenés – Megkésett a beavatkozás?

Veres Valér kolozsvári szociológussal azt jártuk körbe, elkésett-e az állami beavatkozás, megfordítható-e, megállítható-e a népességfogyás. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem oktatója kijelentette, mérsékelten szkeptikus ebben a kérdésben.

demográfia népességfogyás családpolitika Veres Valér szociológia

A tudósok a biológiai életkor genetikai alapú meghatározását is elkezdték, ezzel a későbbiekben egészítik ki a kutatás végső jelentését, teljes képet nyújtva a romániai hosszú életről. A tanulmány során nyert adatok értékes hozzájárulást jelenthetnek a globális hosszú élet-kutatásokhoz. A kutatás felfedheti a romániai populációk egyedi sajátosságait, amelyek összehasonlíthatók a globálisan ismert „kék zónák” jellemzőivel.

Arányaiban az ország legtöbb szépkorúja a Buzău megyei Pardoși településen él, de mint mindent, ezt is relativizálni lehet. Ma Pardoși-nak mindössze 315 lakosa van, tízszer kevesebb, mint a rendszerváltás előtt. A tömeges elnéptelenedés az 1977-es földrengés után kezdődött, sok lakos elköltözött. Ennek ellenére azok, akik Pardoși-ban maradtak, hosszú életűek, és még idős korukban is egészségesek. Pardoși lakosainak körülbelül 70 százaléka 80 évesnél idősebb.

Hogy állnak a magyarlakta megyék?

A székelyföldi megyék többnyire sereghajtók az idősek számát illetően, és esetükben nem lehet olyan szélsőségekről beszélni, mint Pardoși: nagyobb lélekszámú községek vagy falvak kerültek be a térkép által mutatott hármas toplistába. A kisebb szám egyebek mellett jót is jelent: a székelyföldi települések nincsenek annyira elöregedőben, több a középkorú, a fiatal és a gyermek.

Háromszéken az első helyen Lemhény község áll, itt a nagyon idősek aránya 2,87 százalék, ezt követi Kézdialmás (2,6 százalék) és Mikóújfalú (2,57 százalék). Kovászna megye átlaga 2,68 százalék.

Hargita megyében (átlaga 3,37 százalék) a listavezető Székelyandrásfalva 3,77 százalékkal, a második helyen Székelyderzs áll 3,29 százalékkal, harmadik a térkép szerint pedig Bélbor 3,05 százaléknyi szépkorúval.

Maros megye az átlagos 4,88 százalékkal az országos középmezőnybe tartozik, a legtöbb szépkorú Bala községben él (5,66 százalék), második Székelyvécke (4,52 százalék), míg harmadik Kozmatelke (4,47 százalék).

A magyar lakta megyék közül Szatmár megyében az átlag 2,4 százalékot tesz ki. A legtöbb szépkorú a határ melletti területen, az 1725 lakost számláló – ebből mintegy 1250 magyar – Mezőfény faluban él (2,49 százalék), ezt követi a 1154 lakosú (703 magyar) Mezőpetri község (2,38 százalék), a harmadik pedig Szamosborhíd (2,34 százalék). Ez utóbbi lakossága 643 fő, viszont az utolsó népszámlálási adatok szerint csak hatan vallották magukat magyarnak.

Bihar megyében (átlag 3,37 százalék) a legtöbb szépkorú Vaskohban él (3,41 százalék), ezt követi Szombatság (3,39 százalék), illetve Kapocsány (3,3 százalék). Megjegyezzük, hogy az említett Bihar megyei településeken a magyarság száma minimális.

Szilágy megye átlaga a térkép szerint 4,76 százalék. A legtöbb idős a megyében Létkán él (4,92 százalék), második Nagylózna (4,77 százalék), harmadik a sorban Magyarzsombor, amelynek 451 lakosából 21 magyar a 2021-es népszámlálási adatok szerint. Ez utóbbi településen 4,58 százalékos a szépkorúak száma.