Nem valószínű, hogy valaha 120 vagy 150 évig élhetnek az emberek, ezek pusztán hipotetikus elképzelések, amelyeknek nincs tudományos alapja – véli Jay Olshansky amerikai gerontológus. Évtizedekkel ezelőtt kollégáival azt jelezték előre, hogy a gyerekek átlagosan csak 85 éves korukig fognak élni, és mindössze 1-5%-uk érheti meg a 100-ik születésnapját. A várható élettartamra vonatkozó tanulmányuk hétfőn jelent meg a Nature Aging című folyóiratban. Kimutatták, hogy a várható emberi élettartam gyors növekedésének korszaka véget ért. A professzor egyébként azt tartja, hogy a kutatásoknak inkább az egészségben élhető évek meghosszabbítására kellene összpontosítaniuk, nem feltétlenül az élet meghosszabbítására.

„Az 1990-es években azt jósoltuk, hogy a várható élettartam növekedése lassulni fog, és az orvosi beavatkozások, ahogy mi nevezzük őket, egyre kevésbé lesznek hatással a várható élettartamra” –mondta Jay Olshansky, aki a chicagói Illinois Egyetem Közegészségügyi Iskolájának epidemiológia és biostatisztika professzora. „Sokan nem értettek velünk egyet. Azt mondták: »nem, nem, nem! Az orvostudomány fejlődése és az életmeghosszabbító technológiák felgyorsulnak, és magukkal rántják a várható élettartamot«” – mondta a professzor a CNN-nek, idézi a Digi24.

Most, 34 évvel később Olshansky szerint ő és szerzőtársai bebizonyították, hogy igazuk van. Az Ausztráliából, Franciaországból, Hong Kongból, Olaszországból, Japánból, Dél-Koreából, Spanyolországból, Svédországból, Svájcból és az Egyesült Államokból származó várható élettartamra vonatkozó adatokat elemző tanulmányuk hétfőn jelent meg a Nature Aging című folyóiratban. Az említett országokban a 2019-ben született lánygyermekeknek a tanulmány szerint 5,1% esélyük van arra, hogy megérjék a 100 éves kort. A fiúk esetében erre csak 1,8% az esély.

Még növekszik a várható élettartam, de lassabban

„Harminc évet vártunk a hipotézisünk tesztelésére. Kimutattuk, hogy a várható emberi élettartam gyors növekedésének korszaka véget ért, pontosan úgy, ahogy azt megjósoltuk” – mondta Olshansky. „Most meg akarok győződni arról, hogy ezt helyesen értelmezzük” – tette hozzá. „Még mindig növekszik a várható élettartamunk, de egyre lassabb ütemben, mint a korábbi évtizedekben” – mondta Olshansky, aki nem ért egyet azzal az optimista nézettel, hogy az emberi élettartam hamarosan eléri a 120 vagy 150 éves kort.

„Nincs mód arra, hogy empirikusan ellenőrizzük azokat a radikális élethosszabbításról szóló állításokat, amelyeket egyesek hangoztatnak. Ezek olyan tudományos hipotézisek, amelyeket lehetetlen tesztelni. Egy nő megérte a 122. születésnapját, ennyi” – érvelt a kutató.

Az elhízás rövidíti az életet

„Jelenleg az öregedés megváltoztathatatlan – ez a sejtek, szövetek, szervek és szervrendszerek hanyatlása, amelyet jelenleg nem lehet megállítani. Ez az életgépezet működésének mellékterméke. A hosszú élet üvegplafonját csak úgy tudunk áttörni, ha lelassítjuk a biológiai öregedési folyamatot” – magyarázta a tudós. Példaként említette a modern betegségeket, az elhízást és a hozzá kapcsolódó betegségeket, amelyek előfordulása elterjedt.

„Az elhízás cukorbetegséghez, szív- és érrendszeri betegségekhez, rákhoz és más betegségekhez vezet. Kollégáimmal 2005-ben publikáltunk egy tanulmányt, amely szerint ez lesz az első olyan gyermeknemzedék, amelyik az elhízás miatt rövidebb életet él, mint a szülei. Erre válaszul az orvostudomány figyelemre méltó élethosszabbító technológiák széles skáláját hozta létre, amelyek célja az elhízás, a cukorbetegség, a szívbetegségek következményeinek kezelése – olyan gyógyszerek, mint a sztatinok, antibiotikumok és vakcinák, sebészeti eljárások, betegségfelismerő eszközök és korai kezelések mindezen betegségek kezelésére. Ezek működnek. Teljesen kiválóak” – sorolta.

„Ha felnyitunk idősebb testeket, látni, hogy számos betegség van, amelyek közül bármelyik elpusztíthatja ezeket az embereket. Ezek az előforduló betegségek a szeneszcencia alapvető folyamatához – azaz az öregedéshez, sejtjeink, szöveteink, szerveink és szervrendszereink öregedéséhez – kapcsolódnak, amely megváltoztathatatlan” – folytatta a kutató.

„Okunk van optimistának lenni, hogy egy második hosszú élet forradalma következik. A kutatóknak sikerül lelassítaniuk a biológiai öregedést a gyümölcslegyek, férgek, egerek és főemlősök esetében, egy második esélyt kínálva az emberiségnek, hogy megváltoztassa az emberi túlélés menetét. Egyes kutatók azonban az eredményekből kiindulva azt feltételezték, hogy ha az egér élettartamát meg lehet duplázni vagy triplázni, akkor az ember élettartamát is meg lehet duplázni vagy triplázni. Nincs kétségem afelől, hogy meg tudjuk hosszabbítani ezeknek a rövidebb életű fajoknak az élettartamát, de nincs bizonyíték arra, hogy ez az emberek várható élettartamának egyenértékű növekedését jelentené. Valószínű, hogy elősegíthetik, hogy hosszabb életet éljünk? Igen. Tudjuk, hogy mennyit? Nem” – érvelt a professzor.

Az egészségben élt élet legyen a mérce

„A siker mércéje nem az életidő meghosszabbítása kellene legyen. Az egészség időtartama kellene legyen a mérce. Ez olyasvalami, amit mérni tudunk, és amit mindannyian akarunk. Azt mondanám, hogy az egészségben töltött élettartam a legértékesebb árucikk a Földön, és az a feladatunk, hogy minél többet termeljünk belőle” – összegzett Jay Olshansky .