Egy átlagos spanyol évente 44 kilóval több húst eszik, mint egy belgiumi lakos, mégis többet él.

Az egészséges életmód apostolainak egyik alapdogmája, hogy a húsevés, s különösen a disznóhús fogyasztása megrövidíti az életet. A Washingtoni Egyetem közelmúltban közzétett tanulmánya, mely a 2050-ben várható élethosszal foglalkozik, erősen relativizálja a húsevésnek az egészségre gyakorolt hatását.

A tanulmány szerzői szerint az évszázad közepén a 20 leghosszabb átlagos élettartamú országok között lesz Spanyolország, Portugália, Franciaország és Olaszország is. A prognózis teljesen megalapozottnak tűnik, ugyanis ezen államok lakói jelenleg is a világ élvonalába tartoznak a várható élethossz tekintetében.

Ebben az a meglepő, hogy a mediterrán térség országainak nem kellene ebbe az elit klubba tartozniuk, legalábbis az egészségi állapotot objektíven befolyásoló tényezők alapján. Köztudott, hogy a magasabb életszínvonal pozitívan befolyásolja a várható élethosszt, márpedig Olaszország, Spanyolország és Portugália nem tartozik az Európai Unió leggazdagabb tagállamai közé, főleg két utóbbi nem.

Ennek ellenére, 2022-ben Spanyolország volt az EU éllovasa 83,2 évvel, a harmadik helyezett Olaszországot (83 év) pedig kizárólag Svédország (83,1 év) előzte meg hajszállal a dúsgazdag északról. Annak ellenére, hogy a szegényebb tagállamok közé tartozik, Portugália (81,7 év) megelőzi Németországot (80,7 év), Ausztriát (81,1 év), Finnországot (81,2 év) és Dániát (81,3 év), Hollandiával pedig egy szinten van. Valószínűleg kevesen gondolják komolyan, hogy a spanyol és a portugál egészségügyi ellátás jobb, mint a dán, az osztrák vagy a holland.

Ráadásul a spanyolok az európai kontinens legnagyobb húszabálói, az egy főre eső éves fogyasztás 99 kg, míg a portugálok 95 kilóval a második helyen állnak. Az ibériai félszigeten lakói előszeretettel és nagy mennyiségben fogyasztanak sertéshúst, füstölve is, a halat pedig gyakran sülve eszik, ami szintén egészségtelennek minősül. A spanyolok annak ellenére előzik meg 1,4 évvel Belgium lakóit, hogy utóbbiak átlagos éves húsfogyasztása mindössze 55 kg, de a várható élethossz tekintetével velük egy szinten hollandoknál is 30 kilóval több húst esznek.

Lengyelországban és Szlovákiában megközelítőleg ugyanolyan az életszínvonal, nagy eltérés nem lehet az egészségügyi ellátás tekintetében sem, s a várható élethossz is szinte azonos, 77,4, illetve 77,2 év. A lengyelek azonban annak ellenére élnek picivel többet, mint a szlovákok, hogy több mint másfélszer annyi húst esznek, évi 88 kilót, szemben utóbbaik 57 kilójával.

Italozás és társasági élet

A spanyolok az alkoholfogyasztási statisztikák alapján sem kellene a leghosszabb átlagéletkorúak legyenek az EU-ban, hiszen többet isznak az uniós átlagnál, 10,5 liter tisztaszesznek megfelelő mennyiséget évente. A portugálok még többet isznak, 12 liter szesznek megfelelő mennyiséget, miközben az EU átlaga 10 liter. A portugálok annak ellenére hosszabb életűek, mint a dánok és a finnek, hogy többet isznak és több húst esznek.  

A spanyolok a dohányzás tekintetében sem minősülnek példaképnek: 23,1 százalékuk cigarettázik napi szinten, míg az Európai Unió átlaga 19,7 százalék.

A tanulmány eredményeit elemző cikkben a The Economist azt írja, a spanyolok meglepően hosszú várható élethosszának egyik magyarázata a sok mozgás lehet: egy átlagos spanyol napi 5936 lépést tesz meg, ami a legnagyobb érték Nyugat-Európában. Ugyanakkor ez semmiképp sem lehet az egyetlen magyarázat, a portugálok ugyanis jóval kevesebbet gyalogolnak, mégis sokat élnek.

Az economedia.ro által idézett cikk szerzői szerint az ibériai „csoda” fontos eleme, hogy az ottani embereknek erősebbek a családi és közösségi kapcsolatai, mint Közép- és Észak-Európa lakóinak, ellenben nem tulajdonítanak túlzott fontosságot a munkának, igyekeznek nem agyondolgozni magukat. Ezek a tényezők minden bizonnyal nagyobb súllyal esnek a latba annál, hogy kevésbé egészségesen étkeznek, s kevesebb pénzük van, mint a jóléti államok lakóinak.