Stresszes időszakban az emberek hajlamosak zsírosabb ételeket fogyasztani – igazolták a legfrissebb tanulmányok, amelyek arra is rávilágítottak, hogy a zsírosabb ételek tovább rontanak a stressz hatásain, nem beszélve arról, hogy megnövelhetik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, írja a divany.hu portál a Frontiers in Nutrition című tudományos folyóiratban publikáltakra hivatkozva.

A kutatók arról is beszámoltak, ha az ember magas zsírtartalmú ételeket fogyaszt a stresszes események előtt, például fagylaltot vagy csipszet az káros hatással lehet az endothel, vagyis az érfal belső rétegét alkotó sejtek működésére. Ez vesz részt az erek összehúzódásában és ellazításában, diszfunkciója azonban az artériák eltömődésével és magas vérnyomással járhat, így megnövelheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

A tények ismeretében a szerzők úgy gondolták, a stressz és a zsírfogyasztás hatásai között fellelhető némi kölcsönhatás, ami tovább rontja a véráramlást. Feltevésük ellenőrzéséhez 21 önkéntest vontak be, akiknek a következő feladatot adták: két vajas croissantból álló reggelit kellett elfogyasztaniuk, ezt követően egy 8 perces mentális stressztesztet végeztettek el velük. A teszt célja annak a stressznek a szimulálása volt, amit az ember egy átlagos napon átélhet. A teszt során egyre gyorsabban kellett fejben megoldaniuk matematikai feladatokat.

A kutatók eközben egy „áramlás által közvetített dilatáció” néven ismert eljárás segítéségével ellenőrizték a résztvevők érrendszerének működését. Így sikerült megfigyelniük, hogy a zsíros ételek stresszes állapotban történő fogyasztása az érrendszeri működés 1,74 százalékos csökkenéséhez vezetett. Bár ez nem tűnik soknak, korábbi tanulmányok kimutatták, hogy már a funkció 1 százalékos csökkenése is 13 százalékkal növelheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

Sajtóközleményükben a kutatók kiemelték, a magas zsírtartalmú ételek fogyasztása negatív hatással volt a prefrontális kéreg oxigénellátására is, amely az agy magasabb szintű kognitív folyamatokért felelős területe. Egyelőre azonban nem világos, hogy a zsírfogyasztás hogyan akadályozza a stressz utáni felépülést.

A stressz miatt nagy mennyiségben szabadul fel a szervezetben a stresszhormonként ismert kortizol. A magas kortizolszint pedig összefüggésbe hozható a kalóriadús ételek, például a zsíros, a finomított gabonákat és hozzáadott cukrot tartalmazó feldolgozott élelmiszerek iránti megnövekedett vággyal.

Általánosságban kijelenthető, hogy a bioaktív vegyületekben gazdag növényi alapú élelmiszerek – például a gyümölcsök, zöldségek, teljes kiőrlésű gabonák és hüvelyesek – pozitív hatással lehetnek vérerek működésére. Ezek az élelmiszerek bővelkednek antioxidánsokban és polifenolokban, amelyek gyulladáscsökkentő és értágító hatásúak.

Ilyen például az áfonya, a cékla, a szilva, a zöld tea és a gránátalmalé is, de a hideg vízi halakban, az algaolajokban, a diófélékben és a magvakban található ómega-3 zsírsavak szintén védőhatást gyakorolhatnak az érrendszerre.

Emellett a probiotikumok fermentált élelmiszereken vagy kiegészítőkön keresztül történő fogyasztása fokozhatja a bélmikrobiom diverzitását, ami összefüggésbe hozható az endothel működésének javulásával.

A magas energiatartalmú ételek fogyasztása ugyan hasznos lehetett őseink számára, amikor egy ragadozóval kellett harcolniuk, vagy egy veszély elől kellett menekülniük, de most már tudjuk, hogy ez a stresszreakció egyáltalán nem tesz jót nekünk mentális vagy érzelmi stressz esetén.