A dezinformáció és az álhírek az információs környezet állandó jellemzőivé váltak. A közösségi oldalak növekvő népszerűsége tovább gyorsította terjedésüket és láthatóságukat.

Egy Eurobarométer-felmérés szerint Európa-szerte növekszik a dezinformációnak és az álhíreknek való – érzékelt – kitettség. 2025-ben az uniós válaszadók több mint egyharmada (36%) nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt hét napban „gyakran” vagy „nagyon gyakran” találkozott dezinformációval és hamis hírekkel. Ez az arány 2022-ben még 28% volt. Mindössze 12% mondta azt, hogy képesnek érzi magát ezek felismerésére – számol be az Euronews alapján a G4Media.

Fontos hangsúlyozni, hogy a felmérés az érzékelt kitettséget méri, nem pedig ellenőrzött eseteket.
A válaszadók azt jelezték, amit szerintük álhírnek tartottak, ugyanakkor a kutatás nem vizsgálta a tartalom valóságtartalmát, és nem erősítette meg, hogy az ténylegesen hamis volt-e.

A „nagyon gyakran” és „gyakran” válaszokat összevonva az érzékelt dezinformációs kitettség Finnországban és Németországban 26%-tól egészen Magyarországig terjed, ahol 57%.
Romániában (55%) és Spanyolországban (52%) a megkérdezettek több mint fele számolt be hasonló tapasztalatról. Az arány meghaladja a 40%-ot Bulgáriában (48%), Luxemburgban (45%), Máltán (45%), Görögországban (43%), Cipruson (42%) és Írországban (42%).

A legalacsonyabb értékek Finnországban és Németországban (mindkettő 26%) mellett Csehországban (29%), Svédországban (30%), Litvániában (30%) és Franciaországban (30%) mérhetők. Hollandia, Lettország és Belgium hasonló szinten áll, valamivel egyharmad alatt.

Kelet- és Dél-Európa országai általában magasabb dezinformációs kitettségről számolnak be, míg Észak- és Nyugat-Európában jellemzően alacsonyabb értékeket mértek. A kép ugyanakkor nem egységes: Luxemburg és Írország viszonylag magas kitettséget jelez, míg Csehország, Olaszország és Portugália a régiójukhoz képest alacsonyabb szinteket mutat.

Uniós átlagban tízből három válaszadó (31%) mondta azt, hogy az elmúlt hét napban „néha” találkozott dezinformációval vagy álhírekkel. Ez az arány Magyarországon 24%, Svédországban viszont eléri a 40%-ot. Azokat is beleszámítva, akik „néha” tapasztaltak ilyet, az érzékelt kitettség az EU-ban megközelíti a válaszadók kétharmadát (66%), ami nagyon magas általános szintre utal.
Az Európai Unióban mindössze 7% nyilatkozott úgy, hogy soha nem találkozott dezinformációval vagy álhírekkel, míg 16% „ritka” kitettségről számolt be. Együttesen ők kevesebb mint a válaszadók egynegyedét (23%) teszik ki. Szintén figyelemre méltó, hogy az „nem tudom” választ adók aránya viszonylag magas: az EU-ban 10%.

A megkérdezettek valamivel több mint hatvan százaléka (62%) állítja, hogy biztos abban, képes felismerni a dezinformációt, amikor találkozik vele. Közülük 12% „nagyon magabiztos”, míg 49% „inkább magabiztos”. A fennmaradó nagyjából egyharmad (32%) elismeri, hogy nem érzi magát magabiztosnak. 2022-höz képest ez a magabiztossági szint az EU-ban és számos tagállamban két százalékponttal csökkent.

Ezeknek az észleléseknek az értelmezése összetett, mivel nem feltétlenül tükrözik a valós képességeket vagy a probléma tényleges mértékét – magyarázta Konrad Bleyer-Simon, a Média Pluralizmus és Médiaszabadság Központ kutatója.

Kapcsolódó

Manipulációs kampányok: a közösségi média nem a valóság hű tükre – a képet algoritmusok alakítják

Amikor a hatóságok felhívják a figyelmet a manipulációs kampányokra, az ugyan egy fontos információ, de a legtöbb esetben nem tudjuk, pontosan mi áll mögötte.

mesterséges intelligencia álhír manipuláció Seer László

„Hatással lehet a médiaműveltség és a tényellenőrzés minősége és elterjedtsége az adott országban, de pszichológiai tényezők is szerepet játszanak – például az, hogy valaki alul- vagy túlbecsüli saját képességeit és kitettségét” – mondta az Euronews Nextnek.

Bleyer-Simon hozzátette: a dezinformáció hatása erősebb azokban a társadalmakban, ahol jelentős a politikai polarizáció, nagyok a gazdasági egyenlőtlenségek, gyengék az oktatási eredmények, alacsony az intézményekbe vetett bizalom, valamint ahol a politikusok széles körben alkalmaznak konfrontatív és populista kommunikációt.

„Az országok ellenállóbbak a dezinformációval szemben, ha erős és független közszolgálati rádió- és televíziócsatornákkal rendelkeznek, hatékony a magánmédia önszabályozása, magas a hírekbe vetett bizalom, és a lakosság inkább a hagyományos médiából, mintsem a közösségi hálózatokból tájékozódik” – tette hozzá.