Manipulációs kampány zajlik a közösségi médiában, figyelmeztetnek egyre-másra a hatóságok. Különösen az elmúlt hónapokban a Romániában hosszúra nyúlt választási időszakban és az egymást követő kampányok során váltak gyakorivá a riasztások.

Álhírek, féligazságok, uszítások terjednek, a durvábbakat talán ki is szűrjük, ám a módszerek egyre kifinomultabbak. Az ártatlannak tűnő receptoldal, a vidéki élet, a múlt iránti nosztalgiát ébresztő képek, vagy megtévesztésig valósághű videók is rejthetnek csapdákat.

Dr. Seer László marketingszakember, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar adjunktusa a Maszol megkeresésesére rámutatott, amikor a hatóságok felhívják a figyelmet a manipulációs kampányokra, az ugyan egy fontos információ, de a legtöbb esetben nem tudjuk, pontosan mi áll mögötte.

A cél: a kívánt narratívákra való hangolás

Általánosságban vizsgálva ezeket a kampányokat kijelenthetjük, hogy elsősorban a közösségi médiában, de SMS-üzenetben, telefonhívással is zajlanak. Jellemzően a mesterséges intelligenciának bizonyos formáit is használó programok olyan manipulatív üzeneteket juttatnak el a sokszor előzetesen összegyűjtött telefonszámokra, közösségi média felhasználóknak, amivel rá akarják venni őket különböző dolgokra, vagy a véleményüket akarják megváltoztatni valamivel kapcsolatban. De az sem ritka, hogy egyszerűen csak manipulatív hírterjesztés zajlik, ami a közhangulat befolyásolására alkalmas.

A fő céljuk az, hogy olyan szóbeszédet, vagy összefüggő üzenetekből álló narratívát indítsanak, ami az érdekükben áll azoknak, akik ezeket a programokat megrendelik, vagy fenntartják. A manipuláció onnan indul, hogy részigazságot, féligazságot, vagy teljesen valótlan üzenetet, információt különböző programok segítségével, különböző csatornákon terjesztenek.

Mi döntünk, mire kattintunk – de sérülékennyé tesz a túl sok információ, az időhiány és a bizonytalanság

Néha talán felfigyelünk egy-egy TikTokon terjedő, igen népszerű videóra, vagy akár külföldi telefonszámról kapunk sürgető üzenetet, telefonhívást. Ezekre a sajátos, a „semmiből felbukkanó” vagy akár ismerőseink által is terjesztett, kedvelt üzenetekre az elmúlt időszakban gyakran volt jellemző, hogy olyan manipulatív féligazságokat tartalmaznak, melyeket sokan hirtelen igaznak vélnek, sőt tovább terjesztenek.

A rossz hír az, hogy a technológia olyan sebességgel fejlődik, hogy nehezen érjük utol, így továbbra is nehéz ezeket a próbálkozásokat kivédeni, hívta fel a figyelmet a szakértő.

A megoldás a védelemre szakosodott technológiai megoldásokban és az emberi tényezőben rejlik, hiszen végső soron mi döntjük el, mire kattintunk, mit fogadunk el igaznak, hangsúlyozta Seer László.

Az sem segít, hogy alapvetően elég manipulálhatóak vagyunk, különösen ha rövid idő alatt túl sok információval szembesülünk, és ezt még tetézi egy általános bizonytalanság. A túl sok információ egyszerűen nem kedvez a racionális gondolkodásnak és döntésnek, ilyen esetben az agyunk nehezebben becsüli fel annak a minket érő információnak a valóságtartalmát, és idő sincs arra, hogy megfelelően utánajárjunk. „Ha rövid idő alatt kell dönteni, az agyunk hajlamos »fusizni«, ezt sokat kutatták a döntéselméletben. Nagyon racionális emberek, amennyiben nagyon rövid idő áll a rendelkezésre a döntéshez, többet hibáznak, még akkor is, ha jártasak az adott területen” – részletezte az egyetemi oktató.

Tovább ronthatja a helyzetet a mindenkit erősen foglalkoztató témával kapcsolatos erős bizonytalanság a társadalomban, ha nem lehet tudni, mi az objektív igazság, akkor nem tudunk hiteles, kompetens szakemberekre sem hagyatkozni. Erre jó példa, hogy a pandémia idején, különösen az első évében, annak ellenére hogy hivatalos kommunikáció is zajlott a hatságok részéről, nem lehetett tudni, mi lesz holnap, mi fog történni a következő hetekben. Ezt a fajta bizonytalanságot az agy érzékeli, és minden igyekezet ellenére nehezen tudjuk az információk valóságtartalmát racionálisan kiértékelni, taglalta Seer László.

Választási kampányban gyakori, hogy ezek a tényezők egyszerre következnek be: az információs túltelítettség, a bizonytalanság és az időhiány, és nagyobb a valószínűsége annak, hogy a felbukkanó médiatartalmat nem racionálisan közelítjük meg.

Racionális döntéshozatal és megerősítési torzítás

A racionális döntéshozatal azt feltételezi, hogy kérdéseket teszünk fel az információ kapcsán, leellenőrizzük a forrását, több helyen is utánajárunk, megkérdezünk olyan embereket, akik jobban ismerik az adott területet, foglalta össze Seer László. Hozzátette, be kell vallanunk, hogy a közösségi média használat jellemzője, hogy eszünkbe sem jut, de sokszor lehetőség sincs arra, hogy minden információnak utánajárjunk. Különben is sokan csak szórakozásra használják az adott felületet, nem veszik túl komolyan, de éppen emiatt könnyebben elfogadják, ami a szemük előtt megjelenik.

Ilyenkor történik meg, hogy a manipulatív tartalmakat kérdés és kritika nélkül elfogadjuk, sőt, ha tetszetős, terjesztjük.

A megerősítési torzítás (confirmation bias) az agyunk döntéshozatali hibája, mutatott rá a szakértő. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy mivel a világ összetett, sok az információ, az agyunk úgy próbálja ezt feldolgozni, megoldani a feladatot, hogy arra hagyatkozik, amit már tud, vagy hisz.

„Ha olyan információ jön szembe, ami megerősíti azt, ahogy amúgy is gondolkodunk a világról, a meggyőződésünket, sokkal hamarabb elfogadjuk, még akkor is, ha hamis” – részletezte Seer László.

Éppen ezért, azok a manipulatív üzenetek rendkívül hatékonyak, könnyebben elérik a céljukat, melyeket kifejezetten azokra szabnak, akik azonos értékrenddel rendelkeznek, bizonyos módon gondolkodnak a világról.

Felidézte a híres Cambridge Analytica-botrányt, amely az Egyesült Államok 2018-as elnökválasztási kampányában robbant ki. Kiderült, hogy piackutató cégek adatgyűjtési módszerekkel, melyek azóta már nem legálisak, rengeteg potenciális szavazót soroltak kategóriákba, kiderítve, melyek a félelmeik, miben hisznek, mit szeretnének. Ilyen módon rendkívül hatékonyan lehetett rájuk üzeneteket célozni, amelyek döntően befolyásolták a véleményüket, viselkedésüket.

„Ez a módszer önmagában zseniális, de nagyon manipulatív, mert kihasználja az emberek félelmét, hogy különböző politikai üzeneteket eljuttasson. Azóta ez többé-kevésbé tiltott, de még mindig sok a jogi kiskapu. Minden politikai kampány esetén felmerülhet, hogy bizonyos része manipulálhat, de vannak durvábbak, melyek a társadalmi rend ellen irányulnak, és mindennaposak, melyek szintén nem etikusak, de nem okoznak óriási kárt, csak egy üzenetet szeretnének elültetni az emberek fejében” – magyarázta a szakértő.

A tudatosság a legjobb védekezés

A védekezés legbiztosabb módja a tudatos közösségi média használat, mutatott rá Seer László. „Amikor a kezünkbe vesszük a telefont és belépünk Facebookra vagy TikTokra, tudatosítanunk kell magunkban, hogy ez csak egy eszköz, nem biztos, hogy a világ hiteles másolata jön szembe onnan” – hívta fel a figyelmet.

A közösségi média nem a valóság hű tükre, a képet az algoritmusok alakítják. Ha tudatosítjuk, hogy a közösségi média a valóság módosított formáját közvetíti, már tettünk egy lépést arra, hogy az agyunk jobban szűrje az ott kapott információkat.

Például ha nosztalgikus képeket látunk, gondoljunk arra, hogy azért mutatják, mert így azt erősítik bennünk, hogy „régen minden jobb volt”, a jelen kaotikus, bizonytalan, és ez azoknak kedvez, akik valamilyen változtatásra törekednek.

Az üzenetek nemcsak szövegek, hanem kép- és videó alapúak, a mesterséges intelligencia sokat segít azoknak, akik manipulálnak, egyre fejlettebb a technológia, nagyon élethű képeket és videókat lehet kreálni, figyelmeztet Seer László. Arra is kitért, egyre nehezebb jogilag úgy korlátozni, hogy ne lehessen rosszra használni. A mesterséges intelligencia olyan mint egy jó kés, ami konyhai műveletekre kiváló, de ártani is lehet vele, vont párhuzamot az egyetemi oktató.

Jelenteni kell, mert ezzel tanítjuk az algoritmust

A gond, hogy sokan észre sem vesszük, ha manipulálnak, vagy adathalászat áldozatai vagyunk: kattintunk és máris bekerülhetünk valamilyen adatbázisba a telefonszámunkkal, e-mail címünkkel, közösségi média elérésünkkel. Észre sem vesszük, hogy megadtuk a hozzáférést, kiszolgáltattuk magunkat, részletezte Seer László.

Viszont, ha rájövünk, hogy egy tartalom problémás, mindenképpen jelentsük, javasolja a szakértő. A platformok mindegyike ad erre lehetőséget, a rendszerük pedig tanul, és valójában a felhasználók tudják tanítani. Ha jelezzük, hogy egy tartalommal gond van, később a hasonlókat beazonosítja, kiszűri, letiltja. Seer László példaként említette, hogy egy Kolozsvár környéki település Facebook csoportjában jelent meg a napokban egy hirdetés – illegális drogot árultak – a Facebook pedig két perc után automatikusan letiltotta a felhasználóval együtt.

A súlyos törvénytelenségeket a hatóságoknak, a kiberbiztonsági igazgatóságnak is jelenteni kell, ezt követeli meg a civil kurázsi, az állampolgári felelősség.

Ez nem jelenti azt, hogy holnaptól meg fog oldódni minden probléma, ne tápláljunk illúziókat, mutatott rá Seer László. A kiberbiztonsági hatóságok Romániában Európai Uniós szinten is kifejezetten jól működnek, de korlátozottak az eszközeik, mert akik visszaélnek a technológiával, gyakran egy lépéssel előttük járnak, még olyan országokban is melyek élen járnak az információs technológiában.