Tízből kilenc román állampolgár (87%) látja sötéten az ország gazdasági helyzetét. A lakosság általános fogyasztói hangulatát vizsgáló legfrissebb felmérés szerint a megkérdezettek a tavalyi évhez képest negatívabban értékelik mind a saját jövedelmüket, mind a munkáltatójuk helyzetét.

A kedden közzétett, Mkor által készített Consumer Sentiment România című kutatás alapján mindössze a megkérdezettek 8 százaléka vallja magát optimistának a gazdasággal kapcsolatban, míg három évvel ezelőtt ez az arány még 16 százalék volt – számol be az Agerpres hírügynökség.

Ugyanezen időszakhoz képest a pesszimisták aránya 74 százalékról csaknem 87 százalékra emelkedett, miközben a 2027-es évre vonatkozó várakozások is romlottak: a korábbi 68 százalék helyett már a válaszadók 80 százaléka számít negatív fejleményekre.

A negatív tendencia minden területen megmutatkozik. Egy indexelt skálán a háztartások pénzügyi helyzetének értékelése -0,58-ról -0,86-ra esett vissza, az országos gazdasági mutató -1,16-ról -1,27-re romlott, míg a saját munkahelyi szervezet megítélése -0,45-ről -0,66-ra csökkent.

A szakértői tanulmány az intézményekbe vetett bizalom alakulását is elemzi. A tömegtájékoztatás iránti bizalom egy 1-től 7-ig terjedő skálán szinte változatlan maradt az elmúlt három évben (2023-ban 3,37, míg 2026-ban 3,42 pontot ért el). Az egészségügyi rendszer javított a legtöbbet a megítélésén (3,6-ról 4 pontra emelkedett), miközben az igazságszolgáltatás veszítette a legtöbbet (3,4-ről 3,1 pontra csökkent). A bankok iránti bizalom az egészségügyhöz hasonló mértékben növekedett, ezzel szemben az egyház veszítette a legtöbb teret a bizalmi mutatókban, a parlament, a politikai pártok és a helyi közigazgatás megítélése pedig tovább romlott.

A vizsgált 14 intézmény közül egyik sem érte el az 5 pontos értéket a 7-es skálán. A bizalmi lista élén az iskola áll 4,7-es átlaggal, ezt követik a magánvállalatok (4,30), valamint az embertársakba és az egészségügyi rendszerbe vetett hit (4,0 ponttal). A lista legalján a politikai pártok találhatók, mindössze 1,9-es átlagértékkel.

A megélhetési alapköltségek jelentik a családok elsődleges aggodalmát (52%). Bár a lakosság által becsült inflációs ráta a három év alatt 21 százalékról 16 százalékra mérséklődött, a megélhetési nyomás nőtt: a válaszadók 75 százaléka szerint az árak jelentősen emelkedtek.
Arra a kérdésre, hogy melyik az a három fő tényező, amely a leginkább aggasztja őket a saját családjukra nézve, az alapvető kiadások után a fizetések szintjét (42%), a fizikai egészséget (37%), a munkahely biztonságát (32%), valamint az adók és illetékek mértékét (31%) jelölték meg.

A kutatás készítői kiemelik, hogy a legfőbb öt aggodalom közül négy a pénzről szól, hiszen a munkahely biztonsága szintén a jövedelemhez kapcsolódik. A fennmaradó listán az egészségügyi szolgáltatások költségei (20%), a gyermek- és idősgondozás, a mentális egészség (16-16%), valamint az oktatás minősége (15%) szerepelnek.