Meglepő adatokra derített fényt a statisztikai hivatal felmérése: a hazai háztartások mintegy fele elboldogulna a jelenlegi mintegy 4500 lejes nettó átlagbérnél kevesebb jövedelemből. Azt mondják, ha legalább 4000 lejes havi nettó bevételük lenne, fedezni tudnák alapvető kiadásaikat. De nincs.

Sokatmondó, hogy a felmérés szerint a válaszadók mintegy fele legalább havi nettó négyezer lejes bevételből kijönne, mutatott rá a Maszol megkeresésére Szabó Árpád közgazdász, a Partiumi Keresztény Egyetem gazdaságtudományi tanszékének adjunktusa. Hozzátette, ez azt tükrözi, mennyire csalóka az átlagbér számítása, hiszen a kevés kiugróan magas bér is látványosan felhúzza az átlagot. Nem a statisztikai átlagot kellene figyelembe venni, hanem a medián bért, az valósabb képet nyújtana a helyzetről, az életszínvonalról, szögezte le a szakértő. Romániában a nettó átlagbér meghaladja a 4500 lejt, miközben az ország lakosságának kétharmada nem éri el ezt a szintet.

A nők, a vidékiek és moldvaiak kevesebbel is beérnék

Romániában minden ötödik családnak vannak elmaradásai a számlák törlesztése terén, nem tudják időben kifizetni a közüzemi tartozásaikat, az energiaszámlákat, és a banki részleteket. A legtöbb hátralékot a közköltség és az energiaszámlák törlesztése terén halmozzák fel, az érintettek háromnegyede erről számolt be.

Az Országos Statisztikai Intézet ezen adatok tükrében készített felmérést, azt kérdezték az emberektől, mennyi pénzre lenne szükségük, hogy ne legyenek elmaradásaik.

Az eredményt a Hotnews.ro szemlézi, ebből az derül ki, hogy a válaszadók 18,5 százalékával legalább egyszer előfordult, nem volt elég pénze, hogy időben kifizesse a lakásfenntartást, a hiteltörlesztést, a közüzemi díjakat.
A 2022-es helyzetet tükröző felmérés szerint leggyakrabban a villanyáram-számlák és a lakásfenntartás költségeivel maradtak el, 75, illetve 68,1 százalék számolt be erről.
A felmérésben meglepő eredmények születtek, például a nők kevesebbel pénzzel beérnék, mint a férfiak. Romániában 7,5 millió háztartás van, ebből 2,3 millió esetben nők a családfenntartók. A felmérésből az derült ki, a nők kevesebb pénzzel elboldogulnának, a férfiakhoz viszonyítva csak egynegyedük mondta, hogy 4000 lejnél nagyobb bevételre lenne szüksége.

Romániában a családok mindössze 15 százaléka mondja azt, hogy havi 2.001 lejnél kisebb nettó jövedelemmel is ki tudná fizetni kiadásait – derül ki az INS felméréséből. Valamivel magasabb (18%) azok aránya, akiknek 3000 lejes jövedelemre lenne szükségük, szintén ugyanennyien mondták, hogy havi 3-4000 lejből is meg tudnának élni.

A hivatal által megkérdezett családok fele szerint a jelenlegi havi kiadások fedezéséhez szükséges havi nettó jövedelmük meg kellene haladja a 4000 lejt.
Az igények nagymértékben különböznek a vidéken és a városban élő családok között. Míg vidéken a családok több mint 20 százaléka úgy véli, hogy a háztartás folyó kiadásait 2.001 lejnél kisebb havi nettó jövedelemmel is ki tudja fizetni, addig a városokban csak 9,7 százaléka mondta ugyanezt. A városi családok 60 százaléka mondta azt, hogy havonta 4000 lejnél többre lenne szükségük a kiadásaik fedezésére, míg a vidéki élők 39 százaléka mondta ezt.
Régiós leosztásban a legtöbben a Moldvában elégednének 4000 lejnél kevesebb nettó jövedelemmel.

A pénzügyi tervezés és a tudatosság lehet a megoldás kulcsa

A felmérés arra világít rá, hogy mennyire eltérőek az igények, a nők, a vidékiek, vagy éppen a Moldvában élők kevesebb pénzzel is beérnék. Szabó Árpád hangsúlyozta, a tervezés és a tudatosság a megoldás kulcsa, ha mindenki gazdaságosabban, környezettudatosabban élne, megtervezné a kiadásait, kevésbé jelentene nehézséget a számlák törlesztése. Ha nem változtatunk a szokásainkon, az emelkedő árak, díjszabások mellett egyre nehezebb helyzetben találjuk magunkat, figyelmeztet a szakértő. Megszoktunk egy életmódot, de közben folyamatosan emelkednek az árak, lehet ma már nem elég az az összeg, amiből egy évvel ezelőtt kijöttünk. Hangsúlyozta, ha leoltjuk a lámpát, ha éppen nem vagyunk a szobában, ha kikapcsoljuk a televíziót, ha nem nézzük, le lehet faragni a kiadásokat.

„Nézzük, az amerikai filmeket, azt az életszínvonalat szeretnénk biztosítani a romániai bérekből. Ez nem fog menni. Vannak nyugat-európai országok, ahol sokkal spórolósabban élnek, mint nálunk” – részletezte a közgazdász. Meglátása szerint meg kell találni az egyensúlyt, hogy ne nyújtózzunk tovább, mint ameddig a takarónk ér, ne költekezzünk túl. Megvásárolnánk mindent, ami a szomszédnak, vagy a gyerek osztálytársának megvan, majd a hónap végén ráébredünk, hogy nem fizettük ki a villany-, vagy a gázszámlát. Megvásároljuk a mosogatógépet, légkondit, mindegyik szobába egy televíziót, és csodálkozunk, hogy egyre nagyobb a villanyszámlánk. Beállítjuk a fűtést 23 Celsius fokra, majd ha melegünk van, kinyitjuk az ablakot, és fogjunk a fejünket, hogy hatalmas a gázszámla. Nem tarjuk prioritásnak a banki részlet törlesztését, csak akkor kapunk észbe, ha megjelenik a végrehajtó, sorolta Szabó Árpád.

Hozzátette, gyakran az első impulzus hatására vásárolunk élelmiszert, majd egy részét kidobjuk, mert megromlik. Erre is van megoldás, érdemes megtervezni a bevásárlást, listával menni az üzletbe, akkor biztosan sokkal kevesebb felesleges termék kerül a kosárba, és kevesebbet költünk.

A vidék és a város kiadásai között különbséget a háztáji kisgazdaságok jelenthetik, hiszen ahol megterem saját használatra a krumpli, a paradicsom, ott kevesebbet kell költeni erre. A gazdagabb térségekben a „szegénység” nyomasztóbb, hiszen például Kolozsváron a magas fizetések felnyomják a vásárlóerőt, majd az árakat, így a kis jövedelműek sokkal nehezebben boldogulnak.

A tervezés és a tudatosság fontosságát az is alátámasztja, hogy a nők kevesebb pénzből is kijönnének, hiszen kimutatható, hogy különbségek vannak a nők és a férfiak vásárlási szokásai között: míg a férfiak, akik nem szeretnek bevásárolni, az első üzletben, az első polcról leemelik, amire szükségük van, a nők inkább mérlegelnek, összehasonlítják az árakat, így kisebb összegből is kijönnek.