Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerint Nicușor Dan kifogásai a medvekilövési kvótát meghatározó törvénnyel szemben szakmailag megalapozatlanok, míg Csíkszereda és Székelyudvarhely vezetői arról beszéltek a Maszolnak, hogy a medvék jelenléte egyre súlyosabb közbiztonsági problémát jelent a székelyföldi településeken. Mint ismert, az államfő a parlamentnek küldte vissza újratárgyalásra az úgynevezett medvetörvényt, többek között a szelekciós szabályok, a kvóták meghatározása és a nyomon követés hiányosságaira hivatkozva.

Az államfő a sürgősségi rendeletre vonatkozó újratárgyalási kérelmében több súlyos joghézagot emel ki. Legnagyobb hibának azt látja, hogy a jogszabály a kilőhető állatok körét utólagos pontozáshoz köti, ahelyett, hogy a kilövés előtt is alkalmazható, a bocsos anyamedvéket és domináns hímeket védő, pontos szelekciós szabályokat írna elő.

Emellett kifogásolja azt is, hogy a 2026-os és a 2027-es évre ugyanakkora kvótát állapít meg a törvény. Véleménye szerint az idei évre jóváhagyott szám túl magas, hiszen mindössze néhány hónap áll rendelkezésre a végrehajtására, míg 2027-re a kvótát egy újabb helyzetfelmérés alapján kellene meghatározni. Az államfő egy egységes, országos monitorozó rendszer működtetését is szükségesnek tartja annak érdekében, hogy követhető legyen a kilövések száma, és ne lehessen túllépni a meghatározott kereteket.

Tánczos Barna: Egyik kifogás sem megalapozott

„Egyetlen kifogást sem tartok megalapozottnak. Nyilvánvaló, hogy olyan személyek adtak tanácsot az államelnöknek, akik nem értik a medveproblémát, nem értik a helyzet kialakulását, nem tudják, hogy milyen megoldásokra van szükség. Egy olyan felfogást követnek, amelyet a civil szervezetek szajkóznak évek óta, és amiről azt gondolom, hogy téves megközelítése a problémának” – mondta a Maszolnak Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, a törvény egyik kezdeményezője. Hozzátette: bízik abban, hogy a parlament elutasítja az újratárgyalási kérelmet, és változtatások nélkül fogadja el ismét a jogszabályt.

Két külön megoldás kell

A szelekcióval kapcsolatos államfői kifogásról Tánczos Barna azt mondta, az elnök teljesen félreérti a preventív kvótarendszer lényegét. „A két külön problémára két külön megoldásra van szükség” – hangsúlyozta. Mint kifejtette, az egyik probléma a településekre bejáró, közvetlen veszélyt jelentő medvék jelenléte. Ezekben az esetekben már létezik az azonnali beavatkozási rendszer, amely lehetővé teszi a veszélyes állatok eltávolítását. „Amikor a településre bejövő, emberekre veszélyes medvéről beszélünk, akkor nem merül fel az a kérdés, hogy esetleg nem a megfelelő egyedet lövik ki. Az az állat kerül eltávolításra, amelyik veszélyezteti az embereket” – fogalmazott.

A preventív kvóta ugyanakkor szerinte más célt szolgál. Nem a problémás egyedek azonosításáról, hanem a túlszaporodott állomány szabályozásáról szól. „Ha valaki nem képes felfogni azt, hogy évek alatt megtriplázódott a medvepopuláció, és ez – ha nem állítjuk le – folytatódik, akkor teljesen rosszul közelít ehhez a kérdéshez. Nem szelekcióról van szó, hanem preventív kvóta bevezetéséről, amelyet minden egyes uniós államban alkalmaznak” – jelentette ki. A miniszterelnök-helyettes szerint a tápláléklánc csúcsán álló ragadozók esetében az emberi beavatkozás és a kvótarendszer az egyetlen működő megoldás.

Nincs szükség új monitorozó rendszerre

Az államfő által szorgalmazott valós idejű országos nyomonkövetési rendszer kapcsán Tánczos Barna arra hívta fel a figyelmet, hogy ilyen rendszer már jelenleg is létezik. „Mindenkinek kötelessége bejelenteni az elejtett egyedek számát, minden egyes medvére környezetvédelmi engedélyt kell kiváltani. Nincsen szükség semmiféle plusz monitorozó rendszerre, hiszen a rendszer létezik és működik” – mondta.

Az idei és a jövő évi kvóták közötti különbségtételt sem tartja indokoltnak. Szerinte, ha a parlament újra napirendre veszi a kérdést, inkább a kvóta emelése mellett lehetne szakmai érveket felhozni. „Úgy gondolom, hogy a jelenlegi formájában ez a legkorrektebb és tudományosan leginkább megalapozott kvótaszám. Ezt az év második felében még ki lehet emelni a populációból, és a vadásztársaságok is felkészültek a keret teljesítésére” – fogalmazott.

Bors Béla, Csíkszereda alpolgármestere szerint felelőtlen döntés volt visszaküldeni a medveállomány szabályozását célzó törvényt. „Az államfő valószínűleg nem tudja elképzelni, mit jelent egy olyan településen élni, ahol a nap bármelyik percében találkozhatsz medvével a város szélén vagy akár a városon belül” – fogalmazott. Az alpolgármester emlékeztetett arra, hogy amikor a barna medve szigorúan védett státuszt kapott, Romániában még mintegy négyezer egyeddel számoltak, ma pedig a hivatalos felmérések már tízezer fölötti állományról beszélnek.

Bors Béla felidézte azt az esetet is, amikor egy medve a Venczel József Szakközépiskola udvarára jutott be tanítási időben, miközben mintegy 1800 diák tartózkodott a taplocai iskolaközpont területén. „Hál’ Istennek, hogy nem történt tragédia. Akkor nem maradt más lehetőség, mint a medve kilövése, hogy biztonságban tudjuk a gyerekeket” – mondta. Szerinte az elmúlt években a helyi hatóságok, a vadásztársulatok, az állatorvosok és a csendőrség rengeteg energiát fordítottak a problémás egyedek befogására és elriasztására, ezek azonban csak ideiglenes megoldások.

Példaként említette a csíksomlyói búcsú idején befogott bocsos anyamedvét, amelynek kezelése több mint tizenhárom órán át tartott, illetve egy közelmúltbeli esetet a Rét utcában, ahol tizenöt órás művelet után sem sikerült befogni a város közelében tartózkodó állatot. „Nem arról van szó, hogy válogatás nélkül medvéket akarunk kilőni. Arról van szó, hogy szabályozni kell az elszaporodott állományt. Ha ezt nem tesszük meg, további emberéletek kerülhetnek veszélybe” – jelentette ki.

Székelyudvarhelyen is egyre több a riasztás

Hasonlóan látja a helyzetet Dávid Endre, Székelyudvarhely alpolgármestere, aki szerint a medvék jelenléte évről évre nagyobb gondot okoz a városban és környékén. Elmondása szerint az idei évben jelentősen nőtt a riasztások száma, különösen a párzási időszakban fordult elő, hogy egyetlen nap alatt két-három bejelentés is érkezett. Az alpolgármester arra is felhívta a figyelmet, hogy a hivatalos 112-es statisztikák nem mutatják a teljes képet, mert számos jelzés közvetlenül a helyi rendőrséghez vagy a városházához fut be. „A székelyudvarhelyi számok valójában jóval magasabbak annál, mint ami az országos statisztikákban megjelenik” – mondta.

Dávid Endre szerint a jelenlegi helyzet már messze áll a normalitástól. „Nem normális, hogy éjszakánként a polgármester, az alpolgármester, a helyi rendőrség, a csendőrség, a vadásztársulat és az állatorvos folyamatos készültségben van a medveriasztások miatt” – fogalmazott. Szerinte a probléma a lakosság mindennapjaira is hatással van. Vannak olyan városrészek, ahol a családok nem merik kiengedni a gyerekeket az udvarra játszani, vagy félnek gyalog elindulni olyan helyekre, amelyek korábban néhány perces sétával elérhetők voltak.

A székelyudvarhelyi önkormányzat az elmúlt években több intézkedést is hozott: minden bejelentésre reagálnak, figyelik a problémás egyedek mozgását, ökológussal dolgoznak együtt, közterület-tisztítási munkálatokat végeznek, és amikor a jogszabályok lehetővé tették, kilövésekre is sor került. Az alpolgármester szerint azonban a helyi erőfeszítések önmagukban nem elegendők. „Ha országosan nem kezelik ezt a problémát, akkor helyi szinten nem tudjuk megoldani. A medvék nem állnak meg Székelyudvarhely határánál” – hangsúlyozta.