Nemrég a háromszéki Agrosic Egyesület aláírásgyűjtésbe kezdett, ennek célja, hogy felhívja a figyelmet annak szükségességére, hogy a medvék túlszaporodtak, a lakosság már sehol sincs biztonságban. Az aláírásokat a köztársasági elnökhöz, a kormányhoz, az illetékes szakminisztériumhoz és a parlamenthez fogják eljuttatni.

A kezdeményezők szerint a romániai medveállomány mára jelentősen meghaladta azt a szintet, amelyet a természetes élőhelyek hosszú távon képesek eltartani, így az Írj alá az életért! című online aláírásgyűjtésbe kezdtek. Jelen cikk szerkesztésekor a listát közel 2700-an írták alá.

A kezdeményezők által közölt adatok szerint Kovászna megyében jelenleg több mint 2400 medve él, miközben a szakértői becslések alapján a térség erdei körülbelül 500–600 egyed számára biztosítanának megfelelő élőhelyet. Országos szinten a medveállomány megközelíti a 13 ezret. A helyzet súlyosságát jól érzékelteti, hogy Kovászna megyében az elmúlt tíz évben megduplázódott a medvék száma: a 2016-ban nyilvántartott mintegy 1200 egyeddel szemben 2026-ra már több mint 2400 medvét tartanak számon. Ennek oka elsősorban az, hogy a medvék vadászata tiltott. Viszont az adatok tükrében azon sem kell csodálkozni, hogy immár nem csak eldugott hegyvidéki településeken és azok közelében, hanem Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen és Kovásznán is feltűnik a táplálék után kutató nagyvad.

„Már a városban sem érezzük magunkat biztonságban” – ezt írják a medvék számáról szóló petíció aláírói

Nem csupán az erdőben találkoznak medvékkel, hanem egyre gyakrabban a lakott területek közelében is – ez rajzolódik ki abból a több mint 2600 aláírásból és a hozzájuk fűzött hozzászólásokból, amelyek a „Salvați-ne de numărul excesiv de urși!” című online petícióhoz érkeztek. A kezdeményezés 2026. augusztus 5-én indult, és a Petitieonline.com adatai szerint jelenleg 2683 aláírásnál tart.

A hozzászólások hangvétele egyértelmű: a kezdeményezést támogatók jelentős része már nem kizárólag erdei találkozások problémájaként tekint a medvekérdésre. Többen arról számolnak be, hogy az állatok megjelenése a mindennapi élet részévé vált, és szerintük egyre nehezebb biztonságosan használni bizonyos városi és város környéki területeket.

„Már a városban sem vagy biztonságban” – fogalmaz az egyik, Sepsiszentgyörgyön élő aláíró. „Elegem van abból, hogy a medvék miatt szinte sehová sem lehet biztonságosan eljutni. Már nem is csak arról beszélünk, hogy az erdőben vannak… ott vannak a városi kerékpárúton, a központi vasútállomásnál, nappal is stb. Ez így már nem mehet tovább!” – fogalmaz egy másik megyeszékhelyi aláíró. „Azért írom alá, mert a medvék nagy száma komoly biztonsági problémát jelent, függetlenül attól, hogy Prahova vagy Kovászna megyéről van szó. Növelni kell a kilövési kvótát, és meg kell szüntetni a bürokratikus akadályokat” – írja egy Bușteni-i bejegyző. „Van egy vidéki ingatlanom a faluban, de a medvék miatt nem tudok odamenni. Éjszaka, sőt még nappal is megjelennek a szomszédaimnál, akik állatokat tartanak, és amikor a gyümölcsfákon termés van, mindent tönkretesznek. Azt szeretném, hogy tűnjenek el a medvék a faluból, hiszen ott nőttem fel” – fogalmaz egy másik, Ploiești-i aláírója a beadványnak.

Egy másik hozzászóló ennél részletesebben ír arról, hogy szerinte nem lehet már nyugodtan közlekedni bizonyos helyeken, mert a medvék nem csupán az erdőben jelennek meg, hanem a városban, a vasútállomás környékén és a kerékpárúton is.

A kommentekből egy másik fontos jelenség is kirajzolódik: az emberek úgy érzik, hogy a medvék jelenléte már nem ritka, kivételes esemény, hanem a hétköznapok visszatérő része. Ez különösen azok számára jelent problémát, akik gyalog, kerékpárral vagy más módon közlekednek a települések és az erdős területek között.

A petícióhoz fűzött hozzászólások fontos társadalmi jelzésként értelmezhetők: azt mutatják, hogy a térségben élők egy része jelentős biztonsági és életminőségi problémaként éli meg a medvék egyre gyakoribb jelenlétét.

A hozzászólásokban visszatérő elem a biztonságérzet elvesztése. Az egyik aláíró egyszerűen úgy fogalmaz: „nem mehet már így tovább”, míg mások arról írnak, hogy szinte bárhol találkozhatnak az állatokkal. A megfogalmazásokból az is érzékelhető, hogy a probléma túlmutat az erdőgazdálkodáson vagy a természetvédelem kérdésén: a hozzászólók saját mindennapi tapasztalataikról, közlekedésükről és személyes biztonságérzetükről beszélnek.

A medvék életterének beszűkülése egyre komolyabb problémát jelent

A medvék fennmaradásához nem csupán megfelelő mennyiségű táplálékra van szükség, hanem kiterjedt, összefüggő és zavartalan élőhelyre is. Egy kifejlett barna medve territóriuma jelentős nagyságú lehet: az élőhely minőségétől, a táplálék mennyiségétől és az állomány sűrűségétől függően akár több tíz, illetve több száz négyzetkilométeres területet is bejárhat. A hímek általában nagyobb területen mozognak, mint a nőstények, és mozgáskörzetük különösen nagy lehet olyan térségekben, ahol a táplálékforrások elszórtan találhatók.

Az élettér nagysága azért meghatározó, mert a medvék természetes körülmények között nagy területeket járnak be táplálék, víz és megfelelő búvóhely keresése közben. Ha egy adott területen túl sok egyed él, miközben az élőhely nem tud elegendő táplálékot biztosítani számukra, megnő a verseny az erőforrásokért. Ez különösen akkor válik problémássá, amikor az erdők feldarabolódnak, az utak és települések terjeszkednek, illetve az emberi tevékenység egyre több természetes élőhelyet vesz igénybe.

Az élőhely beszűkülése következtében a medvék egyre gyakrabban kényszerülhetnek arra, hogy elhagyják természetes környezetüket. A települések közelében könnyebben hozzáférhető táplálék – például a nem megfelelően kezelt hulladék, a gyümölcsösök vagy a háziállatok – vonzó alternatívát jelenthet az erdei táplálékforrásokhoz képest. Ez azonban egyre gyakoribb találkozásokhoz vezethet az emberekkel.

A folyamat egyik legsúlyosabb következménye az úgynevezett ember–medve konfliktusok gyakoribbá válása. Amennyiben a medvék rendszeresen visszatérnek a lakott területekre, nőhet a mezőgazdasági és vagyoni károk, valamint az emberek és állatok sérülésének kockázata is. Ráadásul a településekhez szokó medvék viselkedése idővel megváltozhat: megtanulhatják, hogy az emberi környezetben könnyebben és kevesebb energiabefektetéssel jutnak táplálékhoz.