Népviseletbe öltözött közösségek, muzsikaszó, tánc, hagyományos ételek illata, kézműves portékák és több ezer együtt ünneplő ember töltötte meg vasárnap a zilahi Szikszai teret. A Szilágysági Magyar Napok idei rendezvénysorozata hat napon keresztül kínált kulturális és közösségi programokat, a zárónap azonban minden korosztály számára igazi közösségi ünneppé vált.

Már a reggeli órákban a Szikszai téren egymás után jelentek meg a szilágysági magyar települések képviselői. A férfiak sátrakat állítottak, az asszonyok pedig hozzáláttak a bográcsos ételek előkészítéséhez. Közben egyre több színes népviselet tűnt fel a téren: minden település a saját hagyományait, saját viseletét és saját értékeit hozta magával, hiszen a Szilágysági Magyar Napok vasárnapi rendezvénye a megye magyar közösségeinek nagy találkozása. Több mint harminc település képviseltette magát, és a rendezvényre a szomszédos megyékből, valamint a szilágysági magyar települések magyarországi testvértelepüléseiről is érkeztek vendégek.

Népviseletbe öltözött a magyar közösség

Az ünnepnap a Wesselényi téren kezdődött, ahol a résztvevők megkoszorúzták Wesselényi Miklós és Ady Endre szobrát, majd a megemlékezést követően megszólalt a népzene, táncra perdültek a fiatalok, ezt követően elkezdődött a népviseleti felvonulás. A színes menetben egymás után vonultak fel a szilágysági települések közösségei. Fiatalok és idősebbek, gyermekek és felnőttek egyaránt magukra öltötték a hagyományos viseletet.

A hímzett ingek, mellények, kötények és színes szoknyák látványa valóságos élő történelemmé változtatta a városközpontot. A népviselet ezen a napon nem pusztán ünnepi öltözet volt, hiszen látható jelképe lett annak a hagyománynak és örökségnek, amelyet a szilágysági magyar közösségek generációról generációra továbbadnak.

„Együtt vagyunk, és együtt ünneplünk”

Szilágyi Róbert-István, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöke köszöntő beszédében kiemelte, a rendezvény továbbadja a következő nemzedéknek az elődöktől örökölt hagyományokat és kultúrát. Mint fogalmazott, az esemény egyik legfontosabb üzenete a közösség erejéről szól, és a Szilágysági Magyar Napok megmutatják a magyar települések értékeit, hagyományait és kultúráját, mert a hagyományos ételek, a népviselet és a közös ünneplés mind azt bizonyítják, hogy a közösségekben él az igény, hogy továbbadhassák örökségüket.

Grezsa Csaba, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának főkonzulja úgy fogalmazott: különleges érték, hogy a Szilágyság magyar közösségei tudják, honnan jönnek, őrzik hagyományaikat, és arra nevelik gyermekeiket, hogy ők is ismerjék szülőföldjüket és közösségüket. Winkler Gyula európai parlamenti képviselő fontos támaszként említette a szilágysági közösséget a szórványban élő magyarok számára, kiemelve, hogy a szórványközösségek számára különösen fontos az olyan erős közösségek példája, amelyek megőrzik kultúrájukat, összetartásukat és magyarságtudatukat.

Karácsony Zsolt, az RMDSZ művelődési alelnöke a Szilágyságban tapasztalható közösségi építkezést hangsúlyozta. Petri Mór egyik gondolatára utalva arról beszélt, hogy a korábbi „romkövek” helyén egyre inkább várak épülnek, és olyan közösségek és értékek erősödnek, amelyekre lehet számítani.

Nemcsak megőrizni, hanem továbbadni

Seres Dénes parlamenti képviselő, a Szilágysági Magyar Napok ötletgazdája felidézte azt az örökséget, amelyet az elődök templomok, családok, hagyományok és közösségek formájában hagytak az utódokra, és amelyet a jelen generációjának tovább kell vinnie, mert ez a rendezvény is azt bizonyítja, hogy a hagyomány képes közösséget teremteni.

Tánccal és muzsikával ünnepeltek a téren

A Szikszai téren felállított színpadon egymást követték a szilágysági magyar közösségek kulturális produkciói. Pörögtek a szoknyák, felcsendültek a népdalok, a táncosok pedig a közönség előtt mutatták meg mindazt, amit próbatermekben, táncházakban és közösségi alkalmakon hosszú hónapokon keresztül tanultak. Székely Roland néptáncoktató szerint a néptáncnak rendkívül fontos közösségépítő szerepe van. Mint mondta, az őseiktől örökölt kulturális örökséget nem elegendő csupán megőrizni: azt tovább kell adni a gyermekeknek, mégpedig úgy, hogy a hagyomány a jelen mindennapjainak része legyen.

A színpadon bizonyítást nyert, hogy a néptánc a fiatalok körében élő és népszerű hagyomány. Székely Roland elmondása szerint a rendezvényen mintegy 200–300 táncos lépett színpadra, a megyében pedig jelenleg 14 néptánccsoportot tartanak nyilván, amelyekben több korosztály táncol.

A sátraknál a Szilágyság ízei találkoztak

Miközben a színpadon egymást követték a fellépők, a téren a bográcsok körül zajlott az élet. A szilágysági települések saját sátraikba csalogatták az arra járókat, hagyományos ételeikkel, süteményeikkel, helyi ízeikkel és portékáikkal. A teret betöltötték a készülő ételek illata, a bográcsok körül szorgoskodó hölgyek és férfiak nemcsak főztek, hanem vendégeket is fogadtak. A sátrak valóságos találkozási pontokká váltak: aki betért egy-egy településhez, szinte biztosan jó ételt, kedves szót és beszélgetőpartnert talált.

A hagyományos ételek mellett a kézművesek is bemutatkoztak. A különböző kézműves portékák között hosszasan nézelődhettek az érdeklődők, a gyerekek pedig külön programokban vehettek részt. A gyereksátor szinte egész nap megtelt: rajzolás, színezés és különböző alkotótevékenységek várták a legkisebbeket a pedagógusoknak köszönhetően, délután pedig Gyuri bohóc gondoskodott a jókedvről, és több mint kétszáz lufiállatot hajtogatott a gyermekeknek.

A népviseletben felvonuló gyermekek és fiatalok, a színpadon táncoló csoportok, a sátrak mellett főző közösségek, a kézművesek és a rendezvényre érkező családok mind ugyanannak az élő közösségnek voltak a részei. Bakó András, az RMDSZ zilahi szervezetének elnöke szerint több mint kétezer ember és több mint harminc település vett részt a rendezvényen. Kiemelte, hogy a települések minden évben egyre magasabb színvonalon mutatják be saját értékeiket, a gyönyörű népviseletektől a háziszőtteseken át a hagyományos ételekig.

A jó zene sem hiányozhatott

A délután előrehaladtával egyre inkább a felszabadult szórakozásé lett a főszerep. Major Arnold és zenekara hegedűvel, harmonikával és nagybőgővel járta körbe a sátrakat, nótaszóval csalogatva ki az ott lévőket, sokakat táncra perdítve. Ahogy leszállt az este, a nagyszínpad előtt egyre többen gyűltek össze. A Szilágysági Magyar Napok zárókoncertjein előbb az Ismerős Arcok, majd a 4S Street lépett színpadra. A zene betöltötte a teret, a közönség pedig együtt énekelve, tapsolva, éljenezve és táncolva búcsúzott a rendezvénysorozattól.

A hat nap alatt a kulturális programoktól a könyvbemutatón, humoresten, beszélgetéseken és színházi előadásokon át egészen a vasárnapi nagy közösségi ünnepig minden korosztály találhatott magának programot. A rendezvény csaknem háromezer embert mozgatott meg, és a vasárnapi zárónap ismét bebizonyította, hogy a hagyomány nem csupán a múlt emléke, és akkor marad élő, ha vannak közösségek, amelyek büszkén viszik tovább, és vannak gyermekek, akiknek tovább lehet adni.