Az első erdélyi „Lázárinfót” tartotta Sepsiszentgyörgyön Lázár János, Magyarország építési és közlekedési minisztere, Antal Árpád polgármester meghívására. Szerdán este a volt Cigarettagyárban több mint kétszázan gyűltek össze, kérdeztek, vitáztak, és olyan Erdélyt érintő fejlesztésekről esett szó, amelyek meghatározhatják a következő évtizedet – köztük a sepsiszentgyörgyi kulturális központ építéséről, a magyar kormány külpolitikai és gazdasági irányairól, valamint az erdélyi magyar közösség helyéről a változó világban.

Antal Árpád polgármester köszöntőjében arra emlékeztetett: először tartanak „Lázárinfót” Erdélyben, és nem véletlen, hogy erre éppen Sepsiszentgyörgyön kerül sor. „Közösségünk és városunk barátja” – fogalmazott, amikor bemutatta Lázár Jánost, akit a helyi közönség tapssal fogadott.

A magyar miniszter azzal kezdte, hogy akik eljöttek, „mind Orbán Viktort választották”, majd megköszönte a bizalmat, hozzátéve: azért érkezett, hogy közös ügyekről, a város és az erdélyi magyarság jövőjéről beszéljen. Szerinte Magyarországra számíthatnak az erdélyi magyarok – „Orbán Viktor érti és tiszteli erdélyi nemzettársait.”

Sepsiszentgyörgy az erdélyi magyar kultúra fellegvára

Lázár János hosszasan beszélt Sepsiszentgyörgy 10–15 évre szóló fejlesztési víziójáról. Felidézte, hogy Antal Árpád már évekkel ezelőtt Orbán Viktorhoz fordult azzal az elképzeléssel, hogy Sepsiszentgyörgyön egy modern kulturális központ épüljön – a magyar művelődési intézmények közös otthona, „egy új intellektuális fellegvár”, amely az egész Kárpát-medencére kisugárzik.

A miniszter szerint a lebontott sepsiszentgyörgyi Bodok hotel helyén megvalósuló beruházás lesz az évtized legnagyobb kulturális projektje, amelyet már ötletpályázati fázisban előkészítettek, és most a kivitelezési tervek finanszírozása zajlik, amihez 4 milliárd forintot biztosít a magyar kormány. Az építési munkálatok 2027-ben kezdődhetnek el – de Lázár János hozzátette: „ehhez az kell, hogy 2026-ban sikeres választások legyenek Magyarországon”. A Sapientia egyetem sepsiszentgyörgyi campusa és az új kulturális központ együtt „Erdély magyarságának szellemi központjává” teheti a Sepsiszentgyörgyöt, mutatott rá a miniszter.

Politikai tét: előrelépés vagy visszalépés?

A jövő évi magyarországi választásokról Lázár János azt mondta, a tét egyszerű: visszalépés vagy előrelépés. Két politikai korszak közül lehet választani: a 2010 előtti vagy a 2010 utáni Magyarország között. Szerinte az elmúlt 15 évben Orbán Viktor vezetésével az a politika érvényesült, amely a külhoni magyar közösségek megmaradását, helyben maradását támogatta, a következő időszak pedig a „boldogulás programja” lesz, hogy minden külhoni magyar jobban éljen szülőföldjén.

Lázár János rámutatott: az egyre kiszámíthatatlanabbá váló, háborús feszültségekkel terhelt világban fel kell tennünk a kérdést: hogyan fognak élni a magyarok a következő évtizedekben, hiszen az EU- és NATO-tagság sem ad ma teljes biztonságérzetet.

Európa a legnagyobb bizonytalanság korszakát éli, és senki sem mondhatja felelősen, hogy gyermekeink élete jobb lesz, mint amilyen a szüleiké volt. A magyar miniszter szerint az Orbán Viktor által vezetett magyar kormány küldetése, hogy a trianoni trauma után száz évvel a nagyhatalmak által számukra kijelölt teret tágítani tudják és vesztes nemzetből sikeres nemzetté kovácsolják a magyarságot.

A közönség soraiból érkezett kérdések nyomán Lázár János részletesen kifejtette Magyarország külpolitikai álláspontját. Orbán Viktor amerikai és orosz tárgyalásairól elmondta: mindkét helyen a magyarországi alacsony energiaárak megtartása volt a középpontban. Azon dolgoznak, hogy távol tartsák Magyarországot a háborútól, és olcsó orosz gázra és olajra építve működtessék és tegyék versenyképesebbé a gazdaságot. Rámutatott: Romániának saját energiaforrásai vannak, mégis drágábban adja a lakosságnak az áramot és a gázt, mint Magyarország.

„Orbán Viktort lehet szeretni vagy nem, de elvitatni nem lehet, hogy ma erősebb a hangja, mint a tízmillió magyaré” – fogalmazott Lázár János, aki szerint az Európai Unióval fennálló vitákat szerinte ideológiai nézeteltérések okozzák.

Lázár János emlékeztetett, hogy amikor Orbán Viktor először nyert választást, sok európai fővárosban valódi félelem fogalmazódott meg: mit hoz egy erős, karakteres magyar vezető? Rámutatott: a magyar miniszterelnök történelmi teljesítménye, hogy nem kiélezte, hanem elsimította a konfliktusokat a szomszédos országokkal.

Az elmúlt másfél évtizedben stratégiai szövetségek épültek ki, és Orbán Viktor képes volt Közép-Európát olyan együttműködő blokká szervezni, és ebből a régióból indult el a szuverenista, patrióta változás Európában. Ez politikai tehetség és stratégiai gondolkodás eredménye, aminek célja, hogy a Kárpát-medencében magyarnak lenni ne hátrány, hanem előnyös állapot legyen.

Orbán Viktor tihanyi beszéde

Lázár Jánost Sepsiszentgyörgyön Orbán Viktor tihanyi beszédével is szembesítették, amikor a romániai államfőválasztás második fordulója előtt a magyar miniszterelnök egyetértését fejezte ki – a megmérettetésen végül alulmaradt – George Simionnal. 

Lázár János válaszában a magyarellenes AUR-elnökre utalva leszögezte: aki az erdélyi magyarok ellensége az a magyar kormány ellensége, aki az RMDSZ ellensége az a Fidesz ellenfele. Teljességében kizárják annak lehetőségét, hogy a román szélsőjobboldallal együtt tudjanak működni.

Rámutatott: Orbán Viktor tihanyi beszéde valóban félreérthető lehetett, de annak semmiképpen nem volt célja a romániai választásokba való beavatkozás. Lázár János magyarázata szerint Orbán Viktor arról beszélt, hogy bárkit választanak elnöknek Romániában, annak legitimitását Brüsszelnek is el kell ismernie. Vagyis nem Brüsszel határozza meg, milyen kormányt alakíthat egy ország – a nemzeti szuverenitás egyik alapkérdése, hogy a döntést mindig az adott ország polgárai hozzák meg, és ezt kívülről senkinek nincs joga felülírni.

Korrupció, elszámoltatás, politikai kultúra

A korrupciót firtató kérdésre Lázár János azt mondta: az emberek szemében a politikusokkal kapcsolatban létezik egy előítélet, hogy „lopnak, csalnak, hazudnak”. A magyar miniszter leszögezte: semmilyen korrupciónak nincs helye, és ezt – Romániához hasonlóan – Magyarországon is szigorúan kell venni. Azt szeretnénk, hogy legyen valódi elszámoltatás: állunk elébe, nincs takargatnivalónk. Számoljon el mindenki a vagyonával, a munkájával, a döntéseivel. De nem szabad, hogy visszacsússzunk abba a korszakba, amikor a magyarok „feljelentő nemzetté” válnak, és koholt vádak, névtelen bejelentések indítanak el politikai leszámolást, mondta Lázár János.

Gazdasági jövő: Európa versenyképtelen és ideológiai diktatúrává vált

Egy fiatal kérdező Ukrajna újjáépítésének lehetőségeiről érdeklődött. Lázár János válasza szerint e tekintetben Magyarország és Románia mozgástere korlátozott, szerinte Ukrajna újjáépítése a nagyhatalmak és a nyugat-európai országok játszmája lesz. Meglátása szerint a kontinens gazdasági versenyképességét az olcsó orosz energia hiánya veszélyezteti. Magyarország azért próbálja fenntartani kapcsolatát Oroszországgal, hogy a háború lezárását követően visszatérjenek oda, hogy olcsó orosz energia és a szuper, német technológia biztosítsa a versenyképességet.

Lázár János az Európai Uniót „ideológiai diktatúrának” nevezte, amely migrációs és genderpolitikai feltételekhez köti a Magyarországnak járó támogatások kifizetését. Az ideológiai csaták szétfeszítik az Európai Uniót.

„Románozás”, társadalmi szakadások és a Kárpát-medencei együttműködés

Egy fiatal lány kérdésére válaszolva Lázár János kitért a magyarországi közbeszédben gyakran felbukkanó attitűdre, hogy lerománozzák az erdélyi magyarokat. Ezt szerinte elsősorban a Kádár-korszak mentalitása, majd a kettős állampolgárságról szóló népszavazáskor a 23 millió románnal való riogatás alakította ki.

„Remélem, hogy ezzel már egyre ritkábban találkozunk” – mondta Lázár János, aki szerint a generációváltás és a szemléletformálás lebontja ezeket az előítéleteket, és mindenki megérti, hogy mi magyarok számíthatunk egymásra a Kárpát-medencében.

Ugyancsak a közönség soraiból érkező kérdésre válaszolva, Lázár János kifejtette: a nyugat-európai politikusok „túlképzettek” és elszakadtak az emberektől; Brüsszelben „a megmondás kultúrája” uralkodik, és 40 ezer bürokrata dönti el, mi a jó. Az Európai Unióhoz való csatlakozáskor ezt sem Románia, sem Magyarország nem így akarta. Brüsszel eltávolodott a valóságtól, túlbonyolítja a dolgokat, és nincsen az emberek között.

Lázár János azt kívánta, hogy Erdélyben ne verjen gyökeret az a megosztottság, amely Magyarországon barátságokat és családokat szakított szét. Rámutatott: a politikai törésvonalak ma egész Európára jellemzőek, és komoly kihívás elé állítják a demokráciát. Úgy véli az emberek ma erős vezetőkre vágynak, nem pedig gyenge és félkegyelmű vezetőkre.

Visszatér Sepsiszentgyörgyre március 15-én

A rendezvény végén Antal Árpád polgármester meghívta Lázár Jánost a jövő évi március 15-i ünnepségekre Sepsiszentgyörgyre, a miniszter pedig elfogadta a meghívást. A sepsiszentgyörgyi Lázárinfó több mint két órán át tartott, a közvetlen hangvételű kérdések és válaszok pedig azt jelezték: Sepsiszentgyörgy újfajta politikai párbeszéd színhelyévé válhat.

Kapcsolódó

Erdély új művészeti fővárosa születik – Megkapta a támogatást Sepsiszentgyörgy új kulturális központja (VIDEÓ)

A létesítmény Sepsiszentgyörgyöt az erdélyi magyarság egyik vezető kulturális központjává emelheti.

beruházás kulturális központ Bodok szálloda Sepsiszentgyörgy Lázár János magyar kormánytámogatás