Tovább gyűrűzik a botrány az Egyesült Államok keleti partvidékén február 4-én lelőtt kémballonnal kapcsolatosan. Washington és Peking között folytatódik a diplomáciai adok-kapok, de az amerikai belpolitikában is további hullámokat vet az ügy. Eközben a lelőtt eszköz maradványait vizsgálják a Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) illetékesei.

Amit eddig konkrétan tudni lehet az ügyről, arról közleményben tájékoztatott az Egyesült Államok külügyminisztériuma, amelyből az derül ki, hogy a lelőtt ballon fedélzetén több olyan antennát is szállított, amely kommunikációs jelek gyűjtésére volt alkalmas, ezzel cáfolva a kínai fél narratíváját, amely egy, a pályájáról lesodródott meteorológiai méréseket végző civil eszközről beszél. A közlemény egyúttal kiemeli, hogy az egyelőre nem világos, hogy milyen típusú kommunikáció monitorizálása volt a cél, de az bizonyos, hogy hasonló ballonok a világ mintegy 40 országa fölött végeztek felderítő repüléseket, ez a tevékenység pedig minden bizonnyal a kínai hadsereghez köthető.

A New York Times vonatkozó anyagában rámutat, hogy a vizsgálatok során kiderült: a ballont gyártó cégnek kapcsolatai vannak a kínai hadsereggel, ez pedig azt jelentheti, hogy az amerikai-kínai kereskedelmi és technológiai háború egy újabb fordulóponthoz érkezett. A Biden-adminisztráció ugyanis már egy ideje szigorúan szabályozza az informatikai csúcstechnológiák eladását, gyakorlatilag megtiltva amerikai vállalatoknak, hogy utolsó generációs chipeket és integrált áramköröket, valamint ezek gyártási technológiáit eladják kínai cégeknek. A mostani incidens – amennyiben bizonyítást nyer, hogy amerikai vagy más nyugati partner által gyártott informatikai eszközök voltak a fedélzeten – további szigorításokhoz vezethet e téren, az amerikaiak célja pedig az, hogy Kína ne juthasson hozzá ezekhez a csúcstechnológiákhoz – még harmadik partner közvetítésével sem –, mivel a kémballon példája is mutatja, hogy a civil vonalon aktív kínai cégek probléma nélkül csatornázhatók be a hadiipar fejlesztését célzó törekvésekbe.

Anthony J. Blinken külügyminiszter szerdán elmondta, hogy a lelőtt ballon maradványainak alapos vizsgálata támpontokat nyújthat arra nézve, hogy a kínai fél hogyan alkalmazza az információs technológiákat a kémkedési tevékenység során. A hírek szerint egyébként a ballon darabjainak jelentős része az óceán fenekén landolt, ezért a vizsgálat előreláthatóan hosszadalmas lesz, mivel időbe telik az elektronikai és információs eszközök felszínre hozatala. Blinken egyébként az ügyből származó diplomáciai feszültség, valamint a hazai közvélemény nyomására elhalasztotta küszöbön álló pekingi látogatását, ahol Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Magasrangú amerikai tisztviselő utoljára 2018-ban látogatott Kínába, így a kémballon-ügy semmiképp sem tesz jót a két ország közötti, amúgy is mélyponton levő diplomáciai kapcsolatoknak, amelynek vetületeiről bővebben ITT írtunk.

A portálunkon megjelent anyag arra is kitér, hogy bizonyos vélemények szerint Hszi Csin-ping maga valószínű, hogy nem hagyta jóvá ezt az akciót, mert egy ilyen eszközt felettébb könnyű észrevenni. Alaposabban vizsgálva a dolgot, kiderül, hogy egy kémballon nem is annyira kezdetleges, mint amennyire első látásra tűnik. Összehasonlítva egy kémműholddal, határozott előnye, hogy hosszú ideig képes egy helyben maradni, a gázt tartalmazó ballon pedig nem veri vissza a radarjeleket, így nehéz kiszúrni. Lelövésük sem a legegyszerűbb pont amiatt, mert túl lassan haladnak, így a gyors célpontokra kifejlesztett föld-levegő rakétákat nem a legcélszerűbb bevetni ellenük (Ebben az esetben is egy vadászgépről indított rakétával sikerült lelőni). Ha most valóban a kommunikációs jelek gyűjtése volt a cél, akkor szakértők szerint egy kémballon ideális, mert a mobiljelet az űrben keringő kémműhold nem képes rögzíteni, de egy 20 000 méteren lebegő ballon annál inkább. Ami pedig az előzményeket illeti, az Egyesült Államok légterében korántsem ez az első eset, hogy hasonló incidens történik. Még Donald Trump hivatali ideje alatt három hasonló ballont fedeztek fel Amerika fölött, amelyről utólag feltételezték, hogy kínai eszközök, de akkor nem került sor ezek lelövésére.

Arról, pedig, hogy a mostani ballon lelövésével miért vártak ennyi ideig, szintén parázs vita folyik az amerikai Szenátusban. A Reuters csütörtökön írt arról, hogy demokrata és republikánus szenátorok magyarázatot követelnek a Biden-adminisztráció és a Pentagon illetékeseitől arra nézve, hogy miért vártak egy hétig az eszköz lelövésével. Anthony J. Blinken külügyminiszter egyébként azzal próbálta magyarázni ezt a lépést, hogy Biden elnök utasítása értelmében a ballon mozgásának való megfigyelése révén további fontos információkhoz jutottak annak működéséről. A szenátusi meghallgatás keretében számos résztvevő aggodalmának adott hangot, miszerint az incidens súlyos hiányosságokat hozott felszínre az Egyesült Államok hatékony nemzetbiztonsági kapacitását illetően. Lisa Murkowski republikánus alaszkai szenátor felszólalásban azt nehezményezte, hogy Biden elnököt csupán azt követően tájékoztatták a ballon jelenlétéről, miután az már elhaladt Alaszka fölött. A szenátor elmondta, hogy alaszkai lakosként dühöt érez, mert szerinte egy esetleges kínai vagy orosz támadás esetén ez az állam fogja képezni a betörési pontot, az illetékesek mégis elhanyagolják a megfelelő óvintézkedések megtételét. John Tester demokrata montanai szenátor szintén nemtetszését fejezte ki azzal kapcsolatosan, hogy miért nem lőtték le azonnal a ballont, de olyan vélemények is elhangzottak, miszerint az azonnali reakció elmaradása nem a megfelelő üzenetet közvetíti Kína és Oroszország fele. A Pentagon illetékesei egyébként kevés konkrétummal szolgáltak a nyilvános meghallgatáson, arra hivatkozva, hogy jelenleg az ügy hátterében álló információk jelentős része titkosított.

Az amerikai képviselőházban egyhangúlag elítélték Kína barátságtalan lépését, de az eddigi fejleményekből is látszik, hogy a Biden-adminisztrációnak otthon is kell még magyarázkodnia a kémballonnal kapcsolatosan.