Az amerikai légierő által lelőtt kínai „kémléggömbbel” együtt szertefoszlottak a két ország közötti kapcsolatok rendezésére irányuló remények is, legalábbis egyelőre. Megfigyelők nem zárják ki, hogy a ballon Hszi Csin-ping elnök tudta nélkül, pekingi keményvonalas csoportok machinációjának az eredményeként röpködött az Egyesült Államok légterében, éppen az amerikai külügyminiszter tervezett kínai látogatása előtt.

Éleződik a diplomáciai vita Kína és az Egyesült Államok között egy léggömb miatt, amelyet az amerikai légierő lelőtt Dél-Karolina partjainál.

Peking kitart amellett, hogy az „ember nélküli”, „korlátozottan irányítható polgári eszköz” meteorológiai kutatásokat végzett, és az erős szél miatt véletlenül sodródott az amerikai légtérbe. A kínai külügyminisztérium hétfőn azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy túlreagálta a dolgot, és „katonai erő válogatás nélküli alkalmazásával” „súlyosan megsértette a nemzetközi konvenciókat”, ami árt a kétoldalú kapcsolatoknak.

Az amerikai elnök ezzel szemben hangsúlyozta, hogy Washington egyértelművé tette Kínának, hogy „mit fogunk tenni (...), nem fogunk meghátrálni”. A washingtoni külügyminisztérium szóvivője, Ned Price szerint Peking mindössze játssza a meglepettet, hiszen Antony Blinken külügyminiszter már pénteken figyelmeztette kollégáját, Vang Jit, hogy az Egyesült Államok „megteszi a megfelelő lépéseket”. A nyilvánosság nyomására később bejelentették az amerikai külügyminiszter pekingi látogatásának „elhalasztását”.

Amerikai búvárok megtalálták és ki is emelték a lelőtt léggömb maradványait, illetve mindenekelőtt a gyaníthatóan kémkedéshez használt eszközöket. A kiemelt darabokat az amerikai szakértők már vizsgálják.

Nincs itt semmi látnivaló

Közismert tény, hogy az államok folyamatosan kémkednek egymás után – gyakran a szövetségesek is –, és nem csak a Föld körül ezerszám keringő műholdak útján. Az Edward Snowden által 2013-ban kiszivárogtatott tömeges megfigyelés azért volt különösen kínos, mert kiderült, hogy többek között Angela Merkel egykori német kancellár telefonját is lehallgatták, ráadásul ebben az amerikaiak kezére játszott a németekkel szintén szövetséges Dánia titkosszolgálata. A botrány elcsitult, miután egyetlen részvevőnek sem állt érdekében az eszkaláció.

Ez érvényes a riválisok közötti kémkedésre is, és az amerikai-szovjet hidegháború e téren is szolgál tanulságokkal – emlékeztet a Financial Times szerkesztőségi cikkében. Akkoriban a két nagyhatalom ugyanolyan frenetikusan kémkedett a másik után, mint mostanában a Kína és az Egyesült Államok teszi. Időnként tetten is érték egymást, de kidolgoztak olyan mechanizmusokat, amelyek csökkentették a nyílt háború veszélyét.

Keményvonalasok mindenfelé

A mostani incidens jókora csapást jelent a világ két legnagyobb katonai hatalma közötti viszony rendezését célzó erőfeszítésekre. Egyes megfigyelők szerint az Egyesült Államok területe fölött napokig lebegő kínai léggömb sagája vízválasztó lehet a két szuperhatalom közötti rivalizálásban, mivel az amerikaiak számára „most először kézzelfoghatóvá vált a Peking részéről érkező nemzetbiztonsági kihívás”. Mások nem zárják ki, hogy az incidens olyan ördögi kört indít el, amely még súlyos gazdasági és politikai károkat okozhat. Ahogy azt sem, hogy a léggömb a kínai kommunista eliten belüli rivalizálás bizonyítéka. A CNN és a Financial Times szerint is meglepő lenne, ha Hszi Csin-ping elnök – aki őszintén elkötelezettnek tűnt a kétoldalú kapcsolatok javítása mellett – jóváhagyott volna egy ilyen, könnyen leleplezhető megfigyelési akciót éppen Anthony Blinken tervezett pekingi látogatása előtt. Nem kizárt tehát, hogy a pekingi apparátuson belül létezik egy keményvonalas csoport, amely megpróbálja szabotálni az amerikai-kínai viszony helyreállítását.

Másfelől Washington reakciója mögött amerikai (republikánus) keményvonalasokat kell keresni. Nem ez volt ugyanis az első alkalom, hogy kínai léggömbök léptek be az Egyesült Államok légterébe – ilyesmire volt példa mind a jelenlegi, mind az előző kormányzat idején. Kezdetben a hadsereg ezúttal is azt közölte, hogy az eszközt nem tekintik különösebben súlyos hírszerzési vagy nemzetbiztonsági fenyegetésnek, a léggömb nem juthat „kényes információkhoz”. Ám az USA területe fölött napokon át lebegő ballon valóságos médiaőrületet okozott, Joe Biden pedig napokon keresztül ki volt téve a republikánusok támadásainak, amiért eltűri „az USA megalázását” Kína részéről.

Növekvő feszültség

Az incidens időzítése más tekintetben is szerencsétlen. Az Egyesült Államok növekvő aggodalommal figyeli, hogy a precedens nélküli nemzetközi szankciók ellenére Oroszország hozzájut azokhoz a fejlett nyugati technológiákhoz, amelyek nélkül nem tudná pótolni az ukrajnai háborúban ellövöldözött nagy precizitású rakétáit. Washingtonban gyanítják, hogy az embargó kijátszásában fontos szerepük van a kínai állam által ellenőrzött vállalatoknak. Az amerikai sajtó leleplezései nyomán egyre erősebb a nyomás a Biden-kormányon, hogy fellépjen a kínai „árnyékkereskedelem” ellen. A feszültséget növelheti továbbá, hogy várhatóan Tajvanra látogat a washingtoni kongresszus alsóházának új, republikánus elnöke. Kevin McCarthy ebben demokrata elődje, Nancy Pelosi példáját követné, aki tavaly augustusi tajpeji útjával kivágta a biztosítékot Pekingben, amely Kína részeként tekint Tajvanra, annak ellenére, hogy a szigetnek 1949 óta önálló kormánya van.

Biztató jel mindazonáltal, hogy az amerikai külügyminiszter látogatását nem lemondták, hanem csupán elhalasztották. Ez arra utal, hogy a botrány elültével a látogatást ismét napirendre tűzhetik, vagyis a Biden-kormányzat úgy gondolja, hogy egy léggömb miatt nem érdemes veszélyeztetni a kapcsolatokat Pekinggel.