Az erőszak nem mindig hangos – A bántalmazás néhány formája nehezen bizonyítható
Az erőszak legtöbbször nem ott kezdődik, ahol látszik. Nem akkor, amikor ajtó csapódik vagy rendőrt kell hívni. Sokszor csendben indul: egy elejtett mondattal, egy megalázó pillantással, anyagi kontrollal. Mire valaki felismeri, hogy amit átél, valójában bántalmazás, addigra már túl sok energiáját emésztette fel a folyamatos védekezés.
A nők elleni erőszak felismerésének és megelőzésének témáját járták körül azon a csütörtöki rendezvényen, amelyet a Nők Marosvásárhelyért Egyesület és az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete szervezett a marosvásárhelyi MARMED előadótermében. Karácsony Erdei Etel ügyvéd részletesen vázolta azt, hogy milyen formában jelenik meg az erőszak, és milyen eszközök állnak ma rendelkezésre azok számára, akik szeretnének kilépni egy bántalmazó kapcsolatból. Bár gyér volt a hallgatóság és egyes előadók sem jelentek meg az eseményen, az üzenet egybehangzó volt: az erőszak nem magánügy.
Karácsony Erdei Etel ügyvéd közölte, a jogszabályok 2024-ben jelentősen módosultak: a családon belüli erőszakról szóló fejezet bővült, és olyan eszközök jelentek meg, amelyek elvileg gyorsabb eljárást tesznek lehetővé. Az egyik legfontosabb változás, hogy a rendőr is kiadhat ideiglenes, ötnapos távoltartási határozatot – azonnal, a helyszínen. Az áldozatnak csak egy formanyomtatványt kell kitöltenie, és kérheti az elektronikus megfigyelő eszközt is. Sajnos nagyon gyakran a bántalmazottak visszautasítják azt – jegyezte meg Karácsony Erdei Etel.
Kapcsolódó
Az ügyvéd elmondta, az öt nap arra szolgál, hogy az érintett biztonságban fordulhasson bírósághoz. A hosszabb távú védelemről ugyanis a bíróság dönt, de a folyamat – a bizonyítékok kötelező vizsgálata miatt – legkorábban 72 órán belül zárul le. Bár elvileg 12 hónapra is elrendelhető távoltartás, Karácsony Erdei Etel tapasztalata szerint az átlag inkább hat hónap, és ritka az ennél hosszabb időszak. Azt viszont nem szabályozzák, hogy hányszor igényelhető.
A fizikai bántalmazás bizonyítása viszonylag könnyebb: orvosi látlelet és tanúvallomások által. A legtöbb akadály azonban nem itt jelentkezik. Az ügyvéd hangsúlyozta, hogy a lelki és gazdasági agresszió bizonyítása a legnehezebb, pedig ezek gyakran sokkal rombolóbbak. A folyamatos leértékelés, önbizalomrombolás, a pénzügyi függés kialakítása mind az erőszak részei, de kevésbé kézzelfoghatók. Miközben más ügyekben a bíróság fenntartásokkal fogadja el a hangfelvételeket, ezekben az esetekben sokat segíthet – tette hozzá.
Sokan nem tesznek feljelentést, mert félnek a következményektől
„Mi történik, ha felbőszítem? Lehet, hogy megváltozik, hiszen megígérte, hogy nem üt meg. Megígérte, hogy ezentúl másképp lesz” – sorolta a gyakori kérdéseket, felvetéseket a jogász. Hozzátette, miután a bántalmazás megismétlődik és az áldozat kilépne a kapcsolatból, legtöbbször nem tudja, hogy ez mivel jár: „Mit kell tennie? Milyen költségekkel jár? Ha megtudja, hogy én ezt az eljárást elindítottam, mi történik?” – idézte az ügyvéd. Mint mondta, ezek befolyásolják a döntés meghozatalát.
Közölte, a félelem miatt sokan azt hiszik, hogy egy rendőrségi beavatkozás már megoldotta a problémát, pedig ez gyakran távolról sem igaz. A bántalmazottak a jogi lépések költségeitől is tartanak, de tudniuk kell, hogy ha valaki nem tudja megengedni magának egy ügyvéd fogadását, az állam hivatalból kirendel egyet – hívta fel a figyelmet Karácsony Erdei Etel.
Emlékeztetett, 2024 augusztusa óta a védelem már nem csak a családon belüli kapcsolatokra terjed ki. Távoltartást bárki kérhet, aki ellen erőszakos cselekményt követnek el – akár újságírók is, akik korábban nem rendelkeztek jogi alappal. Ez fontos lépés egy átfogóbb védelem irányába.
Kapcsolódó
Fontos élni a védelmi lehetőségével
Az elektronikus megfigyelő eszközről Karácsony Erdei Etel úgy fogalmaz: több tragédia is megelőzhető lett volna, ha alkalmazzák. Nem csupán a rendőrség munkáját segíti, hanem visszatartó ereje van, és sok esetben életmentő lehet.
Vannak azonban hiányosságok. A bírósági döntések között például szinte soha nem szerepel pszichológiai vagy pszichiátriai kezelésre kötelezés, noha ez sok esetben elengedhetetlen lenne az újbóli erőszak megakadályozásához. A törvények nincsenek összhangban, így a gyakorlatba ültetés és nehézkesebb – jegyezte meg a jogász.
Az ügyvéd szerint az áldozatok gyakran még közeli barátaiknak sem számolnak be arról, mi történik velük. Bár van lehetőség, kevesen mernek segítséget kérni.
A helyzet kulcsa szerinte a bátorítás: azt kell tudatosítani a bántalmazottakban, hogy amit átélnek, az nem vita, nem rossz nap, hanem erőszak, és joguk van a védelemhez. A környezetük rengeteget tehet azzal, ha kimondja: nincs egyedül, van segítség.
Törvényszéki orvosi látlelet sokat segíthet a bizonyításban
Az erőszak legtöbbször nemcsak lelki nyomot hagy, hanem nagyon is konkrét, kimutatható jeleket. Ezek felismerése és rögzítése a törvényszéki orvos feladata – és sokszor ez az egyetlen kapaszkodó, amely később bizonyítékká válhat. Erről beszélt dr. Frunda Orsolya urológus, a MARMED tulajdonosa, aki Siklódi Pálfi Katalin főorvos szakmai összefoglalójára támaszkodva mutatta be, milyen következtetéseket lehet levonni egy-egy sérülésből.
A képernyőre kivetített képek nem csupán anatómiai példák voltak: minden seb mögött ott egy történet. Egy pofon, amelyet az áldozat félelemből balesetnek mond. Egy fojtogatás nyoma. Harapások, vágások, ütésnyomok. Frunda Orsolya szerint ma már sok bántalmazó „kifinomult” módszereket alkalmaz: olyan helyre mérik az ütést, ahol ruha takarja, vagy ahol a sérülés nehezebben mutatható ki. Előfordul, hogy a bántalmazást balesetnek álcázzák – lépcsőről való lelökésként, »véletlen« botlásként állítják be.
Kapcsolódó
A számok beszédesek
2025 januárja és júliusa között Maros megyében 1408 esetben volt szükség rendőri beavatkozásra családon belüli erőszak miatt.
Ennek több mint 52 százaléka testi sértés, további 13,5 százaléka fenyegetés. Közel 700 büntetőeljárás indult, 222 ideiglenes védelmi parancsot állítottak ki, és ezek közül mindössze 90 vált véglegessé. A bíróság 214 esetben adott ki védelmi parancsot, 82 bántalmazó megszegte annak előírásait. A megyében egy halálos kimenetelű erőszakos esetet is jegyeztek idén – elkövetőjét továbbra sem találják.
A legmegrázóbb adat azonban az, hogy 1408 áldozatból alíg 46-an kértek a törvényszéki látleletet, 12 esetben a hatóságok kérték a vizsgálatot.
Frunda Orsolya hangsúlyozta, a látlelet nem csupán orvosi papír, hanem bizonyíték. A szexuális erőszak kapcsán a doktornő elmondta, külön előadást is megérne. Előfordulhat, hogy egy konszenzuálisnak induló együttlét fordul át erőszakba, és ilyenkor még nehezebb eldönteni, mi tekinthető kórosnak, hol kezdődik a deviancia, és hogyan lehet bizonyítani a történteket.
Orvosként azt tapasztalja, hogy bár ma többet beszélünk ezekről a témákról, mint húsz éve, a szexuális erőszak továbbra is tabu, és sokan még mindig nem mernek elmondani mindent, ami velük történt.
Kapcsolódó
.jpg)
Az orvos üzenete egyszerű, mégis sokaknak életbevágó: ha bántalmazás történt, menjenek orvoshoz – akkor is, ha egyelőre nem akarnak feljelentést tenni. Ami ma csak egy sebnek tűnik, az holnap a bizonyíték lehet arra, hogy amit átéltek, nem baleset volt.
Elmondta, az orvos kötelessége részletesen dokumentálni minden erre utaló jelet, és az áldozat számára ez akkor is létfontosságú, ha még nem biztos abban, hogy feljelentést tesz. A látlelet ugyanis megmarad, és később – akár fél év múltán is – az eljárás első és legfontosabb láncszeme lehet.
Frunda Orsolya szerint ezért is lenne létfontosságú, hogy sokkal szélesebb körben beszéljünk arról, mi számít erőszaknak. A lelki, anyagi és fizikai bántalmazást egyaránt komolyan kell venni, és közösen kell dolgozni azon, hogy az áldozatok merjenek segítséget kérni: krízisközpontoktól, menedékhelyektől, civil szervezetektől, jogászoktól.
CSAK SAJÁT
