Éles vitát váltott ki az Egyesült Államokban egy sajtóhír, miszerint az amerikai haditengerészet kivégezte egy elsüllyesztett venezuelai „droghajó” túlélőit egy úgynevezett második csapással. Az affér morális aspektusai sem elhanyagolhatók, de úgy tűnik, a politikai és jogi következmények sem maradnak el.

Szigorú vizsgálatot követel a Pentagon felügyeletét ellátó két kongresszusi bizottság, miután a tengerentúli sajtó feltárta, hogy az amerikai haditengerészet utólagos csapást mért egy venezuelai feltételezett droghajóra, megölve az első légitámadás túlélőit. A bejelentésnek külön súlyt ad, hogy mindkét ház illetékes bizottságának élén a kormányzó Republikánus Párt politikusa áll.

Egy hét leforgása alatt másodszor helyezkednek szembe az amerikai elnökkel republikánus törvényhozók, akik egyébként Donald Trump összes közpolitikai döntését támogatták a januári beiktatása óta, mutat rá a Reuters.

Mindkét esetben a kritikát információszivárgás váltotta ki. Múlt héten a hírhedt 28 pontos ukrajnai béketerv miatt bírálták a Fehér Házat – mivel az szerintük Oroszországot részesíti előnyben –, majd következett a Washington Post pénteki tényfeltáró írása, amely szerint Pete Hegseth védelmi miniszter „szóbeli utasítást adott” a megtámadott venezuelai hajók fedélzetén tartózkodó összes személy megölésére.

A védelmi tárcavezető – akinek kinevezése egyetlen szavazaton múlt a republikánus többségű szenátusban az év elején – vehemensen tagadta, hogy elrendelt volna egy második csapást. Trump elnök azt mondta, hogy utánanéz az ügynek, de „teljes mértékben” hisz védelmi miniszterének.

Csakhogy Pete Hegseth védekezése az elmúlt napokban látványosan változott: a kezdeti kategorikus tagadásból fokozatosan átcsúszott a felelősség áthárításába. Az első napokban a miniszter közösségi oldalán „uszító és sértő” kitalációnak nevezte a második csapásról szóló beszámolókat. Később a kabinetülésen már arról beszélt, hogy nem látta a túlélőket a vízben, mert a hajó lángokban állt. „Ez a háború köde” – magyarázkodott. A legfrissebb változat szerint nem is tartózkodott a teremben a második csapás idején – azt az akciót vezető Frank Bradley tengernagy rendelte el „saját hatáskörében és törvényesen”.

Kapcsolódó

Rendszerváltást készít elő az USA Venezuelában?

Többek szerint a jogilag és erkölcsileg megkérdőjelezhető akciók végső célja Nicolás Maduro rendszerének megdöntése.  

drogkereskedés drogkartell Venezuela Nicolas Maduro Donald Trump

Bárki rendelte is el, ha túlélők ellen irányult, jogi szakértők szerint a második csapás akár háborús bűncselekménynek is minősülhet. A tisztességes hadviselés törvényei szerint nem engedélyezett a halálos erő alkalmazása olyanok ellen, akik megadják magukat, megsérültek vagy más okból harcképtelenek – hangsúlyozta Rand Paul, Kentucky republikánus szenátora a közösségi oldalán.

Az ügy távolabbra mutató következményekkel járhat az amerikai elnök Venezuela-ellenes kampányára nézve. Demokrata és republikánus törvényhozók közös határozatot készítenek elő, amely kötelező kongresszusi szavazáshoz kötné a hadműveletek folytatását abban az esetben, ha az elnök katonai csapást mérne Venezuelára. „Az engedély nélküli katonai akció Venezuela ellen óriási és költséges hiba lenne, amely feleslegesen veszélyeztetné katonáink életét” – áll a demokrata Tim Kaine, Chuck Schumer és Adam Schiff, valamint a republikánus Rand Paul közös nyilatkozatában.

A kongresszus „fenyegetése” része annak a vitának, amely a három hónapja kezdődött Karib-tengeri kampány kapcsán robbant ki. Az amerikai hadsereg szeptember eleje óta 21 feltételezett drogszállító hajót semmisített meg a Karib-tengeren és a Csendes-óceánon. Az akciók során 81 emberrel végeztek. Ezzel párhuzamosan a Trump-kormányzat jelentős haderőt vont össze a térségben, hogy nyomást gyakoroljon a kábítószer-kereskedelem támogatásával vádolt, Nicolás Maduro vezette venezuelai rezsimre. Donald Trump többször utalt arra, hogy hatalomváltást szeretne látni Caracasban, és ennek érdekében a szárazföldi katonai beavatkozást sem zárta ki.

Többen úgy vélik, a venezuelai állítólagos droghajók elleni csapások egyoldalú elrendelésével az amerikai elnök túllépte alkotmányos jogkörét, mivel a hadüzenet és háborús cselekmények engedélyezése a kongresszus feladata. Mellesleg a Fehér Ház és a Pentagon nem mutatott fel meggyőző bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a megtámadott hajók valóban drogot szállítottak, illetve azonnali fenyegetést jelentettek az Egyesült Államokra.

Egy hónapja a republikánusok blokkolták a szenátusban azt a határozati javaslatot, amely megakadályozta volna a Venezuela elleni esetleges támadást kongresszusi engedély nélkül. Igaz, egy nappal korábban a Fehér Ház biztosította a törvényhozókat, hogy nem is tervez csapást mérni a latin-amerikai ország területén található célpontok ellen. Október elején a republikánusok csaknem egyhangúlag leszavazták azt a javaslatot, amely a venezuelai „droghajók” elleni támadások beszüntetésére kötelezte volna a kormányzatot.