Donald Trump kisebb hadsereget vont össze a Karib-tenger térségében, ahol az amerikai légierő néhány hete csapásokat hajt végre a venezuelai rezsim állítólagos droghajói ellen. Többek szerint a jogilag és erkölcsileg megkérdőjelezhető akciók végső célja Nicolás Maduro rendszerének megdöntése.

Szeptember eleje óta az amerikai légierő legalább hét hajót robbantott fel nemzetközi vizeken arra hivatkozva, hogy kábítószert szállítottak Venezuelából az Egyesült Államokba. A támadások során 32 állítólagos drogkereskedőt öltek meg. Kolumbia államfője szerint a csapásoknak egy kolumbiai halászhajó is áldozatul esett. A vádra reagálva Donald Trump „eszementnek” és „kartellfőnöknek” titulálta Gustavo Petrót, és kilátásba helyezte az országának folyósított amerikai segélyek befagyasztását, valamint a kolumbiai árukra kivetett vámok drasztikus megemelését.

Az Egyesült Államok eddig nem hozott nyilvánosságra bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy az elsüllyesztett járművek valóban kábítószer-kereskedő hajók lettek voltak. Jogászok úgy vélik, ha léteznek is ilyen bizonyítékok, a katonai fellépés jogszerűsége akkor is vitatható, mivel a célpontok civilek – még ha bűncselekménnyel gyanúsítják is őket –, nem pedig harcoló felek. A washingtoni törvényhozásban egyre több képviselő követel vizsgálatot a katonai akciók jogalapjáról és átláthatóságáról. Egy kiszivárgott feljegyzés szerint a Fehér Ház a kongresszusnak „nem nemzetközi fegyveres konfliktusként” határozta meg a légicsapásokat, így próbálva indokolni a háborús erő alkalmazását a drogkartellekkel szemben.

Noha valóban jelen vannak kartellek a régióban, de ez korántsem a legnagyobb csempész gócpont Latin-Amerikában, mutat rá a BBC. Ezért sokan azt gyanítják, hogy Donald Trump valódi célja ezekkel a csapásokkal – az amerikai katonai jelenlét fokozásával párhuzamosan –, hogy nyomást gyakoroljon Nicolás Maduro venezuelai elnökre és eltávolítsa a hatalomból.

A forgatókönyv közvetlenül azután került erőteljesebben a közvélemény homlokterébe, hogy a dél-amerikai ország ellenzékének vezetője, María Corina Machado október 10-én megkapta a Nobel-békedíjat.

Mint ismert, Machado asszony volt a venezuelai ellenzéki összefogás elnökjelöltje a tavaly nyári választáson, de a Maduro-rezsim megakadályozta az indulását. Helyette Edmundo González Urrutia diplomata indult az ellenzék szerint végül elcsalt voksoláson. Azóta Machado bujkál Venezuelában, Edmundo González pedig, akit az Egyesült Államok és több más ország elnöknek ismer el, száműzetésben él.

A friss Nobel-díjas még aznap az amerikai elnöknek ajánlotta friss a kitüntetését „az ügyünk határozott támogatásáért”, ahogy az X-en fogalmazott. Hozzátette, hogy „a győzelem küszöbén” jobban számítanak Trump elnökre, mint valaha.

Egy nappal később a New York Times arról cikkezett, hogy a friss Nobel-békedíjas nyíltan támogatja Trump elnök hadjáratát a Karib-tengeren. Ezt maga a kitüntetett mondta a Nobel-díjak odaítélése előtti héten egy interjúban. Külpolitikai tanácsadója, Pedro Urruchurtu pedig korábban azt nyilatkozta, hogy csapata kommunikál a Trump-adminisztrációval Maduro eltávolításának tervéről, amit szavai szerint „erőszakkal kell megtenni”.

A venezuelai ellenzék felszólításai ugyanis, hogy a hadsereg és a biztonsági erők forduljanak el Madurótól, eddig nem jártak sikerrel. Egyes vélemények szerint rájuk próbál nyomást gyakorolni az amerikai elnök, amikor nyíltan elismeri, hogy engedélyezte a Központi Hírszerző Ügynökségnek (CIA) „titkos műveletek” végrehajtását Venezuelában. Ugyancsak múlt héten Donald Trump arról beszélt, hogy az Egyesült Államok szárazföldi célpontok ellen is csapásokat mérhet Venezuela területén. Az elnök szavainak rendkívüli nyomatékot ad a Karib-tengerre újonnan telepített több tucat hadihajó és több ezer amerikai katona. A Pentagon már amerikai különleges műveleti erőket is küldött a régióba, köztük egy elit helikopteres egységet.

Bár Trump pontos utasításai a CIA-nak szigorúan titkosak, az általa aláírt dokumentumot ismerő két személy úgy jellemezte a Washington Postnak, hogy „agresszív ügynökségi fellépést engedélyez a venezuelai kormány és a hozzá kapcsolódó kábítószer-kereskedők ellen”. Trump nem utasította kifejezetten a CIA-t Maduro megdöntésére, de felhatalmazta olyan lépésekre, amelyek a bukásához vezethetnek – mondták a felhatalmazást ismerő személyek, akik szerint az amerikai kémügynökség fokozta jelenlétét a karibi térségben, ahol emberi és elektronikus információkat egyaránt gyűjt. Arra a kérdésre, hogy felhatalmazta-e a CIA-t Maduro elűzésére, Trump azt mondta, hogy „részemről nevetséges lenne megválaszolni a kérdést. De azt hiszem, Venezuela érzi a heves nyomást”.

Egyesek szerint az amerikai légierő bevetései és a haderő-összevonás mindössze a pszichológiai hadviselés részei, és céljuk Madurót lemondásra bírni, vagy pedig elmélyíteni az esetleges törésvonalakat a venezuelai fegyveres erők soraiban. Mások ugyanakkor nem zárják ki, hogy az Egyesült Államok teljes körű katonai műveletet indít Venezuelában. Egy névtelenséget kérő forrás a Washington Postnak azt mondta, hogy miután hadat üzent a „narkó-terroristáknak”, és Madurót jelölte ki egyik vezetőjüknek, „tényleg nincs visszaút”, amíg Maduro hatalmon van.

(Nyitókép: Pexels)