A gazdasági minisztérium a bírósághoz fordult, amiért az Országos Sóipari Társaság (Salrom) részvényeseinek közgyűlése megtagadta a vállalat igazgatótanácsi tagjainak menesztését – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Radu Miruţă.

A gazdasági miniszter kérdésre válaszolva elmondta: a részvényesek közgyűlését összehívták, ennek ellenére a testület nem ült össze megállapítani, hogy a parajdi bányakatasztrófa miatt a Salromot veszteség érte, ami törvénynek megfelelően maga után vonja az igazgatótanácsi tagok menesztését, számol be az Agerpres hírügynökség.

Radu Miruţă szerint a részvényesek törvénytelenül tagadták meg a közgyűlés megtartását, ezért a minisztérium a bírósághoz fordult. „Annyira ragaszkodnak a székükhöz, hogy nem hajlandóak összeülni, pedig törvény kötelezi őket erre” – jegyezte meg a gazdasági miniszter.

Mint megírtuk, Radu Miruţă július 3-án jelentette be, hogy a parajdi bányakatasztrófa miatt kéri a Salrom részvényeseinek a közgyűlését, vonja vissza az igazgatótanács tagjainak mandátumát, és vonja őket felelősségre károkozásért.

A miniszter hangsúlyozta: nem igaz, hogy a katasztrófa veszélye kiszámíthatatlan, előre nem látható volt. Szerinte 2006-ból voltak hivatalos információk erre vonatkozóan, és számos szakvélemény, tanulmány is figyelmeztetett a veszélyre, amit az illetékesek figyelmen kívül hagytak. „Ezeket a hivatalos információkat semmibe vették, a veszélyt semmibe vették” – fogalmazott a miniszter.

Kapcsolódó

Parajdi katasztrófa: nincs visszaút, a Salrom vezetőségét menesztik – A sóbánya eltűnéséért kell felelniük

Senki ezen a világon nem tudja meggyőzni arról, hogy ha eltűnik egy sóbánya, az nem minősül kárnak – ez az alapja annak, hogy a Salrom igazgatótanácsát menesztik. 

Parajd sóbánya parajdi katasztrófa Parajd menesztés

Mint mondta, az említett információkat a Salrom, a román vízügyi igazgatóság, az ásványi erőforrások országos ügynöksége (ANRM) is ismerte, és a gazdasági tárca is felelős, mivel a bányavállalat hozzá tartozik. Úgy fogalmazott, hogy a bányakatasztrófa a román állam tehetetlenségét mutatja: az illetékes intézmények „addig hárították a felelősséget, amíg a természetnek már nem volt türelme”.

Senki ezen a világon nem tudja meggyőzni arról, hogy ha eltűnik egy sóbánya, az nem minősül kárnak – ez az alapja annak, hogy a Salrom igazgatótanácsát menesztik, szögezte le akkor Radu Miruţă. Kifejtette, törvény szabályozza, hogy ha megállapítanak egy kárt, akkor az igazgatótanács visszahívásáról határoznak, és 30 nap letelte után nincs többé visszaút.

„A miniszterelnök ellenőrző testületének jelentése egyértelműen kimondja, hogy kár keletkezett. A törvény betonbiztos szerződéseket ír elő, amelyekben teljesítménymutatókat rögzítenek. Ez szerint az igazgatót akkor lehet meneszteni, ha a mutatók 50%-át nem teljesíti. A Salrom igazgatója 70%-ot teljesít, miközben a szerződés kimondja, hogy 50%-nál le kell mondania. Ez a változat tehát nem áll fenn. És akkor jön a 30-as törvény 155. cikke, amely kimondja, hogy ha megállapítanak egy kárt, az igazgatótanácsot vissza kell hívni. Nem opció, hogy megszavazod-e vagy sem – ha a kár fennáll, a visszahívás automatikus” – részletezte akkor a miniszter.