Megoldás létezik, azonban mielőbbi konkrét cselekvési tervre van szükség ahhoz, hogy a parajdi sóbányánál kialakult kritikus helyzetet mérsékelni lehessen – nyilatkozta a Maszolnak dr. Deák György habil, az Országos Környezetvédelmi Kutató és Fejlesztő Intézet vezetője.

A szakember szerint jelenleg nincs következetes intézkedéssor, hiányzik egy egyértelmű prioritás, és nincs olyan testület sem, amely vállalná a válságkezelés megszervezését. Dr.Deák György úgy véli, hatékony lehetne Bíró Barna Botond, a Hargita Megyei Tanács elnökének javaslata, miszerint az államfő hirdessen rendkívüli állapotot Parajdra, és katonai rendeletekkel gyorsítsák fel a kárelhárítást.

A sóbánya Telegdy részéből és a kezelőközpontból való vízkiszivattyúzáshoz mesterséges tómeder kialakítására lenne szükség. A szakember szerint ez a megoldás viszonylag egyszerű – még akkor is ha a térség Natura 2000-es besorolás alatt áll –, ha rendkívüli helyzetet hirdetnek, ugyanis akkor csökken a szükséges engedélyek beszerzésének száma.

„El kell dönteni, mit akarunk csinálni"

Nem az a legfontosabb, hogy felelősöket keressünk, hanem hogy elkerüljük a helyzet további romlását – hangsúlyozza dr. Deák György. Hozzátette,  emberéletek forognak kockán.

A legfontosabb intézkedés a Korond-patak elterelése, hogy a víz ne érintkezzen a bányával. A jelenleg alkalmazott bypass rendszer azonban csak ideiglenes megoldás, ráadásul nem is a legerősebb: ha a cső beszakad, a víz újra visszafolyik, és a probléma megmarad. A rendszer csupán arra elegendő, hogy időt nyerjenek a következő lépéshez.

Mindenki fut a felelősség elől

„Ingoványos talajon, veszélyes helyzetben mindenki menekül a felelősség elől" – mondja Deák György, aki szerint ez érthető, mivel jelenleg azt sem tudják pontosan, milyen gépekkel lehet a terepen dolgozni.

„Az első lépés az kellene legyen, hogy biztosítják: a víz ne tudjon a sóhátra jutni. Ha a gyors megoldásként a bypass rendszert választották, az önmagában okos döntés, de a kivitelezés gyorsasága hiányzik, és továbbra is kérdés, mi történik, ha a cső megreped."

A szakember szerint ha megkezdik a víz kiszivattyúzását, várhatóan be fognak szakadni a régi bányarészek: a Dózsa-, a József- és valószínűleg a Párhuzamos bánya is. Azonban ha a víz eltávolítása nem történik meg, annak beláthatatlan következményei lehetnek. Hibás az a feltételezés, hogy az üreg hermetikusan tartja majd a vizet – figyelmeztet.

Komoly és pontos elemzés szükséges annak megértésére, milyen következményekkel járhatnak az esetleges beszakadások. Jelenleg az egyik legnagyobb probléma az, hogy nincs megbízható adatbázis, amire alapozni lehetne.

Kapcsolódó

Szakértő: már legalább 15 éve tudtak róla, hogy súlyos a helyzet a parajdi sóbányánál (EXKLUZÍV)

A probléma nem újkeletű: már 2007 és 2009 között részletes kutatások figyelmeztettek a veszélyekre – derült ki egy szakértővel folytatott háttérbeszélgetésből.

Parajd sóbánya áradás árvíz sóbánya

„A bánya dolgozóival együtt egy innovatív mérőrendszert alakítottunk ki, amely különböző mélységekben elhelyezett referenciapontok alapján mérte a vízszintes és függőleges deformációkat. Ezek alapján meg lehetett volna határozni, milyen terhelés hogyan hat az alátámasztó szerkezetekre. Annak ellenére, hogy az akkori mérések már jelezték az omlásveszélyt, a Salrom nem tett semmit. Csak akkor kerestek meg, amikor a baj már bekövetkezett. Véleményem szerint ez a nemtörődömség vezetett a jelenlegi katasztrófához."

Versenyfutás az idővel

Az idő kulcsszerepet játszik a sóbánya megmentésében – hangsúlyozza a kutató. A kezdetektől fogva szorgalmazzák, hogy sürgősségi eljárásban kezdődjön meg a helyreállítás műszaki kivitelezése.

A fontossági sorrend az ő javaslata szerint:

1. a Korond-patak elterelése,
2. egy olyan terület azonosítása, ahol sós tavat lehet kialakítani,
3. a sós víz kiszivattyúzására vonatkozó, rugalmas műszaki terv elkészítése.

Ez utóbbi célja, hogy minimálisra csökkentsék az omlásveszélyt. „Az omlás be fog következni – az szinte biztos –, de a károk mértéke csökkenthető" – figyelmeztet.

A sós tó kialakítását szakaszokra kell bontani, hogy a sóoldat kiszivattyúzása ne függjön a tó teljes térfogatától. Így a víz a lehető leggyorsabban eltávolítható a bányából.

Elengedhetetlen továbbá:

• egy talajsüllyedést figyelő és riasztó rendszer kiépítése,
• a digitális térképek frissítése,
• a bánya 3D-s digitális térképének elkészítése,
• valamint az adatok szinkronizálása a felszíni és/vagy a mélyben elhelyezett érzékelőkkel.

Fontos felkészülni az előre nem látható eseményekre is. A folyamat minden lépését össze kell hangolni, és fel kell készülni arra, hogy a fejlemények eltérhetnek az előzetes tervektől. Ilyenkor gyors döntésekre van szükség a vészhelyzetek megelőzése vagy csökkentése érdekében.

A jelenlegi információk alapján a kezelőközpont és a Telegdy-bánya jó eséllyel megmenthető. Ugyanakkor nem lehet tudni, hogy a só oldásával az édesvíz mennyire roncsolta a bánya tartószerkezetét.

Kapcsolódó

Egy tragédia kronológiája: egy helyre gyűjtöttük az összes fontos tudnivalót Parajdról

A külvilág számára egy szűkszavú bejelentéssel kezdődött, viszont az utóbbi hetek eseményei rávilágítottak, hogy a természet ereje mellett évtizedes hatósági mulasztások és – figyelmen kívül hagyott – vészjósló előjelek voltak.

Parajd sóbánya tragédia összefoglaló

A parajdi sóbánya sorsa jelenleg szó szerint idő kérdése. A szakember figyelmeztetései egyértelműek: a beavatkozás halogatása visszafordíthatatlan károkat és emberi életeket is veszélyeztethet. A döntéshozóknak most kell felelősséget vállalniuk, és nem a felelőst keresniük – mert a természet nem vár. A következő napokban dőlhet el, hogy sikerül-e megfékezni a katasztrófát, vagy végignézzük, ahogy egy újabb következik be.

Deák György hangsúlyozta, az RMDSZ keresi a megoldást arra, hogy a helyzet mielőbb megoldódjon, és megyőződése, hogy meg is fog oldódni.

Nyitókép: Farkas Endre