Létezik konkrét terv a Korond-patak elterelésére, de a finanszírozás még nem biztosított – tájékoztatta a Maszolt a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium. A parajdi sóbánya védelmét szolgáló beruházás előrehaladott engedélyezési fázisban van, ugyanakkor a munkálatok megkezdéséhez még nincs pénz. A nekünk nyilatkozó szakértő szerint a bánya fölötti terület beomlása csak idő kérdése.

A Maros Vízügyi Igazgatóság befejezte a Megoldások Hargita megyei Parajd fölött lévő Korond-patak árhullámainak mérséklésere című megvalósíthatósági tanulmányt, amelyet a 4C Consulting társaság készített – közölte a Maszollal a környezetvédelmi minisztérium.

A dokumentációt a vízügyi igazgatóság műszaki-gazdasági bizottsága elemezte és jóváhagyta. A terv szerint a patak felső szakaszán ideiglenes tározókat hoznak létre, az alsó szakaszt a sóhegy peremén kívülre terelik. A jelenlegi, bordázott csöveken keresztüli elterelés ideiglenes sürgősségi munkálatot jelent, amelyet a Salrom közvetlenül szerződött, az országos vízügyi hatóság jóváhagyásával és felügyelete alatt – teszik hozzá.

A megvalósíthatósági tanulmány költségeit a Maros Vízügyi Igazgatóság saját forrásból fedezte. A kivitelezési szakaszhoz – vagyis az ideiglenes tározók létrehozásához és a Korond-patak végleges eltereléséhez – jelenleg nincsenek elkülönített források, a támogatást a megvalósíthatósági projekt jóváhagyását követően fogják azonosítani, elsősorban országos vagy európai uniós forrásokból.

A környezetvédelmiminisztérium arról is beszámolt nekünk, hogy a terv részeként Dicsőszentmárton, Gyulakuta és Küküllőszéplak ivóvízellátásának munkálatai is zajlanak majd. Becslések szerint annak az értéke 17–21 millió euró között mozog majd. 

Még nincs konkrét ütemterv a munkálatok megkezdésére

A végleges megoldás megvalósításáig a jelenleg használatban lévő bordázott csöveken keresztüli rendszer biztosítja a sóbánya védelmét. A minisztérium szerint ennek hatékonyságát folyamatosan ellenőrzi mind a vízügyi hatóság, mind a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztálya.

Arra a kérdésünkre, hogy mi a további terv a bányával, kiszivattyúzzák-e a vizet vagy benne hagyják, a tárca azt válaszolta, hogy a bányában lévő sólé kezelése és eltávolítása nem tartozik a vízügy hatáskörébe, erről a Salromnak kell gondoskodnia.

Az ANAR kizárólag a felszíni vízfolyásokra vonatkozó hatáskörrel rendelkezik – nyomatéskosítják. 

A víz bányából való kiszivattyúzása kapcsán korábban a Salrom közölte a Maszollal, hogy szerződést kötöttek egy németországi céggel, amely kockázatelemzéssel, földtani és kőzettani vizsgálatok elvégzésével foglalkozik.

Kapcsolódó

Választ kaptunk a Salromtól: fontolóra vették egy új bányászati szint megnyitását

A vállalat műszaki-gazdasági tanácsa jóváhagyta az Erzsébet-táró iszapmentesítésére, a szivárgó vizek összegyűjtésére és a bejárat rehabilitálására vonatkozó műszaki dokumentációt.

Parajd Parajd sóbánya parajdi katasztrófa

Továbbra is magas a Kis-Küküllő vizének sótartalma

Az ANAR és az ABA Maros folyamatosan méri a Korond-patak és a Kis-Küküllő vizének sótartalmát. Ezek szerint továbbra is értéktúllépést jegyeznek. Szükség esetén a bözödi víztározóból hígítják a folyóvizet.

A tárca tájékoztatása szerint ezzel párhuzamosan a Maros megyei hatóságok megvalósíthatósági tanulmányokat dolgoznak ki az érintett települések (Dicsőszentmárton, Gyulakuta, Küküllőszéplak) ivóvízellátására. Ez hosszú távú lakosságvédelmi intézkedés – írják.

Kapcsolódó

Ivóvízellátás Maros megyében: november elején üzembe helyezhetik a sótalanító berendezéseket

Minden az előre meghatározott ütemterv szerint halad, és tudják tartani a határidőt.

parajdi katasztrófa ivóvíz Kis-Küküllő mente Maros megye Aquaserv

Mint arról beszámoltunk, júniusban óriási mennyiségű halpusztulást állapítottak meg a Kis-Küküllőn, amit a parajdi bányakatasztrófa okozott. Ennek kapcsán a Hargita Megyei Rendőr-főfelügyelőség és más illetékes hatóságok büntetőeljárást kezdeményeztek. A környezetőrség 40 000 lej bírsággal sújtotta a Salromot a vízgazdálkodási engedély előírásainak be nem tartása miatt, és kötelezték arra, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy mérsékeljék a további károkat. 

Kockázatelemzés 

A környezetvédelmi minisztérium szerint a legnagyobb veszélyt továbbra is az jelenti, hogy a víz beszivárog a sóhegybe, illetve hogy a klorid szint időszakosan megemelkedik – főként heves esőzések után, amikor a lezúduló csapadék lemossa a régi sórétegeket illetve a Korond-patak medrét.

Nem az a kérdés, hogy beomlik-e a bánya, hanem az, hogy mikor

A miniszterelnök ellenőrző testületének vizsgálata és a Salrom vezetőségének menesztése nem oldja meg a kialakult helyzetet – mondta a Maszolnak dr. Deák György habil, az Országos Környezetvédelmi Kutató és Fejlesztő Intézet vezetője.

„A vizsgálat arra jó, hogy a jövőben elkerüljünk hasonló katasztrófát. Most az a fontos, hogy felkészüljünk: ha a bánya beszakad, mi történik a sólével” – fogalmazott a szakember.

Deák György szerint műszaki bizottságot kellene létrehozni, amely felméri a bánya állapotát, azonosítja a veszélyeket, és javaslatot tesz a kockázatok csökkentésére. Szerinte a Korond-patak elvezetése kulcsfontosságú, mert két problémát is megoldana: megakadályozná, hogy a sós lé a Kis-Küküllőbe jusson, és hogy a patak vize visszafolyjon a bányába. „A bánya feltelt, így most nincs hová folynia, de ha kiszivattyúzzák, a Korond vize újra befolyhat. Tehát nem csináltunk semmit” – tette hozzá. 

A kutató szerint a bánya fölötti terület összeomlása csak idő kérdése.

Ha pontos becslés készülne arról, mennyi idő van hátra addig, a hatóságok is fel tudnának készülni „Most nem tudjuk, mikor történik meg, de ha beomlik a sóhát, a bányában lévő sólé kikerül” – figyelmeztetett.

Deák György emlékeztetett, hogy Bíró Barna Botond, a Hargita Megyei Tanács elnöke korábban rendkívüli állapot kihirdetését sürgette Parajdon, hogy felgyorsítsák a szükséges beavatkozásokat. Úgy véli, ez még most is időszerű. Sok mindent hamarabb lehet megoldani. 

A szakember elmondta: korábban elküldött egy vázlatos javaslatot a vízügyi hatóságnak, de választ nem kapott. „48 óra alatt elküldtem a vázlatot, kértem, hogy bővítsék és tisztázzák a projektet, de azóta sem kaptam választ” – mondta. Hozzátette: ha bekövetkezik a katasztrófa, a felelősséget nem lehet csak a gazdasági minisztériumra hárítani – „ugyanúgy hibás lesz a környezetvédelmi tárca is.”

Hiányos monitoring rendszer, bizonytalan adatok

A szakember szerint átlátható és jól működő monitoring rendszer nélkül nem lehet felkészülni a veszélyekre.

A bánya geológusa Facebook-bejegyzésben jelezte, hogy létezik adatbázis és mérés. Megkeresésünkre elmondta, digitalizálták az adatokat, azt is tudják, hogy mennyi sólé van a bányában, ezeket az információkat viszont csak hivatalos kérésre adja ki a Salrom. (cikkünk frissül amennyiben sikerül megszerezni az erre vonatkozó adatokat – szerk. megj.) 

Deák György figyelmeztetett, „Ha egymillió köbméter telített sólé kijön, és belefolyik a Marosba, onnan a Tiszába, a Dunába, majd a Fekete-tengerbe – határokon átívelő katasztrófa elé nézünk. Nem azt mondom, hogy így lesz, de ha nem számoljuk ki, és nem készülünk fel, abból nagy baj lesz” – tette hozzá. 

Ha megoldják, Parajdnak van jövője

A kutató szerint, ha a problémákat továbbra is szőnyeg alá söprik, a térségben nem lehet hosszú távon tervezni. Ha viszont sikerül megoldani a helyzetet, Parajd előtt új lehetőségek nyílhatnak: „Meg lehetne vizsgálni az Erzsébet-bánya újranyitásának lehetőségét, mesterséges tavak kialakítását, amelyek nemcsak Parajd, de egész Hargita megye javát is szolgálnák. De amíg ez a helyzet fennáll, hosszú távú fejlesztésről nem beszélhetünk” – mondta.